hirdetés
hirdetés

Gazdaság

Ausztriában is takarékoskodnak

Fejlődés az európai recesszió árnyékában

Az euró-övezet átlagához, különösen a „nagy szomszédhoz”, azaz Németországhoz hasonlóan 2011-ben az osztrák konjunktúra is veszített korábbi, a 2008-2009. évi válságot követően tapasztalt lendületéből. A növekedés külső impulzusai meggyöngültek, ami a múlt év utolsó hónapjaiban – csak úgy, mint Németországban – a bruttó hazai termék minimális mértékű visszaeséséhez vezetett.

hirdetés

Ugyanakkor biztató, hogy 2012 második negyedévére sikerül leküzdeni a növekedés gyöngeségeit, s az osztrák gazdaság várhatóan újra lendületet kap. E lendületet korlátok között tartja az a tény, hogy számos európai partnerország, köztük az Ausztria második legfontosabb gazdasági-kereskedelmi partnerének számító Olaszország az állami költségvetés konszolidációjának kényszerével szembesült, melynek következtében Itália földjén – Spanyolországhoz, Portugáliához és Görögországhoz hasonlóan - a gazdasági teljesítmény 2012-ben vélhetően nem növekedni, hanem fél százalékkal csökkenni fog.

A dél-európai országok mellett az Ausztria 7. legfontosabb exportpiacának számító Magyarországon, továbbá Szlovéniában és Horvátországban is romlottak a konjunkturális kilátások. Mindeközben pozitívum, hogy az Egyesült Államokban mind 2012-ben, mind pedig 2013-ban 2,0 százalékot elérő vagy meghaladó növekedési dinamika valószínűsíthető, míg Kínában mindkét évre 8 százalékot meghaladó ütemű növekedést prognosztizálnak. 2013-ban – számos más európai partnerországhoz hasonlóan - Ausztriában is erősödnek a takarékossági intézkedések; mindezek együttes hatására 2012-ben 0,4, 2013-ra 1,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak a Wifo szakértői.

A Wifo prognózisa szerint
• a magánfogyasztásnál – a 2011. évi 0,6 százalékos növekedést követően – 2012-re 0,8, 2013-ra 0,8;
• a gépi beruházásoknál a tavalyi 11,3 százalékos növekedéssel szemben – az idén 1,8, jövőre 3,5;
• az építési beruházásoknál a 2011. évi 2,6 százalékos növekedést követően – 2012-ben 0,4, 2013-ban 0,6;
• az exportban – a múlt évi 7,5 százalékkal szemben – az idén 3,5, jövőre 6,5, míg 
• az importban – a tavalyi ugyancsak 7,5 százalékkal szemben – ebben az évben 3,7, míg jövőre 5,7 százalékos növekedést valószínűsítenek.

Ettől jóval derűlátóbbak a másik neves bécsi gazdaságkutatói műhely, az IHS szakértői, akik 2012-re a Wifo által jelzett növekedési ütem kétszeresét, 0,8 százalékos, 2013-ra pedig 1,7 százalékos fejlődési dinamikát valószínűsítenek. (Ez a jövő évre vonatkozóan valamivel alacsonyabb a korábbi, decemberi prognózisánál, amikor a Wifo a jövő esztendőre még 1,6, míg az IHS csaknem 2 százalékos növekedést prognosztizált.) Pozitívumként értékelhető, hogy a pénzpiaci bizonytalanságok némileg enyhültek a 2011 év végihez képest, ami számos euró-övezeti országban a kamatlábak csökkenése, Görögországnak a hitelezőkkel kötött megállapodása, valamint a részvénypiacok egyértelmű fellendülése formájában ölt testet.

A konjunktúra lanyhulása hátrányosan érinti a foglalkoztatást

Az olajárak legújabban tapasztalt emelkedése ugyanakkor nagyban gátolja, hogy az infláció üteme számottevő mértékben mérséklődjön. Így 2012-re Wifo a fogyasztói árak 2,4, az IHS 2,2 százalékos emelkedésével számol, ami 2013-ban - a két intézet egybehangzó véleménye szerint - 2 százalékra csökkenhet. A konjunktúra lanyhulása hátrányosan érinti a foglalkoztatást: a munkanélküliségi ráta – szintén a Wifo szerint - a múlt évi 6,7 százalékról az idén várhatóan 7,1 százalékra emelkedik, 2013-ban pedig a gazdasági növekedés nem lesz elégséges a fejlődési irány megfordításához, sőt az álláskeresők arányának további emelkedése várható.

A költségvetési hiánynak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 2008-ban nem érte el az 1 százalékot, majd 2009-ben 4,1, 2010-ben 4,4 százalékra emelkedett. A múlt évben elért 2,6 százalékkal (7,8 milliárd euró) két év „válságszünet után” sikerült újra a maastrichti feltételek között előírt 3,0 százalék alá szorítani a deficitet. Az állami bevételek (144,2 milliárd euró) 6,5 milliárd euróval, azaz 4,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, miközben a kiadásoknál (152 milliárd euró) csupán 1 százalékos, 1,4 milliárd eurós növekedést regisztráltak.

Az osztrák szövetségi parlament a nagykoalíciót alkotó két párt, azaz a szociáldemokraták és a néppárt képviselőinek szavazataival - a kutatóintézeti előrejelzések nyilvánosságra hozatala napján, hét órás vitát követően - elfogadta a bécsi kormány által előterjesztett takarékossági csomagtervet. A kormányzat célja 2016-ra a kiegyensúlyozott háztartás megteremtése, eszköze pedig egy csaknem 28 milliárd eurós kiadáscsökkentési és bevételnövelési program végrehajtása.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés