Technológia

Digitális gyár az autóiparban

Az Audi összes új projektjénél végeznek már számítógépes szimulációt

Számos iparágban elvárás, hogy a korábbinál lényegesen sűrűbben jelenjenek meg új termékek, típusok, modellek a piacon. Ezen elvárásnak csak a gyártás előzetes szimulációjával, azaz a gyár virtuális felépítésével lehet igazán megfelelni. Az autóiparra kiemelkedően nagy piaci nyomás nehezedik.

hirdetés

Kétségtelen tény, hogy az utóbbi néhány évben hihetetlenül megváltoztak a vevői igények, elvárások. Ennek alapját természetesen az ipar, a technológia fejlődése, átalakulása teremtette meg. Remek példa erre az autóipar – az autógyárak évente akár több új modellel is piacra lépnek – vagy az elektrotechnikai ipar. Ez utóbbinál, például a televízióknál kiválóan nyomon követhető a folyamatok felgyorsulása. A katódsugárcsöves (CRT) készülékek a televíziózás hőskorától kezdve egészen a kilencvenes évekig egyeduralkodók voltak a piacon.

A cél, hogy a gyártósor a beindítást követően azonnal tökéletesen működjön
A cél, hogy a gyártósor a beindítást követően azonnal tökéletesen működjön

Ezt követően azonban beindult, majd felgyorsult a technológiaváltás. Megjelentek a plazmaképernyős készülékek, majd az LCD-tévék, de itt vannak már a LED-es televíziók, sőt jönnek a 3D-készülékek is. Míg korábban egy-egy terméknél akár 10 éves életciklusban is gondolkozhattak a gyártók, addig ma ez a szakasz praktikusan 3 évre csökkent, sőt az elektrotechnikai iparban akár félévente is megjelennek az új termékek, típusok. Az a vállalat, amelyik nem tud a felgyorsult tempóval lépést tartani, nem elég rugalmas, nem tud gyorsan, csúcsminőségű termékeket előállítani, óhatatlanul kiszorul a piacról. Az éles versenyben csak azok maradnak talpon, akik alkalmazkodnak a technológia adta lehetőségekhez és a vevők igényeihez.

A gyártás négy alappillére

A megváltozott környezethez alkalmazkodó vállalatoknak – köztük az autógyáraknak – mindenekelőtt a gyártás négy alappillérére kell hangsúlyt fektetni. Az első elem maga az ember, a dolgozók a legflexibilisebbek, őket lehet a legjobban mozdítani, képezni, oktatni, ők képesek a leggyorsabban reagálni a változó folyamatokra. További alappillér maga a gép, a technológia (illetve a gyártási módszer), valamint a gyártásnál felhasznált anyag. Mindennek a mozgatórugója természetesen az a sok-sok bonyolult folyamat, amely ezekre az alappillérekre épül.

Ezt az elméletet elsőként a Toyota alkalmazta nagy sikerrel, még 30 évvel ezelőtt. A japán gyáróriásnál felismerték, hogy ha az említett négy alappillérre építik fel a rendszerüket, akkor nagyon rugalmasan, folyamatos optimalizálással, automatikusan tudják termékeik minőségét javítani. (Ez a folyamatrendszer az alapja az úgynevezett lean szemléletnek.) Az idők folyamán az is nyilvánvalóvá vált, hogy ha valaki egyszer bekerül ebbe a „mókuskerékbe”, akkor onnan nem tud kilépni.

Huszonnégy órás tervezés

Lean szemlélet ide vagy oda, kezdetben nyilván elképzelhetetlen volt, hogy félévente lehessen piacra lépni új termékekkel. A nagy áttörést e téren a gyártástechnológiákkal párhuzamosan fejlődő informatika, valamint az internet, illetve az információk tárházának a kiszélesedése hozta meg. A folyamatok felgyorsulásának fontos tényezője az úgynevezett 24 órás tervezés elterjedése. Nem véletlen, hogy a nagy gyártók a világ legkülönbözőbb pontjain hozzák létre részlegeiket. Vajon miért?

Nem csak a tervezési folyamatot kell felgyorsítani
Nem csak a tervezési folyamatot kell felgyorsítani
Egyetlen telephelyen jellemzően 8 órán keresztül, de legfeljebb 12 órás műszakban dolgoznak a munkatársak. Ha azonban úgy építik fel a csapatot, hogy különböző országokban ugyanazon termék fejlesztésén, időeltolással dolgoznak a kollégák, akkor akár 24 órán keresztül folyhat a tervezés. A virtuális csapat minden résztvevője ugyanazon központi adatbázishoz fér hozzá, ugyanazon szabványok alapján dolgozik, az egységes interfészeknek köszönhetően ugyanúgy vehet részt a munkában, mintha egy időben, egy telephelyen ülne.

Ezzel az erőforrások gyakorlatilag megháromszorozhatók, azaz a munka folyamatosan, 24 órában folyhat. Természetesen nem csak a tervezési folyamatot kell felgyorsítani ahhoz, hogy félévente új termékekkel lehessen piacra lépni. A megváltozott vevői igények kielégítéséhez az is elengedhetetlen, hogy a gyártási folyamat előkészítése, illetve maga a gyártási folyamat is a lehető legrövidebb legyen. Ezen cél elérésének egyik eszköze az informatikát segítségül hívó digitális gyár, amit ma már rengeteg helyen, így például az autógyárakban is előszeretettel alkalmaznak.

Gyártósor „csont nélkül”

A digitális gyár összefoglaló fogalom, ami a digitális modellek és módszerek, többek között a számítógépes szimuláció és a 3D-megjelenítés elemeit foglalja magában. Másképpen fogalmazva: a digitális gyár olyan virtuális gyár, amely a valódi gyártást szimulálja. Célja a komplex tervezés és irányítás megvalósítása, továbbá a termékekkel kapcsolatos vállalati folyamatok és erőforrások állandó javítása. A digitálisgyár-koncepció alkalmazásakor megnő az úgynevezett front loading szerepe. Lényege, hogy egy termék létrehozásakor már a tervezési fázisban gondoskodnak arról, hogy a majdan felépítendő gyártósor tökéletesen működjön.

Az Audinál a digitális gyár elvét számtalan területen alkalmazzák
Az Audinál a digitális gyár elvét számtalan területen alkalmazzák
A folyamatok felgyorsulásával ugyanis nincs arra idő, hogy apránként, élőben kísérletezzünk a gyártósor optimális kialakításán. Ha a gyártást előre szimuláljuk, és a gépeken virtuálisan történnek a változtatások, akkor a tökéletesen működő rendszer sokkal gyorsabban és kisebb (akár fele) költséggel építhető ki. – A cél, hogy a gyártósor, beindítását követően, azonnal tökéletesen működjön. Ez most a nagy kihívás. Folyamatosan nő a tapasztalat, így a most még víziónak tűnő cél előbb-utóbb a gyakorlatban is megvalósul.

Csak így, a digitális gyár segítségével lehetséges a piac által megkövetelt sűrű modell- és típusváltásoknak úgy megfelelni, hogy a gyártósorról lekerülő, a legújabb technikára épülő termékek minőségileg is maximálisan kielégítsék az igényeket, és a gyártási költségek se szökjenek az égbe. Minden olyan iparágban, ahol sűrűn jönnek ki új termékek, csak így lehet piacon maradni – erősíti meg Perger József, az Audi Hungaria Motor Kft. gyártástervezési vezetője.

A digitális gyár elvét számtalan területen alkalmazzák. Fő felhasználói a járműipar, az elektrotechnikai ipar, az orvostudomány, a hadiipar vagy az űrhajózás, de akár az élelmiszeriparban is szükség lehet rá, hogy például a kenyérgyártás folyamatát előre szimulálják. Jóllehet a fuvarozás, a logisztika nem a hagyományos értelemben vett gyártási tevékenység, a szállítójárművek optimális kihasználásának tervezésekor szintén sikerrel alkalmazható a számítógépes szimuláció.

A cikk teljes terjedelemben a Gyártástrend magazin májusi számában olvasható.

Mallász Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[91287] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés