hirdetés
hirdetés

Az ipari termelés húzta Ausztriát

Szerény élénkülés nyugati szomszédainknál

A KSH adatai szerint az elmúlt évben a teljes magyar kivitel euróban számolva 11,8 százalékos növekedési ütemét jó kétszeresen meghaladó dinamikával, 24,1 százalékkal, 4,34 milliárd euróra emelkedett hazánk Ausztriába irányuló exportja, miközben az onnan származó import a teljes behozatallal nagyjából azonos ütemben, 11,0 százalékkal, 4,53 milliárd euróra növekedett. Nyugati szomszédunk – az exportban Németország és Románia mögött, 5,4 százalékos részaránnyal, a behozatalban ugyancsak Németország, valamint Oroszország mögött 6,2 százalékos részesedéssel – a harmadik helyet foglalta el hazánk külkereskedelmi partnerországai sorában.

hirdetés

A magyar kivitel dinamikus bővülésének értékét növeli, hogy azt – legalábbis az év harmadik és negyedik negyedévében – az osztrák GDP-nek a mindenkori megelőző három hónaphoz képest stagnáló, illetve minimális, 0,1 százalékos csökkenése mellett sikerült elérni. Tulajdonképpen az első félévi dinamikus fejlődésnek köszönhető, hogy 2011-ben Ausztriában a bruttó hazai termék mennyisége 3,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Az ipar a jólét biztosítéka

A 2011. évi adatok arról tanúskodnak, hogy az ipari termelés a növekedés elsőszámú hajtóereje. Így jellemzően azok a tartományok mutatták fel a legnagyobb növekedési dinamikát, melyek gazdasági teljesítményében az ipari termelés átlagon felüli részesedéssel rendelkezik.

A WIFO bécsi gazdaságkutató intézet számítása szerint – a mező- és erdőgazdaság nélkül – az elmúlt évben a leggyorsabb, az átlagot több mint 1 százalékkal meghaladó mértékben Felső-Ausztria (4,5 százalék) és Stájerország (4,4 százalék) bruttó értékteremtése emelkedett, melyeket Voralberg (4,0 százalék) és Alsó-Ausztria (3,8 százalék) követett. A jellemzően szolgáltatás-orientált tartományok közül Burgenland (3,3 százalék) és Salzburg (2,9 százalék) a nemzetgazdasági átlag körüli növekedést produkált, míg Tirol és Karintia (egyaránt 2,6 százalék), valamint Bécs szövetségi főváros, mint önálló tartomány gazdasági dinamikája elmaradt a szövetségi átlagtól.

Az osztrák gazdasági helyzet másokkal összevetve kedvezőnek nevezhető
Az osztrák gazdasági helyzet másokkal összevetve kedvezőnek nevezhető

Az első negyedév élénkülést hozott A WIFO bécsi gazdaságkutató intézet március végén nyilvánosságra hozott előrejelzésében 2012-re mindössze 0,4, míg a jövő évre pedig 1,4 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált. Az európai adósság-válságnak az exportra, s azon keresztül a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása az osztrák gazdaságot sem kíméli; ezért annál kellemesebb meglepetésként érte a megfigyelőket, hogy az első negyedévben a korábban feltételezettnél erőteljesebb, a 2011 negyedik negyedévit 0,3 százalékkal meghaladó gazdasági teljesítményt sikerült elérni.

Az első negyedévben elért, a múlt év január és március közöttinél 2 százalékkal magasabb gazdasági teljesítmény ismeretében megnőtt a valószínűsége annak, hogy az év végi elszámolásnál sikerül meghaladni a WIFO kutatói által néhány héttel korábban jelzett, a megelőző évekhez képest – a 2009. évi 3,4 százalékos visszaesést értelemszerűen figyelmen kívül hagyva – szokatlanul alacsony szintre „belőtt” növekedési dinamikát.

Az osztrák nemzeti bank (OeNB) 2012-re a múlt év decemberében a WIFO-nál jóval derűlátóbb, 0,7 százalékos gazdasági növekedést valószínűsített, amit az első negyedévi tényadatok ismeretében június elején 0,9 százalékra módosított. Ewald Nowotny, a bank kormányzójának véleménye szerint az osztrák gazdasági helyzet másokkal összevetve kedvezőnek nevezhető, s ennek jegyében a jövő évre korábban jelzett 1,6 százalékos növekedési előrejelzést 1,7 százalékra korrigálta. Össze-hasonlításul: az OECD május 22-én nyilvánosságra hozott előrejelzésében Ausztria esetében 2012-re 0,8 százalékos, míg 2013-ra ezt kétszeresen meghaladó, 1,6 százalékos növekedést prognosztizált.

Az átlagot meghaladó ütemű emelkedés

Ausztria exportorientált nemzetgazdaságnak számít, bár az áru- és szolgáltatásexportnak a 2010. évi bruttó hazai termékhez viszonyított 54 százalékos aránya jóval szerényebb hazánk 87 százalékos mutatójánál. Az első negyedévi áruexport – 30,7 milliárd euró – 2,8, míg a behozatal – 32,7 milliárd euró – 2,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, így az idén elért 2,0 milliárd eurós importtöbblet minimális mértékben alacsonyabb a 2011 első három havinál.

Az unión kívüli országokkal lebonyolított forgalom dinamikája Ausztriában is jóval meghaladja az EU-országokkal lebonyolított forgalomét
Az unión kívüli országokkal lebonyolított forgalom dinamikája Ausztriában is jóval meghaladja az EU-országokkal lebonyolított forgalomét

Az unión kívüli országokkal lebonyolított forgalom dinamikája - a „nagy szomszéd” Németországhoz hasonlóan - Ausztriában is jóval meghaladja az EU-országokkal lebonyolított forgalomét. Miközben ugyanis az EU-partnerországokba irányuló kivitel csupán 0,9 százalékkal (21,4 milliárd euróra) emelkedett, az unión kívüli országokba irányuló forgalomnál (9,3 milliárd euró) 7,3 százalékos növekedést regisztráltak. S mivel az EU-országokból származó behozatal (22,9 milliárd euró) lényegében stagnált, az össz-import növekedése szinte teljes egészében a harmadik országokból származó behozatal (9,8 milliárd euró) csaknem 8 százalékos bővüléséből adódik.

Az EU-n kívüli országok sorában a legfőbb exportpiacok az Egyesült Államok (első negyedévi forgalom: 1,71 milliárd euró), a szomszédos Svájc (1,46 milliárd euró) és Kína (0,78 milliárd euró); miközben az importoldalon szintén Svájc (1,81 milliárd euró) és Kína (1,66 milliárd euró), valamint Oroszország (1,12 milliárd euró) osztoznak a dobogós helyezéseken.

Stabil költségvetés, csökkenő eladósodás

Ausztriának nem okoz nagy gondot a költségvetési hiány nagyságára Maastrichtban meghatározott referenciaérték teljesítése: a deficit nagysága – ugyancsak az OeNB előrejelzése szerint – az idén nem lesz több a bruttó hazai termék 2,8, jövőre pedig 1,6 százalékánál. Az állami eladósodásnak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya az idei 74,7 százalékról 2014-re várhatóan 73,2 százalékra mérséklődik. A fogyasztói árak ugyanezen prognózis szerint az idén 2,4, jövőre pedig 1,7 százalékkal emelkednek.

Figyelembe véve, hogy a gazdaság első negyedévben tapasztalt lendülete az év további részében várhatóan mérséklődni fog, a munkanélküliségi ráta – az Európai Unió harmonizált számítási módszerét figyelembe véve – várhatóan 4,2-4,3 százalék körül stabilizálódik.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[110631] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés