hirdetés
hirdetés

Energetika

Az ipari dolgok internetjét építi Magyarországon a Siemens

Együttműködésre lépett a Siemens, az evosoft, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a magyarországi ipari IoT közös fejlesztése érdekében. Interjú Klaus Helmrichhel, a Siemens AG igazgatósági tagjával, a Digital Industries üzletág vezérigazgatójával.

hirdetés

A Siemens az ipari megoldások terén vezető vállalatként nagy hangsúlyt fektet a helyi oktatási intézményekkel folytatott együttműködésre, ezzel támogatva a közös kutatást és fejlesztést, a hallgatókat, a szakemberek fiatal nemzedékeit is bevonva a legújabb technológiai vívmányokat eredményező munkába. Magyarországon is számos oktatási intézménnyel dolgozik együtt a Siemens, de kétségkívül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel meglévő együttműködése tekint vissza a legnagyobb, immár 20 éves hagyományra.

Gyártástrend: Mi lesz a három fél szerepe az újonnan induló együttműködésben, mely technológiákra és kompetenciákra vonatkozik a program, és milyen középtávú célokat, eredményeket szeretnének elérni?

Klaus Helmrich: Szándékunk, hogy a most aláírt megállapodás keretében együttműködésünket a digitalizáció terén is szorosabbra fűzzük: a Siemens hozzáférést biztosít MindSphere platformjához, amelyen az egyetem kutatási laboratóriumot hoz létre. A laboratórium segíti majd a gyakorlati képzést, a hallgatók és oktatók egyaránt használhatják együttműködésük erősítésére, az ipar 4.0-hoz szükséges IoT-alkalmazások fejlesztésére, a mesterséges intelligencia által biztosított eszközök felhasználására.

Klaus Helmrich, a Siemens AG igazgatósági tagja, a Digital Industries üzletág vezérigazgatója
Klaus Helmrich, a Siemens AG igazgatósági tagja, a Digital Industries üzletág vezérigazgatója

GYT.: A Siemens és a GKI által a közelmúltban végzett felmérés szerint a magyar vállalatok a digitalizáció lényegét és komplexitását ma már sokkal jobban ismerik, mint 2 évvel ezelőtt, és a versenyképesség egyik fontos tényezőjének tartják. Üdvözlendő előrelépés, de továbbra is számos tényező – például a korlátozott IT-költségvetés, a szakemberhiány – nehezíti az átállást. Hogyan definiálja a Siemens a digitális vállalatot (Digital Enterprise-t), és a MindSphere IoT-platformjával, a digitális ikrek technológiájával, valamint automatizálási megoldásaival hogyan tud segíteni a vállalatoknak az újabb lépések megtételében a digitális átállás útján?

K. H.: Természetesen egyetlen vállalat sem képes egyik napról a másikra a teljes szoftver- és IT-infrastruktúráját lecserélni. A cégek feladata, hogy a megfelelő ponton elkezdve vigyék végig a szükséges és gazdaságilag megvalósítható átalakításokat egy előretekintő migrálási program mentén. A digitális átalakulás lépésenként is megvalósítható. A Digital Enterprise portfóliónk pontosan ezt segíti: az ipar 4.0 lépésről lépésre történő implementálását a szériagyártásban és a kis darabszámú gyártásban egyaránt. Nem számít a társaság mérete vagy az iparág. Ugyanakkor egy dolog világos: nincs általános megoldás, amely minden cég számára egyformán jó. Mindig az egyedi igényeknek megfelelő válaszokat kell megtalálni.

Digital Enterprise megoldásunkkal a valós világ digitális képét hozzuk létre a teljes értéklánc mentén – a termékek tervezésétől a gyártáson át a kiszolgálásig. A koncepció négy elemből áll. Az első komponens az ipari automatizálás az üzleti folyamatok digitalizálását lehetővé tevő szoftvertechnológiákkal együtt. A második az ipari kommunikáció az átlátható információcsere biztosítására, a harmadik pedig az ipari biztonság az adatok, emberek és üzemek integrált biztonsága érdekében. A palettát az ipari szolgáltatások teljesítik ki, így a vállalatok új üzleti modelleket – például felhőalapú szolgáltatásokat – implementálhatnak.

Holisztikus értékláncunk tetején foglal helyet a felhőalapú, nyílt, IoT operációs rendszerünk, a MindSphere, amely termékeket, üzemeket, rendszereket és gépeket kapcsol össze egymással, lehetővé téve ügyfeleinknek, hogy modern analitikai megoldások segítségével kiaknázzák a dolgok internetje (IoT) által generált, hatalmas adatmennyiségben rejlő előnyöket.

GYT.: Ön a Siemens nemrégiben létrehozott Digital Industries üzletágának vezérigazgatója. Az új szervezeti egység megalakulásával milyen változásokat tapasztalnak majd az IoT- és ipar 4.0 projektekhez termékeket és szolgáltatásokat kereső vállalatok?

K. H.: A digitalizáció korábban sosem látott gyorsasággal változtatja meg a piacokat, és az ipari vállalatoknak innovatív, sőt néha diszruptív technológiákat és megoldásokat kell alkalmazniuk, ha hosszú távon versenyképesek szeretnének maradni. Ahhoz, hogy ezen követelményeknek gyorsan és hatékonyan felelhessen meg a jövőben, a Siemens egyszerűbb és átláthatóbb vállalati struktúrát alakít ki.

Klaus Helmrich

Digital Industries egységünk a piacon jelenleg elérhető legátfogóbb, integrált portfóliót kínálja a gyártóipar szereplőinek, hogy a digitális vállalat, a Digital Enterprise valósággá válhasson. Az új szerkezeti struktúrában rugalmasabban tudunk a piaci igényekre reagálni és a speciális, iparági szempontokra összpontosítani. Még gyorsabban tudjuk így a legújabb innovációkat és legígéretesebb üzleti modelleket átadni ügyfeleinknek, egyedi versenyelőnyt biztosítva számukra.

Legfőbb prioritásunk az üzleti kontinuitás biztosítása. Ez azt jelenti, hogy ügyfeleink biztonsággal számíthatnak teljes támogatásunkra és technológiai szakértelmünkre.

GYT.: A Siemens és partnerei nemrégiben indították el a Charter of Trust (A bizalom chartája) elnevezésű kezdeményezést. Miért fontos a bizalom a digitalizáció szempontjából, és mi a kezdeményezés célja?

K. H.: Mindent megváltoztat a digitális világ. A mesterséges intelligencia és big data analitika forradalmasítja a döntéshozatalt, a dolgok internetje több milliárd eszközt kapcsol össze, korábban sosem látott szintű és mértékű interakciót tesz lehetővé. Bár ezek a találmányok nagyban javítják az életünket és a gazdaság működését, drámai mértékben növelik a kockázatot és a kitettségünket is a rosszindulatú kibertámadásokkal szemben.

A kiberbiztonság ezért kulcsfontosságú a digitális gazdaság sikeres működéséhez. A digitális átalakulásnak csak akkor van esélye, ha az emberek és szervezetek bízni tudnak a digitális technológiák biztonságosságában. A digitalizáció és kiberbiztonság csak kéz a kézben fejlődhet.

Együttműködünk ezért az ipar, a kormányzat és a civil társadalom kulcsfontosságú szereplőivel a digitális világ biztonságosabbá tételét célul kitűző Charter of Trust előmozdításában. Kezdeményezésünk három fő célja az egyének és társaságok adatainak védelme, a személyek, társaságok és infrastruktúra szintjén okozott károk megakadályozása, valamint olyan megbízható alap kialakítása, amelyre a hálózatba kapcsolt, digitális világ iránti bizalom épülhet és erősödhet.

GYT.: Milyennek látja a digitalizáció jövőjét? Mely technológiák lesznek a legnagyobb hatással a digitális üzleti átalakulásra a következő 3-5 évben, vagy azon túl?

Klaus Helmrich
Klaus Helmrich

K. H.: A Digital Enterprise portfóliójának bővítésével és a jövő technológiáinak integrálásával a Siemens elősegíti a gyártóipar digitális átalakulását. Palettánkra felvettük a peremhálózati (edge computing) megoldásokat, a mesterséges intelligenciát (AI) és az additív gyártást is, így formáljuk az ipar jövőjét, és hozzájárulunk az innovatív automatizálás és szoftvermegoldások elterjedéséhez.

Az Industrial Edge koncepciót például a Siemens hívta életre, lehetővé téve a gépek szintjén történő adatfeldolgozást, a MindSphere felhőalapú feldolgozásának optimális kiegészítéseként. A rendszer az adatok integrált és rugalmas elemzését teszi lehetővé a felhasználóknak, akár helyi telepítéssel, akár felhőalapú használattal.

Első AI-alkalmazásaink ma már a gyakorlatban, a Siemens saját létesítményeiben sikerrel működnek. Németországi, ambergi Siemens Electronics Factory üzemünkben például az edge készülékek és az AI segítségével prediktív karbantartási rendszert alakítottunk ki, száz százalékkal csökkentve a nyomtatott áramkörös marógépek motorkopásából adódó gépleállási időket.

Az additív gyártás egy másik kulcsfontosságú, jövőbeli technológia, amelyet integrálunk digitális értékláncunkba. A gyártás teljesen új távlatait nyitja meg előttünk, olyan dizájnmegoldásokat tesz lehetővé, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Jó példa erre a repülőgépek orrkúpja, amely fontos aerodinamikai funkciót tölt be, valamint védi a radar- és antennarendszereket is. Szimuláció használatával a nyomtatási folyamatokat a virtuális világban tudjuk tesztelni és jóváhagyni, az additív gyártás pedig csökkenti az előállítási költségeket, és javítja az orr-rész jelátengedő képességét is. A hagyományos módszerrel gyártott alkatrészhez képest az additív gyártással mintegy 2/3-os anyag- és súlycsökkentés érhető el.

(A cikk eredetlieg a GyártásTrend Magazin 2018. decemberi számában jelent meg.)

Kis Endre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[234251] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés