hirdetés
hirdetés

Gazdaság

Belül tágasabb

A német gazdaságról berlini szemmel

A Berlini Gazdaságkutató Intézet (DIW) idén áprilisi előrejelzése szerint a korábbi becslésekhez képest gyorsabban, idén 1, jövőre pedig újabb 2,4 százalékkal nő a német gazdaság teljesítménye.

hirdetés

A német gazdasági növekedés hajtóereje továbbra is elsősorban belső tényezőkben keresendő. A fellendülés alapja a foglalkoztatási helyzet és abból fakadóan a lakossági jövedelmek kedvező alakulása. A Németországban várható fejlődés értékét tovább növeli, hogy az euróövezet országaiban az idei évben a bruttó hazai termék 0,4 százalékos csökkenését valószínűsítik, gazdasági növekedésre legfeljebb jövőre lehet számítani. A német újraegyesülés óta még soha nem volt olyan magas a foglalkoztatottak száma – és ennek megfelelően olyan alacsony a munkanélküliek aránya –, mint 2011 és 2012 fordulóján.

– A kedvező foglalkoztatási helyzet miatt pedig jelentősen emelkednek a lakosság felhasználására bocsátott bérek, ami egyértelműen serkenti a magánfogyasztást – fogalmazott Ferdinand Fichtner, az DIW igazgatója. A tavaszi fellendülés azért is jött jókor, mert tavaly év végén, valamint az idei év elején alig-alig növekedett a német gazdaság. Az adósságválság nyomán visszaesett a német termékek iránti európai kereslet, ami a hazai háztartási és vállalati kiadások visszafogásával párosult. A tavasz beköszöntével azonban új erőre kapott az optimizmus, ami elsősorban annak köszönhető, hogy megakadályozták az adósságválság eszkalációját.

Többet költenek

A konjunktúra nemrégiben tapasztalt hullámvölgye szerencsére nem hagyott túlságosan mély nyomokat a munkaerőpiacon. Ellenkezőleg, a gazdasági fejlődés lanyhulása ellenére a vállalatok folytatták a létszámbővítést. A foglalkoztatottak számának a csökkenésétől mindenesetre egészen biztosan nem kell tartani, sőt a munkanélküliségi ráta idén 7 százalék körül stabilizálódik, 2013-ban pedig elképzelhető, hogy tovább, egészen 6,7 százalékra mérséklődik. A foglalkoztatás kedvező alakulása serkentő hatást gyakorol a magánfogyasztásra is, ami kedvezően befolyásolja a belföldi keresletet.

A gazdagok többet takarékoskodnak, a szegényebbek ezzel szemben a jövedelmük jelentősebb részét szánják fogyasztásra
A gazdagok többet takarékoskodnak, a szegényebbek ezzel szemben a jövedelmük jelentősebb részét szánják fogyasztásra

A DIW kutatói szerint a fogyasztás erőteljesebb növekedése abból adódik, hogy a bérek emelkedése elérte az alacsonyabb jövedelműeket is. – A gazdagok többet takarékoskodnak, a szegényebbek ezzel szemben a jövedelmük jelentősebb részét szánják fogyasztásra – magyarázta Fichtner. A fogyasztási célú kiadások elmúlt évtizedben tapasztalt gyönge növekedése azzal magyarázható, hogy erőteljesebb ütemben növekedtek a hozamokból és a vagyonokból származó jövedelmek, mint a bérek.

Becslések szerint ha a bérek emelkedése lépést tartott volna a hozamokból és a vagyonokból származó jövedelmekkel, a takarékossági ráta 0,6 százalékkal alacsonyabb, míg a magánfogyasztás 10 milliárd euróval magasabb lett volna a ténylegesen tapasztaltnál. A lakossági jövedelmek alakulásával kapcsolatos képet némiképp beárnyékolja, hogy a tavalyi negyedik negyedévben megállt a reáljövedelmek két év óta tartó emelkedése. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2011 utolsó hónapjaiban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó bére 2,3 százalékkal ugyan meghaladta az egy évvel korábbit, ezt azonban a fogyasztói árak 2,3 százalékos emelkedése teljes egészében elvitte.

Utoljára 2009 negyedik negyedévében, a pénzügyi-gazdasági válság legnagyobb hulláma idején csökkentek a németországi reálbérek, akkor 0,4 százalékkal. Azóta azonban rendre minden negyedévben folyamatos emelkedést regisztráltak. Ahogy az már szinte megszokott, az átlagtól jelentős eltérések is lehetnek: az autóiparban a tavalyi év utolsó negyedévében 8,3, a gép- és berendezés-gyártásban 6,1, a vegyiparban és a kohászatban 5,2 százalékkal, az infláció mértékét itt-ott meghaladó mértékben emelkedtek a havi bruttó keresetek, miközben a közigazgatásban dolgozók bére csupán 2, az oktatásban dolgozóké pedig 0,6 százalékkal, az inflációnál alacsonyabb mértékben növekedett.

A tavalyi év egészére vonatkozóan kedvezőbb a helyzet, mivel a tavalyelőtti 1,5 százalék után 2011-ben átlagosan további 1,1 százalékos reálbér-növekedést regisztráltak. A bérek 3,4, míg a fogyasztói árak – elsősorban az energiahordozók drágulása miatt – „csak” 2,3 százalékkal emelkedtek.

Infláció és deficit

A német viszonyokhoz képest magas, idén és jövőre is közel kétszázalékos lehet az infláció a DIW kutatói szerint. Ennek oka elsősorban a kereslet élénkülésében, továbbá abban keresendő, hogy a vállalatok a bérek emelkedéséből és a magasabb nyersanyagárakból fakadó többletkiadásaikat továbbhárítják a fogyasztókra. Meghatározó szerepe lehet annak is, hogy az Európai Központi Bank a pénzpiacok alakulására figyel, aminek eredménye az eurótérség válságának a vártnál gyorsabb stabilizálása lehet.

A foglalkoztatás kedvező alakulása serkenti a magánfogyasztást
A foglalkoztatás kedvező alakulása serkenti a magánfogyasztást
– Ha a pénzpiaci helyzet teljesen stabilizálódik, a forgalomban levő pénz növekedése gyors infláció formájában vághat vissza – összegezte a bank válságra adott intézkedéseit egyébként üdvözlő Fichtner. Az államháztartási hiány mértéke már tavaly jelentősen mérséklődött, idén nem fogja meghaladni a bruttó hazai termék 0,7, jövőre pedig a 0,3 százalékát. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy semmi nem akadályozza a törvényben rögzített adósságfék betartását. A DIW szakértői ugyanakkor bírálják a deficit csökkentésének vontatottságát: „2013-ban a deficit esetleges csökkenése csak a konjunktúra kedvező alakulásának, nem pedig a kormány takarékossági intézkedéseinek lesz köszönhető. Tekintettel a még mindig alulfinanszírozott szövetségi költségvetésre valamivel erőteljesebb konszolidációra lenne szükség”.

Kiviteli korlátok

Miközben a német gazdaság erőteljesnek mondható fellendülésre készül, a DIW kutatói szerint a világgazdaság, azon belül pedig a fejlett ipari országok csak rendkívül visszafogott fejlődéssel számolhatnak. – Bár az adósságválság eszkalációjának a veszélye csökkent, a sok euróövezeti országban bevezetett takarékossági program – a DIW elnöke szerint – terhet jelent a konjunktúrára.

A gazdaság fellendülése rendszerint az import növekedésével párosul, ami Németország európai partnerországaiban – főként jövőre – elő fogja segíteni az export, ezen keresztül pedig a konjunktúra kedvező alakulását. Az Egyesült Államok viszonylatában továbbra sem eléggé meggyőzőek a gazdasági élénkülés jelei, mert a munkaerőpiac még mindig rossz állapotban van és az emberek súlyosan eladósodottak. Erőteljesebb fejlődésre elsősorban olyan nagy, feltörekvő nemzetgazdaságokban lehet számítani, mint például Kína vagy Brazília.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[108955] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés