hirdetés
hirdetés

Művelt Mérnök

Csontarcok 3D-ben

Az ember elkezdte saját arcát ábrázolni, hogy közelebb hozza egymáshoz a holtakat és az élőket.

hirdetés

A koponya körök a lelőhelyen

A dél-szíriai Tell Qarassa-lelőhelyen egy vésett csontdarabot találtak egy temetkezési helyen. A csonton két lapos dombormű emberi arcot mintáz. A felfedezés különös jelentőségét az adja, hogy általa bepillanthatunk abba a folyamatba, amelynek során az ember megtanulta ábrázolni önmagát a vadászó-gyűjtögető életformából a földművelésre való áttérés idején a Közel-Keleten.

Tell Qarassát korai földművesek alapították, akik tönke és alakor búzát, árpát, csicseriborsót, lencsét termesztettek. Kecskét, marhát, disznót is tartottak, de még vadásztak gazellára és mezopotámiai dámszarvasra. Az ő életük az a történet, amikor korai eleink növény és állat háziasításával kezdtek próbálkozni 9500-7900 évvel ezelőtt a Kerámia Előtti Neolitikus B- (Pre Pottery Neolithic B/PPNB-) korban – idézi a PastHorizons Juan José Ibáñeznek, Jesús E. González-Urquijónak és Frank Braemernek az Antiquity c. szaklapban megjelent tanulmányát.

Agyaggal mintázott koponya
Agyaggal mintázott koponya
A Tell Qarassában élők mintegy 9000 évvel ezelőtt elhagyták kunyhóikat és elkezdték halottaikat odatemetni. A tetemeket hajlított pózban helyezték el, majd, amikor a test már lebomlott, visszatértek, felnyitották a sírt és a koponyákat kiemelték, amiket azután lakóterükben helyeztek el. Ez mindenképpen egy bonyolult temetési szertartásra utal – írták a kutatók tanulmányukban. 2010-ben két területen is kör alakban elrendezett 5, illetve 6 koponyát találtak.

A csontarcokat feltehetően őstulok bordájából faragták. A művész 3D-ben igyekezett ábrázolni a halottat, a figyelmet pedig a csukott szájra és szemre fordította. A csontdarabot nem színezték és a két végét szándékosan eltörték. Az egyik végen felfedezhető domborulat jelzi, hogy eredetileg több arckép is volt a teljes csonton. Az emberarcot először 11 ezer éve, a PPNA-korban kezdték ábrázolni, de gyakoribbá csak a PPNB-korban vált.

Az arc kezdi az embereket érdekelni – ezt jelzi a maszkok, a szobrocskák, a mintázott koponyák megjelenése –, és egyre természethűbb ábrázolásra törekednek olyan részletek, mint a fül, a száj, az orr és főképp a szem gondos megalkotásával - írták a kutatók tanulmányukban. A koponyaszertartás még a PPNA-kort megelőző Natúf-korban (14 00-11 000 éve) kezdődött és a PPNB-korban teljesedett ki, amikor a koponyákat vékony agyagréteggel mintázták és a temetkezési hely középpontjába állították, a temetkezéseket pedig kör alakban köréjük rendezték.

Az ábrázolt arcok vonásai általánosabbak, inkább a közösséget, semmint külön az egyént akarták megjelenteni. A koponyának arcot adva azt jelzi, hogy valamiféle közvetlen kapcsolatot igyekeztek teremteni az élők és őseik között. A földművelésre való áttérés idején az emberek az állatokon kívül elkezdték az embereket ábrázolni, ez pedig a spirituális világ felfedezését jelzi, a holtakat igyekeztek bevonni az élők világába - írták a kutatók tanulmányukban.

Karosszékben
A PPN-kor az emberiség rendkívül izgalmas története, amelyről egyre több adat kerül elő. Szexuális szimbólumokat találtak és a Az emberek kommunában éltek a PPNA-korban c. posztokban írtam róla. Természetesen a feltárások nem most történek Szíriában, 2008-2009 között folytak.
Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[147336] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés