hirdetés
hirdetés

Csaknem töretlen sikertörténet

A folytatás sem lesz könnyebb

A korszerű termékválasztékot kínáló keletnémet gépipar a felzárkózó országok további fellendülésében, s a termékei iránti kereslet töretlenségében bizakodik.

hirdetés

A német újraegyesülés új fejezetet nyitott a keleti tartományok gépgyártásában, s két évtized elteltével elmondható, hogy az országrész fejlődésének zászlóshajójává vált az ágazat. Két évtizeddel ezelőtt rövid idő alatt 300 ezerről 70 ezerre csökkent, majd ismét emelkedni kezdett, s ma már eléri a 100 ezer főt a volt NDK gépgyártásában tevékenykedők száma. A folyamatos fejlődést csak a 2009. évi világgazdasági válság törte meg, bár a forgalom csökkenésének mértéke (19,3 százalék, 11,8 milliárd euróra) nem érte el a nyugati tartományok gépiparának 23,4 százalékos visszaesését. (Egyébként a forgalom a múlt évben nagyjából fele-fele arányban oszlott meg a külföld és a hazai felhasználók között.)

A kapacitáskihasználtság a 2007 első negyedévi 92,9 százalékról 2009 nyarára 72 százalékra esett vissza, az 50 főt meghaladó létszámot foglalkoztató vállalatoknál a múlt évben 72,8 ezren dolgoztak, 2,2 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. 2010-ben a vártnál gyorsabban és erőteljesebben tért magához a német gazdaság, ugyanakkor a kutatóintézetek egységesek abban, hogy 2011-ben le fog lassulni a nemzetközi konjunktúra, s ezzel a német gazdaság fejlődési üteme.

Ez már nem az a Trabant
Ez már nem az a Trabant

A korszerű termékválasztékot kínáló keletnémet gépipar a felzárkózó országok további fellendülésében, s a termékei iránti kereslet töretlenségében bizakodik. Ezen igények kielégítésének leginkább a szakképzett munkaerő hiánya szabhat korlátot, ami részint az utánpótlást jelentő korosztályok eleve alacsony számában, részint az iskolapadból kikerülők nem kellő felkészültségében ölt testet.

Eredmények és esélyek

A keleti tartományokban egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány – hangzott el azon a Friedrich Ebert alapítvány által szeptember közepén rendezett szimpóziumon, melyen részint az újraegyesülés óta eltelt két évtized kelet-németországi gazdasági fejlődését, részint e fejlődés jövőbeni kilátásait vitatták meg a résztvevők. Valamennyi keleti tartománynak meg kell találnia az adottságainak legmegfelelőbb ágazatokat, mondta a keleti tartományok gazdasági miniszterei, illetve államtitkárai (Berlin esetében szenátora) részvételével Türingia berlini képviseletén tartott rendezvény egyik résztvevője.

Brandenburgban az elektromos energia 48 százalékát már ma is megújuló energiából fedezik, Türingiában a zöldenergia-termelésre, az autóipari beszállítások, valamint az optikai termékek és eljárások fejlesztésére, Szászországban szintén az autóipari beszállításokra, valamint az energia- és a környezeti gazdálkodásra fordítanak megkülönböztetett figyelmet. A keleti tartományok gazdaságának irányítói egyetértettek abban, hogy rendkívül nagy kihívás a nyugat-németországi termelékenységgel szembeni lemaradás további mérséklése, s számolni kell azzal, hogy – amint arra az ország fejlettebbik része is kínál épp elegendő példát – tartósan megmaradnak bizonyos, az egyes tartományok, illetve régiók közötti fejlettségbeli különbségek.

Vajon elérhető-e valaha is a nyugati tartományok életszínvonala?
Vajon elérhető-e valaha is a nyugati tartományok életszínvonala?

Növelni kell a kutatásra és fejlesztésre fordítandó kiadások nagyságát és a bruttó társadalmi termékhez viszonyított arányát, mert ez is szükséges ahhoz, hogy tartósan vonzó telephelyi, s egyben megélhetési feltételeket biztosítsanak a keleti tartományok jól képzett szakembereinek. Ugyanakkor a keleti tartományoknak - leküzdendő az esetleges előítéleteket – nagyobb figyelmet kell fordítaniuk saját identitásuk és imázsuk javítására, mert – mint Rainer Hasseloff, Szász-Anhalt gazdasági és munkaügyi minisztere figyelmeztetett – ez nem várható el a túlnyomórészt nyugatnémet tulajdonba került médiától.

Egy, a Commerzbank által még 2009 őszén, a berlini fal leomlásának 20. évfordulója alkalmából megjelent elemzés szerint az öt keletnémet tartomány aligha fogja a nyugatnémet tartományok átlagát elérni. Mint Jörg Krämer, a bank vezető közgazdásza fogalmazott, Szászországnak, Szász-Anhaltnak és Türingiának van esélye arra, hogy a felzárkózási folyamat eredményeként elérjék a velük hasonló szerkezetű Alsó-Szászország és Rajna-Pfalz egy főre jutó gazdasági teljesítménye 81-85 százalékát. Brandenburg és Mecklenburg-Elő-Pomeránia esetében legfeljebb az e két tartományhoz hasonlóan ritkán lakott, gazdasági szerkezetét tekintve leginkább hozzájuk hasonlítható Schleswig-Holstein jövedelmi színvonalának megközelítése lehet reális cél.

Juhász Imre, Berlin
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Csaknem töretlen sikertörténet
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés