hirdetés
hirdetés

A megfáradt egészségügy jövője

Az okoseszközök forradalmasíthatják a gyógyászatot

A tudományos és technológiai fejlődés miatt a gyógyászat teljes paradigmaváltás előtt áll. Cikkünkben áttekintjük, hogyan változik meg az orvos-beteg viszony a technológia fejlődése által. 

hirdetés

Ma akkor megyünk orvoshoz, ha betegek vagyunk, az egészen közeli jövőben azonban lehetőségünk lesz arra, hogy a telefonunkról olvassuk le, ha egy stroke vagy hirtelen szívleállás fenyeget minket. A technológiai cunami az orvoslást is elérte, segítségével doktori végzettség nélkül is megtudhatunk a testünkről számtalan hiteles információt, amit megosztva orvosunkkal, konzultálhatunk a megelőzésről, a betegség kialakulásának lassításáról. Megváltozik az orvos-beteg viszony, a mostani alá-fölé rendeltség konzultatív, partneri kapcsolattá fejlődhet. De mire van szükség ehhez a technológiai eszközök elterjedésén kívül?

Lejönni az elefántcsonttoronyból

Dr. Horváth Tamás fül-orr-gégész 2005-ben – viszonylag korán – szembesült az interneten elérhető orvosi információk megdöbbentő erejével, amikor egy páciense jobban ismerte a problémáját, mint ő maga. „Engem ez megütött. Hogy lehet egy laikus jobban informált nálam?” Ez után az eset után aktívan elkezdte használni a netet kutatásokra, szakmai konzultációkra, betegekkel való kapcsolattartásra. 2009-ben már kapcsolatban állt Meskó Bertalannal, aki orvosi jövőkutatóként ma már a Standford Egyetemtől kezdve a blogján át televíziós műsorokig tart előadásokat, hogy az orvosokat és a társadalmat is ösztönözze az elérhető technológiai eszközök használatára, az emberközpontú, konzultatív gyógyászatra. Dr. Horváth Tamás gyakorló orvosként lett Meskó Bertalan referenciája: szakmai blogot vezet, aktív a közösségi médiában, és online tartja a kapcsolatot a pácienseivel – gyakorlatilag aktívan használja mindazt, amiről a jövőkutató elméletben beszél. „Látom az internet, az online kommunikáció előnyeit és veszélyeit is.

Dr. Horváth Tamás fül-orr-gégész
Dr. Horváth Tamás fül-orr-gégész

A páciensek egyrészt egészségtudatosabbak, de amíg a fejfájás szóra való keresés során a Google az agydaganatot dobja ki elsőként, addig elég sokan fognak megijedni a banális tünetektől. Viszont az orvoslás alappillérét, a prevenciót – aminek már az internet előtt is hangsúlyosnak kellett volna lenni – erősíti, ehhez azonban elengedhetetlen az oktatás.” Már az általános iskolában szükség lenne higiénés órára, ahol megtanítják a gyerekeket rendesen kezet mosni, vagy épp arra, hogy az interneten fellelt információknak mekkora hitelt érdemes adni, miként lehet ellenőrizni, hogy megbízható forrásból származnak-e. Ennek fontosságát a jövőkutató és a gyakorló orvos is hangsúlyozza. „Meg kell tanulnunk szűrni az információkat, tudni kell, hol ellenőrizhetjük egy-egy információs forrás hitelességét” – mondják.

Beteg vagy aktív páciens

Az ideális világban az orvos-beteg alá-fölé rendeltség partneri viszonnyá, a gyógyítás megelőzéssé változik. „Sokkal kooperatívabbá vált az orvos-beteg viszony. Meskó Bertalan vesszőparipája, hogy régen paternalista volt a kapcsolat, bejött a páciens a rendelésre, és onnantól kezdve az orvos – intuitíve – megmondta, hogy mi a frankó, a beteg megkapta a receptet, és mehetett isten hírével. Most már, hogy az interneten is elérhető számos információ, sokkal többet kérdeznek a betegek, sokkal több információra van szükségük, és az orvosoknak is lehetőségük van online konzultálni a világ bármelyik pontján lévő szakorvossal. Természetesen sosem lesz paritásban az interneten elérhető információkból megszerezett tudás az orvosképzésen elsajátítottal, de kényszeríti az orvosokat arra, hogy több információt adjanak a betegeiknek és partnerként kezeljék őket. Jelenleg a páciensek passzív résztvevői a gyógyításnak, de a közeljövőben az informált részvétel dominál majd.

Forrás: 123.rf
Forrás: 123.rf

Az információkat megbízható internetes oldalak látogatásával fogják megszerezni a páciensek, akik segítenek a diagnózisuk megállapításában és a terápia kidolgozásában is. A beteg nem annyira tudatlan már, ezt az orvosok is kezdik felismerni. Sőt, akár naprakészebb is lehet, mint az orvos, mert adott orvos nem követi a szakmai trendeket, mert a napi száz beteg, az irgalmatlanul sok adminisztráció már nem biztosít neki lehetőséget arra, hogy a folyamatos változásokat, amelyek az orvostudományban bekövetkeznek, kövesse” – foglalta össze a fül-orr-gégész, hogy a páciensek miként is vesznek részt saját diagnózisukban, gyógyításukban, és ehhez miként kellene viszonyulniuk az orvosoknak.

Google doktor, YouTube professzor

Nem csak nekünk, laikusoknak kimeríthetetlen kincsesbánya a Google videocsatornája, hiszen például megtanulhatjuk, hogy kell szakszerűen megvizsgálni a melleinket, vagy elsősegélyt nyújtani vészhelyzetben, de az orvosok is megismerhetik ezen keresztül a legújabb műtéti eljárásokat. „Korábban, ha meg akartunk ismerni egy új műtéti eljárást, akkor több százezer forintért elutaztunk Hamburgba, Koppenhágába vagy a világ másik nagyvárosába, és ott megnézhettünk egy ilyen műtétet. Ma sok esetben lehetőség van online megnézni ezeket, anélkül, hogy időt és pénzt kellene ráfordítani. Természetesen ez csak a megismerést, az információszerzést szolgálja, nem az elsajátítást” – mutatja be dr. Horváth a legegyszerűbben az online információszerzés költséghatékonyságát. Meskó Bertalan nyilatkozataiban, írásaiban szintén hangsúlyozza, hogy ma már nem számít, ha teljesen egyedül van is egy orvos akár a világ legkisebb településén, mert online akár több ezer szaktekintély tudását is eléri, támogatást kaphat. Magyarországon a betegségügyi mindennapok egyelőre zsúfolt rendelőkben kezdődnek, ha a magyar egészségügy valóságát nézzük, az nehezen találkozik a modern technológiával. Elsősorban igény kell a változásra. Dr. Horváth szerint ezek tüskeszerűen ékelődnek be a jelenlegi rendszerbe, és egyre nagyobb teret hódítanak.

Olcsóbb vagy drágább a gyógyítás?

Globálisan két ellentétes tendencia van jelen, egyrészt az adott technológiaszint reprodukálása egyre olcsóbb, de az új technológiák fejlesztése és ezeknek a folyamatos megjelenése drágulást hoz. A Humán Genom Projekt (HGP) indulásától (1990) 14 év alatt hárommilliárd dolláros költséggel szekvenált egyetlen emberi DNS-t, ma ez megvan pár óra alatt, alig ezer dollárból. Lássunk egy sokkal kézelfoghatóbb hazai példát: a Sanatmetal Kft. közösségi finanszírozásban is megjelent terméke, a WIWE lakossági, névjegykártya méretű EKG-mérő készülék (EKG, stroke, hirtelen szívhalál rizikóbecslése, véroxigén-, pulzusmérés) jelenleg 150 dollárba kerül, és jó lenne minden 45 év feletti tárcájában egy ilyen. Szinte felesleges összehasonlítani ezt az összeget azzal, amikor várni kell a bejelentkezésre, a különböző vizsgálatok időpontjára, az eredményre, amihez hozzáadódik az utazás, az egészségügyi infrastruktúra – ezek mind-mind rengeteg költséget emésztenek fel. Ehhez képest ez az alig 30 ezer forintos WIWE a 12 elvezetéses EKG I csatornájával egyenértékű mérést végez 60 másodperc alatt, majd az applikáció megjeleníti az EKG-görbét, felismeri a pitvari fibrillációt, valamint a kamrai heterogenitás kóros mértékét, ami a hirtelen szívhalál okozója.

A WIWE EKG-mérő készülék (forrás: mywiwe)
A WIWE EKG-mérő készülék (forrás: mywiwe)

Emellett képes mérni a vér oxigénszintjét, számolja a pulzust is, illetve lépés- és kalóriaszámlálásra is alkalmas, gyakorlatilag egészségügyi napló. Másik példa a technológia fejlődésére az a pánt, amelyet a kismamák testére lehet helyezni, és méri a magzat pulzusát. Egy kistelepülésen élő kismamának ez óriási segítség lehet, főleg ott, ahol nincs háziorvosi rendelés. Így nem kellene szabadnapot kivennie, elutaznia egy másik településre, hanem ezzel a 100 ezer forintos eszközzel a védőnő kimenne hozzá, és pár perc alatt elvégezne minden mérést, amit PDF-ben elküldhetne a szülész-nőgyógyásznak.

A magyar egészségügy fejlődését egyelőre egy gazdasági vasfüggöny korlátozza, illetve az orvosok ellenállása az új technológiák felé. A fent említett eszközökre már nem lehet azt mondani, hogy drágák, azt sem lehet állítani, hogy nincsenek ellenőrizve, hiszen például a WIWE a legmagasabb minőségi ellenőrzésen ment át.

Ha egy orvos választhatna, hogy azokkal a betegekkel foglalkozik csak, akik receptért jöttek, vagy azokkal, akiknek valóban szükségük van az ellátásra, egyértelmű, hogy melyikeket választaná. A digitális receptírás a világ számos országában működik már, teljesen felesleges éveken, akár évtizedeken át 3 havonta orvoshoz járni csak azért, hogy a receptet kiírják. A szabályozók, a döntéshozók felelőssége épp olyan mértékű, mint az orvosoké vagy a pácienseké. Az egészségügy kritikus problémáit lehetne megoldani a proaktív gyógyászattal és a big data erejére épített elemzésekkel. Ezek sokszor távolinak tűnnek, de nézzük meg, micsoda kivétel a sport, a szórakozás, a fitnesz területe, ahol a fogyasztók, gyártók, szolgáltatók egyaránt habzsolják a digitális lehetőségeket. 

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés