hirdetés
hirdetés

Kamarai felmérés

Digitalizáció a német gazdaságban

Három évvel hasonló tematikájú vizsgálódásuk után a német ipari és kereskedelmi kamarák a múlt év novemberében ismét elvégezték a gazdaság szereplői digitalizációhoz való viszonyáról szóló felmérésüket. A vizsgálódás összegzését a kamarai szövetség a közelmúltban honlapján hozta nyilvánosságra.

hirdetés

A felmérés során 3476 vállalat válaszait dolgozták fel, amelyek az ipart (17 százalék), az építési gazdaságot (5 százalék), a kereskedelmet (18 százalék), a közlekedést (5 százalék), a vendéglátást (6 százalék) az info-kommunikációt (11 százalék), a pénzintézeteket (7 százalék) és az egyéb szolgáltatásokat (31 százalék) képviselték. A regionális megoszlást tekintve: a válaszadók 36 százaléka az egykori keleti tartományokból és Berlinből, 24 százaléka Észak-Rajna-Vesztfáliából, Hessenből, Rajna-Pfalzból és a Saar-vidékről, s további 20-20 százaléka Alsó-Szászországból és Schleswig-Holsteinből, továbbá a tartományi ranggal rendelkező Hamburgból és Brémából, illetve a Bajorországot és Baden-Württemberget magában foglaló délnémet térségből került ki.

Az olyan csúcskategóriás alkalmazások, mint a virtuális valóság, korántsem szabványosak a német vállalatoknál
Az olyan csúcskategóriás alkalmazások, mint a virtuális valóság, korántsem szabványosak a német vállalatoknál

Szerény előrelépés, maradt a közepes minősítés

A felmérésben részt vevő vállalatok a digitalizációs felkészültségükről szóló önértékelése az „egészen fejlett” állapotra utaló egyestől a „kevéssé fejlett” minősítést jelző hatosig terjedő skálán 2,9-es átlagot ért el. Ez a felmérés eredményeit összegző kamarai szakértők szerint azt jelenti, hogy „nagy digitalizációs ugrás nem történt”, hanem szerény javulást mutat a korábbi, 2017. évi felmérés 3,1-es átlagához képest.

A nyolc vizsgált terület közül a legjobb, 2,2-es osztályzatot az info-kommunikációs vállalatok érték el, megelőzve a pénzintézeteket (2,6) és az egyéb szolgáltatók (2,9) csoportját. Az átlagtól rosszabb eredményt mutat az ipar (3,0), a közlekedés (3,1), az építésgazdaság és a kereskedelem (egyaránt 3,2), míg a legszerényebben, (3,4-es átlagos osztályzattal) a vendéglátás szerepelt.

A digitalizáció fokát értékelve - az infokommunikációs vállalatok háromnegyede, a pénzintézetek fele, az ipari és kereskedelmi vállalatok egyharmada, míg az építési és közlekedési vállalatok közül csak minden negyedik vállalat tartja magát teljes mértékben vagy csaknem teljesen digitalizáltnak. A vendéglátásban működő vállalatok „üzleti modellje nem vagy csak nagyon korlátozottan digitalizálható”, így az onnan a felmérésben részt vevő vállalatok 21 százaléka „alacsony fokú digitalizáltságot” jelent.

Motiváló tényezők, felhasználási területek, kihívások

Az érintett közép- és kisvállalatok többsége, 57 százaléka, a digitalizáció fő motiváló tényezőjének a stratégiai vállalkozásfejlesztést, valamint a hatékonyságnak a költségcsökkentésben rejlő potenciálok kihasználása révén megvalósuló növelését tekinti, amelyek megelőzik az ügyfelekkel/vevőkkel való kapcsolattartást és a vállalati folyamatok rugalmassá tételét.

A koronavírus megjelenése és elterjedése nyomán kialakult válság még inkább ráirányította a figyelmet a digitalizáció jelentőségére; különösen a pénzintézetekben, a szolgáltatásokban és az iparban. A kereskedelemben a vállalatok nagysága határozza meg a digitalizáció elterjedését: a 250 fő feletti létszámot foglalkoztató vállalatok esetében 64, miközben a 10 főnél kisebb létszámot foglalkoztatók esetében mindössze 37 százalék a tevékenységük folyamatait, szolgáltatásaikat vagy értékesítési csatornáikat digitalizált vállalkozások aránya.

„A digitális transzformáció új technológiák sokaságát hozza magával” – olvasható a felmérés eredményeit összefoglaló kamarai tanulmányban. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a vállalatok egyre nagyobb számban tervezi kaz elkövetkező három évben digitális technológiák alkalmazását úgy, hogy abban elsősorban a mesterséges intelligencia és blockchain képez súlypontot; (27, illetve 26 százalék az érintett vállalatok aránya).

Az pedig teljesen nyilvánvaló, hogy a vállalatok nagysága meghatározó jelentőségű e technológiák használatát illetően: az ezer főnél nagyobb létszámot foglalkoztató vállalatok egyharmada alkalmazza a mesterséges intelligenciát, míg a 10 főnél kisebb létszámú vállalkozások körében ez csak minden tízedik cégre igaz. 3D-nyomtatót a nagyvállalatok 42 százaléka használ, miközben a kisvállalatok körében ez az arány nem több 4 százaléknál. Ennél is nagyobb a robotika és szenzorika alkalmazásában meglévő különbség, melyet a nagyvállalatok több mint fele, a kicsik körében viszont szintén csupán 4 százalék alkalmaz.

A digitális transzformáció a vállalatok szempontjából számos kihívást tartalmaz. Ezek közé tartozik a meglévő rendszerek és folyamatok átállítása, (a felmérésben részt vevő vállalatok 45 százaléka, az ezer főnél nagyobb létszámot foglalkoztató vállalatok kétharmada ezt jelölte meg legfőbb kihívásnak). További kihívást jelent a magas költség- és beruházási ráfordítás (40 százalék), valamint a rendelkezésre időtartalék szűkössége (38 százalék). Nem elhanyagolható kihívás a munkatársak és a vezetők továbbképzése (32 százalék), továbbá az adatvédelemmel kapcsolatos bizonytalanságok, valamint a rendelkezésre infrastruktúra hiányosságai. Különösen fontosak a munkatársak és a vezetők digitalizációs folyamatokkal kapcsolatos készsége és ismeretanyaga, az ezen kihívást jelző vállalatok aránya 68 százalék. Ugyancsak jelentős az adatvédelem és az IT-biztonság területén történő képzés, amit a felmérésben részt vevő vállalatok 53 százaléka jelölt meg, s amitől alig marad el „az agilis munkavégzésben és rugalmas munkaszervezésben” nagy potenciált látó vállalatok 51 százalékos aránya.

„Olyan jól működő és teljesítőképes digitális infrastruktúrára van szükség, amellyel a vállalatok teljes mértékben ki tudják használni a digitalizációban rejlő potenciálokat”, írják a felmérés eredményeit összegző szakértők, majd azzal folytatják: „a megkérdezett vállalatok több mint egyharmada panaszkodik arra, hogy a telephelyen nem áll a szükséges mértékben rendelkezésre a gyors internet. Ezen belül 26 százalék esetében van ugyan, de nem felel meg a tényleges szükségletnek, 9 százalék esetében pedig egyáltalán nincs gyors internet.”

Az adat- és IT-biztonság mindenek előtt

A vállalatok több mint fele „sürgős szükségét” látja annak, hogy a vezetők és a munkatársaik adatvédelmi és adatbiztonsági kompetenciáit továbbfejlesszék. A tapasztalatok azt mutatják, minél nagyobb egy vállalat, annál nagyobb figyelmet fordít az adat- és informatikai biztonságtechnikai képzésre. Míg a tíz főnél alacsonyabb létszámú vállalatok csupán egyharmada folytat rendszeres biztonsági képzést, a nagyvállalatoknál ez az arány eléri a 82 százalékot. (Megjegyezve, hogy az ipari és kereskedelmi kamarák és az állammal együttműködő biztonsági intézmények különösen a kisvállalatok munkavállalói biztonsági képzésére vonatkozó szolgáltatásai jelentős támogatást élveznek, már pedig ezek kiterjesztését nem csak a kkv-k, hanem az ezer főnél nagyobb létszámú nagyvállalatok is szélesítendőnek tartanák.)

A vállalatok túlnyomó többsége szerint alapvető fontosságú az adat- és információs biztonság javítása. Nagyságtól függetlenül a vállalatok nagy része, több mint 90 százaléka felismerte a backups, azaz az eredeti adathalmaz helyre állításának lehetővé tételét szolgáló, egy rendszer vagy adatbázis meghibásodása, valamint az azokban tárolt adatok sérülésének, megsemmisülésének esetére készített, egy adott pillanatban érvényes állapotot rögzítő másolat jelentőségét. A vállalatok több mint fele végez kockázatelemzést fontosabb adatai és információi védelméről, de ez az iparban ez az arány megközelíti a 72 százalékot.

„A vállalatok több mint fele rejtjelzi az adatait, elektronikus leveleit, stb. és formális használati irányelveket bocsát ki munkatársai számára”, írják a kamarai szakértők. A vállalatok nagy része rendelkezik azonosítási menedzsmentrendszerrel annak érdekében, hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá az adatokhoz. Ezzel szemben kevésbé elterjedt a vészhelyzeti tervezés, illetve vészhelyzeti kézikönyv alkalmazása. Információbiztonsági megbízottal a legkisebb vállalatok 17, míg a nagyvállalatok 74 százaléka rendelkezik. Speciális cyber-biztosítást a felmérésben részt vevő vállalatok 19, ezen belül a pénzügyi területen 35 százaléka kötött.

Az állam és a gazdaság együttműködése általában annál szorosabb, minél nagyobb vállalatról van szó és az IT-biztonságot érintő események jelentése is a vállalati nagyság függvénye. A legtöbb jelentés azért történik, mert az érintett vállalatokat különböző adatvédelmi és IT-törvények azok megtételére kötelezik; megjegyezve, hogy itt is jelentősek a kis- és nagyvállalatok közötti különbségek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalatok törvényes kötelezettség nélkül, maguktól is jelentik a hatóságoknak a biztonságukat veszélyeztető eseteket; de – mint a kamarai tanulmány szerzői megjegyzik – még jócskán vannak tartalékok a biztonsági szervek és a vállalatok együttműködése javításában.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés