hirdetés
hirdetés

Adatalapú orvoslás

Digitális transzformáció az egészségügyben

Egy évtizeddel ezelőtt a „big data” vagy az „adatbányászat” szó legfeljebb kutatói-tanácsadói körökben volt használatos az egészségügyben. Ma a személyre szabott vagy precíziós orvoslásra sokan az egyik legnagyobb szakmai ígéretként tekintenek világszerte.

hirdetés

Sőt, már egyenesen az adatvezérelt orvoslás, az adatvezérelt egészségügy koráról beszélnek, és a megváltás lehetőségét várják az életmódi, ellátási, klinikai, genomikai és kutatói adatbázisok és regiszterek összekötésére építő megoldásoktól: új és/vagy költséghatékonyabb gyógyszereket, terápiás és prevenciós eljárásokat, új genomikai alapú vagy elektronikus ellátási formák születését.

A nemzetközi adathozzáférési tapasztalatokat értékelve egyes államok már most e-egészségügyi és egészségügyiadat-nagyhatalomként értékelhetők, és ennek stratégiai szintű, intézményes formában történő kihasználásával néhány éven belül sok tízmilliárdos kutatási-technológiai fejlesztés lenne realizálható az érintett országokban. Jelenleg azonban csak részben tudják vagy értik ennek jelentőségét, stratégiai szinten pedig egyelőre nem használják ki.

Nem szeméttelep, hanem bánya 

Néhány országban az egészségügyi dokumentáció bizonyos szintű fejlettségének és az egészségügyi finanszírozási rendszereknek köszönhetően rengeteg strukturált vagy strukturáltalan adat, adatbázis képződik és képződött az elmúlt két évtizedben. Sokszor elhangzó vád, hogy a finanszírozási érdekből torzított adatokból épülő adatbázisok mihaszna információkat tartalmaznak. Ezzel szemben az egységes azonosító rendszereknek és a statisztikai adattisztítás lehetőségeinek köszönhetően „adatszeméttelepek” helyett helyesebb értékes „adatbányaként” gondolni rájuk. Bányászati hasonlattal élve ezek az adatbázisok közvetlen módon „külszíni fejtésre” is alkalmasak – döntéstámogatási vagy szakmai céllal, viszonylag egyszerű megközelítésekkel. Ennek jövedelmezősége is könnyen feltárható, ha megnézzük az egészségügyi adatokkal foglalkozó vállalkozások bevételeinek alakulását.

A legfrissebb becslések szerint az egészségügyi adatok kereskedelmének és elemzésének piaca 2022-re a 34 milliárd dollárt is meghaladhatja világszinten. Könnyen belátható, ha az egészségipari piacra koncentráló, sokszor kézműves módszerekkel végzett, informális kapcsolatokon keresztül rendezhető adatelemzések piaca ilyen gazdasági eredményt produkál, akkor milyen potenciális hatékonysági és fejlesztési eredményeket lehetne elérni az intézményes használattal.

Ezeket az informatikailag elvileg könnyen kezelhető adatbázisokat korábban legfeljebb ellenőrzésre, alapszintű tervezésre, egyedi szakmai kutatások céljaira használták. Ennek gyakorlata bizonyos államokban az elmúlt évtized során megváltozott, és néhány ország nemzetközileg is figyelemfelkeltő eredményeket ért el a rendszerfejlesztési és menedzsmentkontroll-célú adatbányászati technikák intézményes bevezetésében és alkalmazásában. A betegutak, a kapacitások konfliktusmentes tervezése és átszervezése, a beszerzési rendszerek üzleti modellje, a megtakarítások növelése, a gazdálkodási transzparencia számos területén alkalmaztak adatbányászati megközelítések. Az igazi áttörés azonban még várat magára. Ehhez az adatbázisrendszerek teljes ökoszisztémájának intézményes formában történő megteremtésére van szükség, ami magában foglalja az adatkapcsolatok létrehozását, a kezelő- és elemzőrendszerek vezetői, klinikusi, kutatói felületeinek kialakítását, a rendszert üzemeltető szakértői kör egyben tartását is.

Stratégiailag fontos eredmények

Az adminisztratív, a klinikai, a kutatói és a diagnosztikai szakrendszerekben létező adatok önmagukban, de különösen a már létező és a jövőben nagy számban keletkező genetikai adatoknak populációszintű ellátórendszeri adatokkal való összekötése, adatbányászata különböző stratégiai fontosságú eredményeket tesznek lehetővé:

  • a különböző terápiás eljárások hatékonyságának megítélését, pénzügyi megtakarításokat;
  • az információ- és a mobiltechnológia fejlesztését, szabadalmakat;
  • a klinikai döntéshozatal „mesterséges intelligencia” jellegű támogatását;
  • a klinikai kapacitástervezési és finanszírozási döntéshozatal bizonyítékalapú lehetőségeinek és naprakészségének radikális fejlesztését;
  • az ellátás minőségének, hozzáférhetőségének bizonyítékalapú javítását;
  • a betegút vezetési lehetőségeinek bővülését;
  • célterápiák kutatását és hatékony felhasználását;
  • a betegek számára új és innovatív terápiákhoz való korai hozzáférést;
  • a klinikai kutatások számának, a bevont betegek, orvosok és szakdolgozók számának emelését;
  • új diagnosztikai eljárások fejlesztését;
  • új gyógyszerek feltalálását;
  • új terápiák kifejlesztését.

2019. október 7–9. között a Hungaromed Egészségügyi és Orvostechnológiai Kiállítás és Konferencia egyik kiemelt témája lesz a digitális egészségügyi megoldások. Egy egész napos konferencia keretében a szakemberek választ keresnek arra, hogy mit kell tennünk azért, hogy Magyarország stratégiai résztvevője, kreatív alkotója és haszonélvezője legyen a digitális egészségügyi trendnek és a születő új piacnak. A kiállítók jelentkezése folyamatos, az októberi rendezvényhez még lehet csatlakozni.

(A cikk eredetileg a GyártásTrend magazin júniusi számában jelent meg.)

(forrás: Hungaromed)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés