hirdetés
hirdetés

Budapest: elsodort olimpiai álmok

Párizsban 1914 júniusában a Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy döntött, 1920-ban Budapest rendezheti meg a VII. Olimpiai Játékokat. Az ünnepségek Reimsben zárultak június 28-án, ugyanazon a napon Szarajevóban lelőtték Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst.

hirdetés

Akkor még senki sem sejtette, hogy a magyar olimpiai álmok is meghaltak jó időre ott, a bosnyák fővárosban. Legközelebb csak tíz év múlva - egy pusztító világháború és forradalom után - mutathatták meg a magyar sportolók képességeiket. És hogy Budapest mikor rendezhet olimpiát…? 1914. június 13-án megnyitották Párizsban a Nemzetközi Olimpiai Kongresszust, s minthogy a modernkori játékok eszméjének a 20. születésnapját éppen június 23-án ünnepelték, Párizs kitett magáért.

A kongresszus rendezvényei 25-ig Párizsban zajlottak, majd Reimsben folytatódtak 28-ig. Párizsban bizottsági üléseket is tartottak, ahol többek között el kellett dönteni, mely városok rendezzék a következő játékokat. - Sierstorpff gróf (Adalbert von Francken-Sierstorpff, a Német Olimpiai Bizottság részéről) hivatalosan is megismételte a kérést, hogy Berlint válasszák a következő (1916-os) olimpia helyszínéül. Jules de Muzsa (Muzsa Gyula, a Magyar Olimpiai Bizottság részéről) bejelentette ugyanezt a szándékot Budapest részéről és egyúttal bemutatta Budapest polgármesterének, Bárczy Istvánnak levelét, amelyben kifejezte óhaját, hogy Budapest rendezhesse meg az 1916-os olimpiai játékokat.

Arra a kérdésre, hogy Németország betartaná-e jelen kongresszusnak a játékok kötelező programjaira vonatkozó határozatait, Sierstorpff gróf igennel felelt, Muzsa úr ekkor bejelentette, hogy meghajlik Berlin elsősége előtt, de fenntartja Budapest kérelmét 1916-ra, ha a körülmények mégis úgy alakulnának, és mindenképpen kéri a kérelmet az 1920-as évre. A bizottság tudomásul vette a kérelmet, miként Amszterdamét és Brüsszelét is 1920-ra vonatkozóan. A kérdés megvitatása után egyhangúan Berlint választották a következő játékok helyszínéül - írja a Revue olympique 1914-ben.

Ferenc Ferdinánd megölése. A Le Petit Journal címlapja
A kongresszuson az 1920-as játékok helyszínéül a magyar fővárost 21-en, Antwerpent 7-en támogatták. Június 28-án zárult a kongresszus, Szarajevóban pedig lelőtték az odalátogató Ferenc Ferdinándot. Európa harcias lázban égett, a monarchia kemény hangú memorandumot adott át Szerbiának, akinek azonban Oroszország védelmére kelt. Egy hónappal azután, hogy Budapest megkapta az olimpia megrendezésének jogát, Európa már hadban állt egymással, nem rendeztek 1916-ban olimpiát sem Berlinben, sem máshol, 1920-ban Antwerpenben rendeztek olimpiát, ahová meg sem hívtak minket, amiként Németországot, Romániát, Törökországot, Ausztriát és Bulgáriát sem, a de a bolsevik Oroszországot sem.

Karosszékben
Nyilvánvalóan mindenkinek jobb lett volna, ha 1916-ban olimpiai játékokra figyelt volna a világ… Úgy tartják, az ókorban az olimpiai játékok idején szüneteltek a háborúskodások, a 20. századi Európában az olimpia szünetelt háború idején.
Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[109759] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés