hirdetés
hirdetés

Művelt Mérnök

Az év, amikor nem volt nyár

A bencés barát, Matthew Paris feljegyezte, hogy 1258 nagyon rossz év volt. A tél nem akart elmúlni, szinte állandóan sötét volt, nem volt termés és több tízezer ember éhen halt.

hirdetés

A kutatók ma már tudják, amit a barát nem tudhatott, mindezt egy vulkánkitörés okozta, de melyik? A Frank Lavigne, a Sorbonne munkatársa vezette kutatócsoport úgy érzi, megtalálta a választ. A Proceedings of the National Academy of Sciences-ben közölt tanulmányukban azt írják, az indonéz szigeten, Lombokon lévő Samalas-vulkán a felelős, amelynek kitörése az elmúlt 7000 évben a legnagyobb lehetett, jóval nagyobb, mint az 1883-as pusztító Krakatoa-kitörés.

A robbanás hatalmas mennyiségű kén-dioxidot és hamut lőtt az atmoszférába, ami vulkanikus télbe burkolta a földet. Paris barát, aki a Hertfordshire-i St. Albans-apátságban élt, naplót vezetett, amit ma Historia Anglorum kéziratként ismerünk. Elviselhetetlen hidegről számolt be, nem lehetett földet művelni, nem volt termés, a fiatal állatok elpusztultak. Júniusban semmi sem termett, az emberek ezerszám haltak éhen. Mindenfelé felpüffedt halottak feküdtek, ötösével, hatosával..., nagy gödröket ástak a temetőkben és abba temették őket – írta a barát.

A barát saját portréja a Historia Anglorumban
A barát saját portréja a Historia Anglorumban

A kutatók, hogy megtalálják a bűnöst, először is átvizsgálták az elmúlt 30 év során összegyűjtött jégmagokat, ami hamut mutatott ki mind az antarktiszi, mind az északi-sarki megfelelő mintákban, ami arra utalt, hogy a kérdéses időben valahol a trópusokon történt a hatalmas robbanás – mondta el Lavigne a LiveScience-nek. Ezután olyan kalderát, a kitörés után maradt vulkáni krátert kerestek, ami megfelelhetett egy ilyen méretű robbanásnak, illetve kilövellt habkő, vulkáni kő után nyomoztak. Indonézia térsége volt az első célpont, hiszen ott 130 működő vulkánt ismernek, számosat közülük már alaposan átvizsgáltak korábban a kutatók.

És igazuk lett, a Samalas-vulkánnal minden egyezett és a geokémiai teszt is azonosságot mutatott. A Lombokon mért kén mennyiségéből következtetve a kitörés nyolcszor több kén-dioxidot lövellhetett ki, mint a híres 1883-as Krakatoa-kitörés. A kitörés következtében becslések szerint 43,5 kilométer magas füst- és porfelhő szállt fel; és még a kilövés helyszínétől 24 kilométerre is találtak onnan származó lávát. A kitörés feltehetően valamikor május és október között következett be a Paris által feljegyzett annus horribilust megelőző évben.

A vulkánkitörések hatása az éghajlatra ma már jól ismert. A vulkánkitörés hatalmas mennyiségű hamut lövell a levegőbe, de az igazi bűnös valójában a kén-dioxid, a belőle képződő kénsav-cseppek ugyanis megnövelik a felhők fényvisszaverő-képességét és a napfénynek csak töredékét engedik áthatolni – mondta el a LiveScience-nek John Eichelberger vulkanológus, az Alaska Fairbanks Egyetem munkatársa.

Karosszékben
A Krakatau 1883-as robbanása a feljegyzett leghangosabb addig ismert hang volt, lökéshulláma hétszer futotta körbe a Földet, 27 kilométer magas hamuoszlopot lövellt ki. A kitörést követő évben a globális átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal esett. A hőmérséklet csak 1888-ra tért vissza a korábbi szintekre. A kitörés hatalmas mennyiségű kén-dioxidot juttatott a sztratoszférába, amelyet a szelek széthordtak a világban.
Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[138532] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés