hirdetés
hirdetés

Bajorország besokallt

2019-ig tiszta keretmegállapodások vannak érvényben, s addig nincs tárgyalási játéktér

A müncheni kormány az alkotmánybírósághoz fordul a tartományi kiegyenlítési alap ügyében.

hirdetés

A bajor kormány július 17-i ülésén arról határozott, hogy még ez év folyamán a karlsruhei székhelyű alkotmánybírósághoz fog fordulni, megtámadva a tartományok fejlettségbeli különbségének mérséklésére szolgáló kiegyenlítési alap intézményét. A müncheni kezdeményezés nem csak az ellenzéki, hanem – főként az érintett tartományok vezetői körében - egyes kormánypárti politikusok körében is ellenkezést váltott ki. Döntés kb. két év múlva várható.

A Szövetségi Pénzügyminisztérium adatai szerint az egy lakosra jutó gazdasági teljesítmény nagyságát tekintve négy legtehetősebb tartomány 2011-ben 7,3 milliárd eurót bocsátott a tizenkét többi tartomány rendelkezésére. A teljes összeg csaknem felét, 3,57 milliárd eurót Bajorország, további, egyenként mintegy negyedét Hessen (1,80 milliárd) és Baden-Württemberg (1,78 milliárd), míg az önálló tartományi ranggal rendelkező Hamburg a nagyobbakhoz képest jelképes összeget, 62,2 millió eurót biztosított. A támogatás több mint két ötöde, 3,04 milliárd euró Berlin szövetségi fővárosnak, csaknem egy nyolcada Szász-országnak (0,92 milliárd) jutott, megelőzve Szász-Anhalt tartományt (0,54 milliárd), Türingiát (0,58 milliárd), Brémát (0,52 milliárd), Brandenburgot (0,44 milliárd) és Meckenlenburg-Elő-Pomerániát (0,43 milliárd).

Nem fogadták el Seehofer ajánlatát
Nem fogadták el Seehofer ajánlatát

A bajor kormány döntését a három nagy donor tartomány közös, a rendszer átalakításáról szolgáló „fair, konstruktív ajánlata” előzte meg, de azokat – mint azt Horst Seehofer miniszterelnök a döntés bejelentésekor hangsúlyozta – a kedvezményezett tartományok nem fogadták el. Ezt követte az alkotmánybírósági panaszról szóló müncheni döntés, melyhez Bajorország mellett várhatóan a szintén konzervatív vezetésű Hessen is csatlakozik.

A bajor kormány döntése nyomán pártállástól és az érintett tartományok fejlettségétől, azaz donor vagy kedvezményezett státuszától függő nyilatkozatok egész sora látott napvilágot. Martin Zeil, a CSU-val koalíciós kormányt alkotó liberális gazdasági miniszter „átláthatatlannak, igazságtalannak és teljesítmény-visszatartónak” nevezte a jelenlegi rendszert. „Itt nem mindenkinek járó ingyen sörről, hanem egy igazságos pénzügyi rendszerről van szó”, mondta Markus Söder CSU-s pénzügyminiszter, emlékeztetve arra, hogy az elkövetkező két év összesen 8,2 milliárd eurós bajor befizetési kötelezettsége a teljes tartományi költségvetés csaknem egy tizede.

Hartmut Möllring, a kiegyenlítési rendszerből tavaly 203 millió euró bevételre szert tett Alsó-Szászország konzervatív pénzügyminisztere nem lát nagy esélyt a panasz karlsruhei elfogadásának, de megérti azt. „Nehéz a lakossággal elfogadtatni, hogy milliárdos nagyságrendű összeget kell átutalnia, hogy aztán olyan kedvezményezett tartományok, mint Berlin, azt bevételezve ingyenes óvodai férőhelyeket kínáljanak”, fogalmazott Rainer Haseloff, a kiegyenlítési alapból több mint félmilliárd euróval részesülő Szász-Anhalt ugyancsak CDU-s miniszterelnöke szerződésben vállalt kötelezettségei betartására szólította fel a bajorokat, hangsúlyozva, hogy „2019-ig tiszta keret-megállapodások vannak érvényben, s addig nincs tárgyalási játéktér”.

Az Alkotmánybíróságtól várják a kedvező döntést
Az Alkotmánybíróságtól várják a kedvező döntést

A szövetségi szinten ellenzéki szociáldemokraták táborából a legélesebb bírálatot Frank-Walter Steinmeier frakcióvezető fogalmazta meg, aki szerint „komolytalan Seehofernek a föderális szolidaritás elleni merénylete”, ami nem más, mint „a bajor előválasztási harc átlátszó manővere”. A kiegyenlítési alaphoz tavaly 62,2 millió euróval hozzájáruló Hamburg szociáldemokrata kormányzata - felsorakozva az országos pártvezetés mögött - nem kíván csatlakozni a bajor panaszhoz, s a szegényebb tartományok iránti szolidaritását vállalva a jövőben is teljesíti donor tartomány státuszából adódó kötelezettségeit.

Jürgen Trittin, a zöldek frakcióvezetője szerint Seehofer – tekintettel a jövő évi tartományi választásokra – „olcsó populizmussal próbál hangulatot csinálni”. A tartományoknak tervezési biztonságra van szükségük, s a tartományi pénzügyi kiegyenlítés 2019-ig érvényes rendszere ezt biztosítja, figyelmeztetett az ellenzéki politikus, rámutatva arra, hogy Seehofer most azt a szolidaritást akarja megvonni, melynek csaknem négy évtizeden Bajorország is haszonélvezője volt.

Trittin elutasító magatartása nehéz helyzetbe hozta Winfried Kretschmannt, Németország egyetlen, történetesen a donor tartományok táborában lévő zöldpárti miniszterelnökét. Kretschmann nem vallott egyértelműen színt, hanem nyitva hagyta a kérdést. Mint fogalmazott, előbb meg kell vizsgálni az alkotmánybírósági panasz sikerének esélyeit, s közben folytatni kell a támogatásban részesülő tartományokkal a konstrukció jövőjéről megkezdett tárgyalásokat. Alkotmánybírósági döntés 2014-ben várható.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[112883] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés