hirdetés
hirdetés

Új technológiák

Az adat mint a 21. századi döntések alapja

Szenzoroktól az adatalapú döntéshozatalig

A negyedik ipari forradalom és a digitalizáció által életre hívott termeléstervezési és gyártásszervezési technológiák mindegyikét a gépekről és a termékekről gyűjtött adatok táplálják. Ezek az adatok pedig egyre többféle információt jelenthetnek: minőségi paramétereket, időbeli, helyzeti jellemzőket vagy a gyártási körülményekre vonatkozó további ismereteket.

hirdetés

A felsoroltak mindegyike szerephez juthat a termelésben, a tervezésben, a tárolásban vagy a szállításban, és egyre több olyan adatvezérelt megoldás születik, amelyek alkalmazásához elengedhetetlen a megfelelő, stabil és megbízható adatgyűjtés. A big data világában és a mesterséges intelligencia által hajtott ipari környezetben az adatgyűjtés és -felhasználás már nem opcionális választás kérdése, sokkal inkább kötelező feladat. Így mindenképpen érdemes kiemelt figyelmet fordítanunk azokra a technológiákra és iparági IoT- (Internet of Things) és IIoT- (Industrial Internet of Things) megoldásokra, amely platformok a rengeteg adat valós idejű beszerzésére alkalmasak, és amelyek a vállalatokat az adatvezérelt működésben támogatják. Bár ezen technológiák egy része még igencsak gyerekcipőben jár, a szakértők szerint a termelés sokat tanulhat az adatkezelő és felhasználó megoldásokról a szolgáltató- vagy a bankszektortól. Cikkünkben a Haris Digital alapítói, Perecz Péter és Pfeiffer András, illetve a Com-Forth Kft. alkalmazásfejlesztő mérnöke, Sós András fejti ki véleményét az adat mint erőforrás fontosságáról, az adatvezérelt technológiákról, valamint az ezekben rejlő újabb és újabb lehetőségekről.

Mikor vált ennyire fontossá az adat?

Bár évek óta hangoztatják a szakértők és az iparági média, hogy az adatok megfelelő gyűjtése és kezelése milyen fontos, az, hogy mikor kapott ilyen kiemelt szerepet maga az adat, nem teljesen egyértelmű. Pfeiffer András szerint az elmúlt 15-20 évben változtak meg olyan jelentősen a termékekkel és a termelési minőséggel szemben támasztott vevői követelmények, hogy az adatok munkába állítása elengedhetetlenné vált. Továbbá kiemelte, hogy az elmúlt tíz év fejlesztései jelentenek igazán nagy áttörést a gyártási adatkinyerés és elemzés terén. Persze az adatok gyűjtése már azelőtt is szükséges feladat volt a termelésben, az új korszakot „az adatok gyors, hatékony feldolgozása, széles körű elemzések elvégzése és akár valós időben előállított kimutatások elkészítése, illetve az így létrejött ismeretek alapján történő döntéshozatal jelenti” – foglalja össze Pfeiffer András. Vagyis szükség van olyan folyamatlépcsőkre, amelyek az adat létrehozásától annak információvá alakításán át egészen a döntésig kísérik a mérési eredményt vagy a gépi paramétereket.

Haris Digital alapítói, Perecz Péter és Pfeiffer András
Haris Digital alapítói, Perecz Péter és Pfeiffer András

Nem csak az számít, hogy mérjünk, az is fontos, hogy mit és milyen minőségben Sós András szerint kétféle hozzáállás létezik az adatgyűjtésben. „Az egyik mód, amikor a felhasználó minden adatot gyűjt, ami csak a termelésben felmerül. Ezeket utána tárolja is, így hatalmas adatmennyiség vár feldolgozásra. Ezzel szemben a másik megközelítés az, hogy az adatnak csak akkor van értelme, ha van kontextusa is, tehát az adatgyűjtés egy tervezett és szabályozott folyamat.” Talán nem is kell külön részletezni, hogy miért ez utóbbi tűnik a hosszú távon is rentábilis megoldások alapjának. Igaz ugyan, hogy egy ilyen rendszer felépítésének időszükséglete magasabb, azonban a tárolt adatok könnyebben felhasználhatók, és összességében is átláthatóbb megoldást jelent, ráadásul költségmegtakarítást eredményezhet a bevezető vállalat számára.

A gépek szenzorokkal történő felokosítása vagy a már a gépen lévő szenzorok által gyűjtött adatok hatékony kezelése szempontjából mindenképpen fontos, hogy a felhasználók megfelelő tervvel, kidolgozott stratégiával rendelkezzenek az alkalmazásra vonatkozóan. Fontos kiemelni, hogy az adat önmagában még nem informatív, valódi értéke akkor lesz, ha megfelelő céllal és körülmények között kerül felhasználásra. Azt, hogy milyen adatminőséggel célszerű dolgozni, nagyban befolyásolja az adat felhasználási területe, a mennyiség, a tárolási kapacitás is. Napjainkban, amikor gyakorlatilag minden gépparaméter mérhető, és létezik hozzá megfelelő szenzor, a költségek és az észszerűség szabhat határt az adathalmozásnak. A szakértők tanácsa az, hogy már a gyűjtés megkezdése előtt döntsük el, mire kívánjuk a kinyert adatokat felhasználni – így határozható meg a megfelelő stratégia és az alkalmas eszközök halmaza is.

Belépőtől a profiig – megoldások minden igényre

Az, hogy az adatból információ legyen, persze nem csak a gyűjtésen múlik. A hatékony adatgyűjtő és -kezelő rendszerek széles köréből választhatnak az adatsztyeppe újoncai. „Vannak olcsó, belépő szintű megoldások, mi mégis inkább arra buzdítjuk az ügyfeleket, hogy mielőtt rengeteg erőforrást ölnek egy ingyenes, nyílt forráskódú vagy alacsony belépési költségű rendszerbe, gondolják át, hogy pontosan mire, hogyan és meddig szeretnék használni a fejlesztésre váró megoldást. Sok esetben olyan mennyiségű adatról és olyan felhasználási módokról van szó, amelyeket egy olcsó SCADA nem tud kidolgozni. Ilyenkor érdemesebb egy kiforrottabb és drágább alternatívát választani azzal a tudattal, hogy a kiadások hosszú távon meg fognak térülni” – hangsúlyozza Sós András a felhasználói döntésekkel kapcsolatban.

Com-Forth Kft. alkalmazásfejlesztő mérnöke, Sós András
Com-Forth Kft. alkalmazásfejlesztő mérnöke, Sós András

A Perecz Péter és Pfeiffer András által alapított Haris Digital megoldáscsomagjai jól skálázható és a felhasználói igényekhez alkalmazkodó rendszert jelentenek. Az ipari digitalizáció által elterjedtté vált vezeték nélküli technológiát alkalmazó szenzoros adatgyűjtők többféle konstrukcióban érhetők el, és számos területen bizonyítottak már. „Sokoldalú és megbízhatóan működő megoldásban gondolkodunk. A szenzor, a Bluetooth-technológia, valamint a Haris által fejlesztett alkalmazás mind-mind azt a célt szolgálják, hogy egy kisebb cég egyszerűbb alkalmazásában ugyanúgy, mint egy nagyobb vállalat komplex termelési környezetében megbízható adatgyűjtést tegyen lehetővé” – meséli Pfeiffer András, és hozzáteszi, hogy a felhasználók tényleg számos, akár váratlan területen is tesztelték már a szenzoros megoldásban rejlő lehetőségeket. A Haris Digital munkatársai kiemelték továbbá, hogy az ügyfeleknél sokszor problémát jelent az adatgyűjtés és az adatgyűjtő rendszer hosszú távú fenntartása. Ez azt jelenti, hogy a tervezés és a kiépítés fázisában még nagy a lelkesedés a felhasználók részéről, ám amint magukra maradnak a rendszerrel, könnyen előkerülnek a korábban alkalmazott és már bevált megoldások. Épp ezért fontos, hogy az implementálás folyamatát ne csak a bevezetésig, hanem a stabil használatig tekintsük az adatkezelésben ugyanúgy, mint bármely más fejlesztés esetén. 

Hogyan érdemes belekezdeni?

Pfeiffer András kiemeli, hogy a célok meghatározásán túl „a tervezés szempontjából fontos megismerni a termelési rendszer kritikus pontjait (ez lehet egy régebbi gép vagy egy kézi, félautomata munkaállomás), ki kell választani a valóban használható adatokat, így elérhető, hogy a fejlesztés hamar megtérüljön”. Hozzáteszi továbbá, hogy a felhasználók akkor bukhatnak az adatgyűjtési rendszer bevezetésén, ha meggondolatlanul terveznek, és túl nagy adathalmazt próbálnak egy arra alkalmatlan rendszerrel kezelni. A belépést megkönnyítheti, hogy a szenzorok és az adatfeldolgozó technológiák ára az elmúlt években folyamatosan csökkent, ezzel párhuzamosan pedig dinamikus fejlődésnek indult a technológia. Azok a megoldások, amelyek tíz-húsz éve még elérhetetlennek látszottak, ma már egy kkv megfontolt költségkeretébe is biztonságosan beleférnek. „Partnereink és a termékeink iránt érdeklődő cégek között csak minden negyedik külföldi vállalat, a magyar partnercégeknek pedig közel negyven százaléka kis- és középvállalkozás” – osztja meg a statisztikákat Perecz Péter a Haris Digital partnereiről. A számok is jól mutatják, hogy a magyar ipar is egyre jobban fel tud zárkózni a nyugati színvonalhoz. A kkv-szektor érdeklődéséből pedig látszik, hogy már nem csak a multinacionális vállalatok tudnak és szeretnének haladó technológiákra áldozni.

Hova tovább az adatvilágban?

A 80-as, 90-es és a 2000-es évek filmes és tévés világa elég sok futurisztikus és meglepő technológiát sorakoztatott fel. Izgalmas belegondolni abba, hogy a korábban a képernyőn látott megoldások egy része ma már az adatok hatékony használatának köszönhetően valósággá válhatott. Pfeiffer András ezek közül az AR- (kiterjesztett valóság) technológiát emelte ki. Sós András azonban ennél szkeptikusabban nyilatkozik: „Azok az adatelemzési megoldások, amelyeket jelenleg az iparban alkalmazunk, más iparágakban már évek vagy évtizedek óta jól működnek. Kicsit talán illúzióromboló, de van még hová fejlődnünk.” Szerencsére az utóbbi évek jelentős javulást és erős ütemű fejlődést mutatnak. Pfeiffer András szerint a jövőre nézve továbbra is meghatározó marad a technológia által alkalmazott eszközök árcsökkenése és ezáltal a hozzáférhetőség bővülése. Amennyiben a vállalatok nyitottak maradnak, további izgalmas fejlesztések várhatók, és megnyílik a tér az adatalapú döntéshozatal számára. Ám a mesterséges intelligenciára inkább egy háttérszolgáltatásként tekint, és a Haris Digital víziójában is egy hatékony, agentszerű (digitális asszisztenshez hasonló) rendszert fogalmaz meg. A cél pedig továbbra is az, hogy széles körben elérhetővé és alkalmazhatóvá tegyék az adat- és analitikaalapú megoldásokat.

Kun Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés