hirdetés
hirdetés

Gazdaság

Az EU keleti bővítését elemezték

Egy évtized elteltével nyilvánvalóvá vált, hogy a keleti bővítés sem pozitív, sem negatív értelemben semmilyen drámai hatást sem gyakorolt a német gazdaságra

hirdetés

2004. május 1-jén egyszerre nyolc közép- és keleti ország, a négy visegrádi ország, a három balti köztársaság és Szlovénia, (továbbá Ciprus és Málta) csatlakozott az Európai Unióhoz. Romániának és Bulgáriának 2007. január 1-jéig kellett várnia a belépésre, míg Horvátország 2013-ban huszonnyolcadikként vált az EU tagországává.

Az IW kölni gazdaságkutató intézet szakértője április utolsó napjaiban megjelent munkájában a bővítéssel kapcsolatban 2004-ben, 2005-ben és 2014-ben megfogalmazott német vállalati véleményeket elemezte. Az EU keleti bővítése előtt rendkívüliek voltak a várakozások mind a régi tagországokban, mind az újakban. Ezzel kapcsolatban azonban figyelembe kell venni, hogy a régi és az új tagállamok között már a kilencvenes években szorossá váltak a gazdasági kapcsolatok.

Az EU keleti bővítése előtt rendkívüliek voltak a várakozások mind a régi tagországokban, mind az újakban
Az EU keleti bővítése előtt rendkívüliek voltak a várakozások mind a régi tagországokban, mind az újakban

Németországnak az akkor még csak leendő EU-tagországokkal lebonyolított áruforgalma az utóbbiak uniós csatlakozása előtti évtizedben több mint megnégyszereződött. 1993-ban a német import már bő egy tizede ezekből az országokból származott, s csaknem 9 százaléka oda irányult. Az érintett országcsoportba irányuló német tőkekivitel különösen a kilencvenes második felében látványosan bővült, az ott megtelepült üzemek a nyugat-európai értékteremtési láncok szerves részeivé váltak.

Németországnak a 2004-ben a nyolcak közép- és kelet-európai országba irányuló kivitele 60,6 milliárd euró volt. Ez 2008-ra 104,1, majd – a 2009. évi erőteljes visszaesés után – 2013-ra 111,0 milliárd euróra emelkedett. A nyolc új tagországból származó német import a belépésük évében 57,2 milliárd euró volt, amely 2008-ra 84,4, 2013-ra pedig 108,2 milliárd euróra növekedett. Így az új tagországokba irányuló német kivitel egy évtized elteltével 83, míg az onnan származó behozatal 89 százalékkal haladta meg a bővítés évében lebonyolított forgalmat.

A nyolc érintett országnak a német kivitelben elért részaránya a 2004. évi 8,3 %-ról 2013-ra 10,2 százalékra, a behozatalban 10,7 százalékról 12,1 százalékra emelkedett. A legnagyobb, csaknem 20 milliárd eurós exporttöbbletet 2008-ban érték el a német vállalatok a nyolc új közép- és kelet-európai tagországgal szemben, amely 2013-ra visszaesett a 2004-es „induló szint” alá, 3 milliárd euróra. (Megjegyezve, hogy a visegrádi országok közül mind Csehország, mind Magyarország, mind pedig Szlovákia hosszú évek, de legalább 2008-2009 óta évről évre exporttöbblettel zárja Németországgal szembeni forgalmát, Lengyelországgal szemben azonban jelentős, 2013-ban 6,5 milliárd eurós német exporttöbbletet mutat ki a wiesbadeni statisztikai hivatal.)

A Németországgal lebonyolított forgalom nyertese a nyolc új tagországgal lebonyolított áruforgalomban ezzel együtt az a Lengyelország, melynek a nyolc új tagországba irányuló német kivitelben elért részesedése a 2004. évi 30,9 százalékról 38,1, míg az onnan származó behozatalban 27,9 százalékról 33,1 százalékra emelkedett. A többi Visegrád-ország közül Csehországnak a nyolc új tagországba irányuló német kivitelben elért részesedése 29,3 százalékról 27,9 százalékra mérséklődött, a behozatalban ezzel szemben 28,8 százalékról 30,6 százalékra emelkedett.

Szlovákia esetében ezzel éppen ellentétes irányú változás történt: északi szomszédainknak a nyolc új tagországba irányuló német kivitelben elért részaránya 9,1 százalékról 9,6 százalékra emelkedett, a behozatalban viszont 12,9 százalékról 11,3 százalékra mérséklődött. Magyarországnak a nyolcak alkotta csoporton belüli részesedése a forgalom növekedése ellenére mindkét irányban csökkent: a német kivitelben 21,1 százalékról 15,7, míg a behozatalban 23,4-ről 18,1 százalékra.

A kölni IW gazdaságkutató intézet 2004-ben, 2005-ben és 2014-ben, alkalmanként 1133, 1485, illetve 3014 többségében nyugat-, kisebb számban kelet-németországi vállalat válaszai alapján értékelte az unió tíz évvel ezelőtti bővítésének a német gazdaságra gyakorolt hatását: előbb a várakozásokat, majd – részben egy évvel, részben egy évtizeddel később – a bővítéssel kapcsolatos tapasztalatokat.

Nem igazolódtak a félelmek

Ezen írás terjedelme nem teszi lehetővé a három felmérés eredményeinek egyenkénti ismertetését. Annyit azonban érdemes megjegyezni, hogy a csatlakozás évében a felmérésben részt vevő vállalatok kereken 30 százaléka, (a nyugati tartományokban több mint harmada, az újakban egy negyede) nyilatkozott úgy: tart az új tagországok termékeinek és vállalatainak a német piacon való fokozott megjelenésétől, s nagy számban fogalmaztak úgy, hogy a keleti bővítés növelheti a német vállalatokra háruló racionalizálási nyomást.

A válaszadók túlnyomó többsége ezzel szemben már akkor sem gondolta, hogy a csatlakozó országokból megjelenő olcsóbb áruk (félkész- és előgyártmányok), illetve a német termékek iránti kereslet élénkülése komolyabb hatást gyakorolna a német gazdasági szereplők helyzetére. Jellemző, hogy a válaszadók csupán 2-3 százaléka volt azon a véleményen, hogy a saját üzemben tapasztalható munkaerőhiányt a keleti bővítés számottevő mértékben enyhítené; míg egy tizedük számított erőteljesebb impulzusra termelési tevékenysége egy részének Közép- és Kelet-Európába helyezésétől.

Az érintett országcsoportba irányuló német tőkekivitel különösen a kilencvenes második felében látványosan bővült
Az érintett országcsoportba irányuló német tőkekivitel különösen a kilencvenes második felében látványosan bővült

Egy évvel a bővítés után tovább enyhültek a német vállalati várakozások: legyen szó akár a korábban fenyegetőnek tartott, akár pedig a pozitív szempontokról. Az ésszerűsítési és innovációs nyomástól való félelem, az olcsó import által támasztott versenynyomás már ekkor sokkal gyöngebben igazolódott vissza a vállalati válaszokban, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan számottevő mértékben növekedett azon vállalatok aránya, melyek semmilyen, azaz sem negatív, sem pozitív impulzust nem vártak az unió keleti bővítésétől.

Egy évtized elteltével még nyilvánvalóbb, hogy a keleti bővítés sem pozitív, sem negatív értelemben semmilyen drámai hatást sem gyakorolt a német gazdaságra, bár a velük lebonyolított forgalom – a teljes német külkereskedelem több mint egy tizede – értelemszerűen nem elhanyagolható. Michael Grömling, az IW szakértője szerint mindezek alapján nagyjából két végkövetkeztetés vonható le:

– A 2004. évi várakozásoknak a 2005. és 2014. évi tapasztalatokkal való összevetése arra enged következtetni, hogy az EU keleti bővítésnek voltak ugyan a vállalatokra gyakorolt közgazdasági hatásai, de ezek jóval szerényebbek lettek a korábban feltételezetteknél. Erre a tapasztalatra azért érdemes felfigyelni, mert hasznos lehet más, pl. a migráció kihatásairól folyó viták során.

– Az első és a harmadik felmérés közötti időszakban fontos reformok történtek Németországban, melyek nyomán jelentősen javultak a telephelyi feltételek, s ezzel a német gazdaság sokat tett az alkalmazkodási nyomásnak való megfelelés útján. A munkaerőpiaci reformok és egyes költségek viszonylag szolid emelkedése nyomán javult a német vállalatok versenyképessége, amit szintén figyelembe kell venni az eredmények értékelésekor.

Ugyanakkor rá kell mutatni arra is, hogy vannak a telephelyi feltételeket rontó olyan jelenségek is, mint például az energia- és bérköltségek erőteljes emelkedése. Ez utóbbiak fokozottan ráirányították egyes vállalatok figyelmét a termelés-kihelyezésben rejlő lehetőségekre, előnyökre. Egy évtized elteltével a gazdaságpolitikusok és a társadalmi partnerek kezében van annak meghatározása, hogy az EU keleti bővítése a legközelebbi felméréskor is kedvező megvilágításba fog-e kerülni, írja a közép- és kelet-európai országok uniós csatlakozásával kapcsolatos német vállalati véleményeket összegezve a kölni gazdaságkutató intézet szakértője.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés