hirdetés
hirdetés

Gazdasági előrejelzés

Bizonytalan várakozások a vírus árnyékában

A világgazdasági kilátások 2020-ra már a múlt év őszén szerényebb növekedési dinamikát sejtettek a tavalyinál. A koronavírus-járványnak Ázsiából az „öreg kontinensre” és más földrészekre történt áthúzódása nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy 2020-ban a világ országai a korábban feltételezettnél jóval szerényebb dinamikát produkálnak, ugyanakkor a visszaesés mértéke olyan elemek esetében, mint a gazdasági teljesítmény, a kereskedelmi forgalom, a beruházások és a foglalkoztatás, a járvány elhúzódásával kapcsolatos időbeli bizonytalanságok folytán felelősséggel egyelőre aligha számszerűsíthető.

hirdetés

A világkereskedelem volumene 2019 decemberében – akkor még jórészt a protekcionista tendenciák következtében – alig haladta meg az egy hónappal korábbit; az pedig, hogy a világkereskedelem éves mennyisége alacsonyabb az előző évinél, a 2009. évi nagy pénzügyi válság óta először fordult elő. A világ ipari termelése pedig – ugyancsak 2019-ben – szerényebb növekedési dinamikát ért el, mint tíz év óta bármikor.

Németország: a vállalatok mintegy felénél csökkenni fog az éves forgalom

A magyar gazdaság szereplői számára kiemelten fontos, hogyan alakulnak legfontosabb partnerországa, az ország kivitelében csaknem 28 százalékos részarányt képviselő Németország gazdasági kilátásai. A Szövetségi Gazdasági és Energetikai Minisztérium (BMWi) március közepén nyilvánosságra hozott havi jelentése szerint az év elején minden fontosabb tényező – ipari rendelésállomány, termelés, forgalom – az egész negyedév tekintetében erőteljesnek mondható fejlődést sejtetett. Azzal a megjegyzéssel, hogy ez alól kivételt képez az áru- és szolgáltatás-export, melynek volumene januárban az előző havihoz képest gyakorlatilag stagnált és – többek között az Ifo müncheni gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint – ebben hosszabb távon sem lehetett számottevő élénküléssel számolni.

A januári eredményekből táplálkozó mérsékelt optimizmus azonban a tavasz beköszöntével teljesen elszállt. A fontosabb növekedési mutatók alakulásával kapcsolatos várakozások a német gazdaság esetében ma már ugyanúgy bizonytalanságokkal terhesek, mint ahogy az más országok kilátásaira is jellemző. Az ipari és kereskedelmi kamarák több mint tízezer ipari, kereskedelmi, szolgáltató, építőipari, stb. vállalatokra kiterjedő felmérése nyomán kirajzolódók ugyan egy kép a német gazdaságnak a koronavírus-járvány árnyékában jellemző aktuális helyzetéről és fejlődési kilátásairól, de a felmérés március első hetében készült és egyes kérdéseket illetően azóta is változhattak, (romolhattak) a vállalatok várakozásai.

Eric Schweitzer, a kamarai szövetség elnöke a felmérés eredményeinek nyilvánosságra hozatalakor úgy fogalmazott, hogy „a koronaválság széles körben elbizonytalanította a gazdaságot: a globálisan tevékenykedő konszerntől a családi vezetésű kis- és középvállalaton keresztül a kisvállalkozóig bezárólag olyan sok vállalat él meg ez idő szerint kihívásokat, mint amennyi üzleti tevékenységében korábban még sosem volt példa. Arra kell felkészülnünk, hogy még nehéz hónapok előtt állunk.” A felmérésben részt vevő vállalatok 27 százaléka a forgalom jelentős, 10 százalékot meghaladó mértékű, kereken 20 százaléka pedig 10 százaléknál szerényebb mértékű visszaesésével számol. 25 százalék nyilatkozott úgy, hogy a vírus nyomán nem fog csökkenni a forgalma, 27 százalék viszont a felmérés idején még nem tudta számszerűsíteni a járványnak a forgalomra gyakorolt hatását.

A koronavírus-járvány hatásai kisebb-nagyobb mértékben a német gazdaság valamennyi ágazatára kiterjednek. Arra a kérdésre, „már most érzi-e a koronavírusnak az üzleti tevékenységre gyakorolt hatását?”, a felmérésben részt vevő vállalatok 52, ezen belül az utazásokat bonyolító vállalatok 87, a vendéglátó-ipariak 79, míg a közlekedési és raktár-gazdálkodási vállalatok 57 százaléka adott „igen” választ. Az iparban ez az arány 57, az építőiparban ezzel szemben csupán 20 százalék a koronavírus hatását megérző vállalatok aránya. A válság hatását mérséklő állami intézkedések sorában a felmérésben részt vevő vállalatok a támogatások igénybe vételével járó bürokrácia csökkentését, áthidaló hitelek nyújtását, adópolitikai intézkedéseket és egy általános gazdaságélénkítő programot jegyeztek fel; ugyanakkor a válaszadók egy harmada a felmérés készítésének időpontjában nem tartotta szükségesnek állami segítség biztosítását, illetve igénybe vételét.

Vásári részvétel csökkenése, dolgozói megbetegedések, kereslet visszaesése

A koronavírus negatív hatásának megjelenési formái tekintetében a vásárok és rendezvények lemondása áll az első helyen (41,5 százalék), megelőzve a munkaerő megbetegedések miatti kiesését és a vállalat termékei és szolgáltatásai iránti kereslet csökkenését (egyaránt 33,5 százalék), továbbá az utazási korlátozások hatását (32,6 százalék), a jövőbeni üzletek és/vagy beruházások körüli bizonytalanságokat (27,6 százalék) és egyes áruk és szolgáltatások hiányát (23,2 százalék). Ez utóbbi körben a válaszadók túlnyomó többsége, több mint négyötöde a Kínából, egy ötöde pedig az Olaszországból származó behozatal nehézségeit jelölte meg és az érintett vállalatok szerint 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szállítási láncokban keletkező hiány más viszonylatra, (Németországot is beleértve) nem átterelhető.

A koronavírus hatásait a Szövetségi Gazdasági és Energetikai Minisztérium (BMWi) március közepén nyilvánosságra hozott helyzet-értékelése és előrejelzése sem számszerűsíthette: a járvány konjunkturális kihatásai ekkor még nem voltak kiszámíthatóak, mert a járvány terjedési sebességét sem lehetett ismerni. A járvány kitörése előtt számolni azzal, hogy a magánfogyasztás a konjunkturális fejlődés elsőszámú hajtóereje marad. A járvány megjelenésével és Európába való áttelepülésével ez gyökeresen megváltozott, a rendelkezésre álló jövedelem és a foglalkoztatás alakulása körüli bizonytalanságok vásárlókedvük megváltoztatására, nagyfokú óvatosságra kényszerítik a lakosságot. A németországi foglalkoztatottak száma 2019 átlagában 400, ezen belül decemberben 273, ez év januárban pedig 241 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit. Arra a kérdésre, hogy a koronavírus-járvány kiszélesedése hogyan érinti a munkaerőpiacot, március közepén nyilvánosságra hozott helyzetértékelésükben a BMWi szakértői egyelőre csak az „ez idő szerint bizonytalan” választ tudták megfogalmazni.

Állami segítség a vállalatok és dolgozóik érdekében

A berlini szövetségi kormány „be nem határolt hitelprogrammal” siet a koronavírus-válság folytán nehéz helyzetbe került vállalkozások segítségére. A program célja, hogy – mint Peter Altmaier gazdasági és energetikai minisztérium annak nyilvános bemutatásakor fogalmazott – „a járvány miatt egyetlen egészséges vállalatnak se kelljen csődbe jutnia, egyetlen munkahely se szűnjön meg”. Peter Scholz szövetségi pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az a koronaválság miatt megszorult vállalatok rendelkezésére álló hitelkeret, melynek felhasználásáról az Újjáépítési Hitelintézetnél (KfW) gondoskodik, felülről nem behatárolt.

A helyzetet megkönnyíti, hogy az állami költségvetés helyzete igen kedvező és így az állam mindent megtehet, ami „ma szükséges”. „Megmutatjuk, hogy mi erősebbek vagyunk, mint az a probléma, amellyel szembesültünk”, mondta Scholz, hangsúlyozva, hogy az állami fejlesztési bank szerepét betöltő KfW nagyságuktól függetlenül kész a vállalatok támogatására; emellett az állam adókönnyítésekkel is segít a vállalatoknak. Mindent egybe vetve euró-milliárdokról van szó, melyek végül nem az állami kincstárban, hanem az arra rászoruló vállalatoknál landolnak. Altmaier egy olyan háromlépcsős tervet mutatott be, melyhez a rövidtávú likviditási problémák leküzdését szolgáló garanciavállalások és hitelek, valamint a rövidített munkaidőben foglalkoztatás elősegítését szolgáló, a foglalkoztatottakat a munkanélkülivé válástól óvó könnyítések tartoznak.

Juhász Imre, Berlin
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés