hirdetés
hirdetés

Gazdaság

Amiről a számok beszélnek

Az ázsiai országokba irányuló magyar kivitel több mint fél milliárd eurós, az orosz forgalom csökkenésének csaknem kétszeresét kitevő visszaesést mutat, ugyanakkor az EU-partnerországokba irányuló kivitel 6,1 százalékkal emelkedett.

hirdetés

2011-ben Magyarország exportja megközelítette a 80, a behozatal pedig a 73 milliárd eurót; mindezek együttes hatására a kiviteli többlet meghaladta a 7 milliárd eurót. 2012-ben a kivitel stagnált, a behozatal viszont kis mértékben emelkedett, megközelítette a 73,3 milliárdot, melynek következtében a kiviteli többlet 6,65 milliárd euróra mérséklődött. 2013-ban az export 1,7 százalékkal nőtt, első ízben meghaladva a 80 milliárd eurót, (81,3 milliárd eurót tett ki).

A behozatalban – 74,7 milliárd euró – mindeközben 2,0 százalékos növekedést regisztráltak, s az ország kiviteli többlete kerek 100 millió euróval 6,55 milliárd euróra mérséklődött. Nyolc hónap adatai már alkalmasak lehetnek arra, hogy viszonylag nagy biztonsággal meg lehessen becsülni a tárgyévi, jelen esetben a 2014. évi forgalom alakulását.

A KSH adatai szerint január és augusztus között

• a magyar kivitel 4,0,

• a behozatal 4,3 százalékkal haladta meg az előző év első nyolc havit, (55,1, illetve 51,1 milliárd euróra emelkedett);

• a kereskedelmi mérleg aktívuma pedig gyakorlatilag megegyezett 2014 első nyolc havival, (a 4,04 milliárd eurós exporttöbblet 20 millió euróval több az előző év január és augusztus közöttinél).

Ha azzal számolunk, hogy az export és az import dinamikája az év hátralévő részében változatlan szinten marad, az év egészére vetítve 84,5 milliárd eurós export-, s mintegy 77 milliárd eurós importforgalmat valószínűsíthetünk, melynek nyomán a kereskedelmi aktívum nagysága eléri a 7,5 milliárd eurós rekordot, az importfedezettség aránya pedig megközelíti a 110 százalékot.

Emelkedőben az EU-országok részaránya

Január és augusztus között az EU-partnerországokba irányuló kivitel az össz-forgalom 4,0 százalékos bővülését meghaladó mértékben, 6,1 százalékkal emelkedett. Így ma már nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy 2014 az EU-tagországok térnyerésének éveként vonul be külgazdasági kapcsolataink történetébe.

A Németországba irányuló magyar kivitel áruszerkezetét vizsgálva a legszembetűnőbb a gépek, gépi berendezések termékcsoport meghatározó szerepe
A Németországba irányuló magyar kivitel áruszerkezetét vizsgálva a legszembetűnőbb a gépek, gépi berendezések termékcsoport meghatározó szerepe

Az uniós országokba irányuló forgalom átlagon felüli növekedése hatására a 27 partnerországnak a teljes magyar kivitelben elért részesedése a 2012 első nyolc havi 77,6 és a 2013 január és augusztus közötti 77,0 százalékról 78,8 százalékra emelkedett. Azaz – némi túlzást megengedve magunknak – elmondható, hogy a Magyarországon előállított exporttermékek csaknem négyötöde az uniós partnerországokba kerül (vagy ha EU-n kívüli viszonylatokban kerül továbbértékesítésre, az valamely uniós partnerországon keresztül történik).

Jelen elemzésünk terjedelmét meghaladná a magyar kivitel viszonylatonkénti alakulásának górcső alá vétele, annyit azonban fontos megjegyezni, hogy – a korábbi évek tapasztalatainak megfelelően – vannak olyan országok, ahová számottevő mértékben növekednek, s vannak olyanok, ahová csökkennek a Magyarországról származó szállítások. A fontosabb partnerországok közül – maradva az első nyolc havi forgalomnál – Ausztriába és Hollandiába 6,9 százalékkal, tehát a „régi tagországok” átlagát meghaladó mértékben, Olaszországba és Franciaországba, (továbbá az „új tagországok” közé tartozó Csehországba is) 4-5 százalékkal, azaz a „régi tagországok” átlagától kisebb mértékben bővült, miközben Romániába stagnált, Szlovákiába pedig mintegy 8 százalékkal csökkent a magyar kivitel.

Az EU-n kívüli országokba irányuló forgalomnak a teljes magyar kivitelben elért részaránya a 2013 január és augusztus közötti 23,0 százalékról 21,2 százalékra mérséklődött. Az EU-n kívüli forgalom viszonylati összetételét vizsgálva tévedés lenne azt hinni, hogy a forgalom erőteljes visszaesése csak és kizárólag az Oroszországba irányuló forgalom csökkenésével lenne indokolható. Orosz exportunk értéke ugyanis alig 300 millió euróval esett vissza a 2013 első nyolc havihoz képest, miközben az ázsiai országokba irányuló magyar kivitel több mint fél milliárd eurós, az orosz forgalom csökkenésének csaknem kétszeresét kitevő visszaesést mutat; igaz, az amerikai kontinensre irányuló magyar kivitel mindeközben 400 millió euróval meghaladja a 2013 első nyolc havit.

Az uniós partnerországokból származó behozatal január és augusztus között az exportot mintegy 3,5 százalékponttal meghaladó mértékben, csaknem 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, melynek hatására az országcsoporttal szembeni 2013 első nyolc havi 6,15 milliárd eurós exporttöbblet ez év január és augusztus között 5,35 milliárd euróra apadt. Az EU-n kívüli országokkal szembeni, 2013 első nyolc hónapjában 2,1 milliárd euróra rúgó behozatali többlet 1,3 milliárd euróra mérséklődött.

Igaz, mindeközben

• a múlt évi egyensúly közeli állapottal szemben ez év első nyolc hónapjában csaknem 1,3 milliárd eurós magyar kiviteli többletet mutat az amerikai kontinenssel lebonyolított forgalom mérlege, (megjegyezve, hogy ehhez az import 40 százalékos visszaesése is nagyban hozzájárult);

• miközben az ázsiai országokkal szembeni behozatali többlet – az export 16 százalékos visszaesése és az import stagnálása együttes hatására - 2,5 milliárd euróról 3,0 milliárd euró fölé emelkedett.

„Átlagjavító” Németország

Abszolút számokban kifejezve az uniós partnerországokba irányuló magyar kivitel 2014 első nyolc hónapjában 2,6 milliárd euróval haladta meg az előző év azonos időszakának forgalmát, s figyelemre méltó módon ez a növekmény – az ún. „új tagországok” csoportjába irányuló forgalom múlt évivel azonos szinten maradása mellett – teljes egészében a „régi tagországokba” irányuló forgalomnál jelenik meg. Ennek következtében az unió régi tagállamainak a teljes magyar kivitelben elért részaránya a 2013 első nyolc havi 54,5 százalékról 2014-re 57,1 százalékra, ezen belül – a kétszámjegyű, 12 százalékos exportnövekedés hatására – Németország részaránya 25,9 százalékról 27,9 százalékra emelkedett.

A Németországba irányuló magyar kivitel növekedési dinamikája – 5,1 százalék – már tavaly is meghaladta az össz-forgalom 1,7 százalékos dinamikáját, annak éppen háromszorosa volt; s úgy tűnik, hogy ez az össz-forgalmat háromszorosan meghaladó növekmény ez évben is jellemző marad. Ha pedig abból indulunk ki, hogy a Németországgal lebonyolított áruforgalom dinamikája – export: 12,0, import: 7,0 százalék – az év utolsó négy hónapjában már nem változik, akkor az exportban – a múlt évi 21,0 milliárd euróval szemben – 23,5, az importban pedig – a tavalyi 18,6 milliárd euróval szemben – 19,9 milliárd eurós éves forgalom valószínűsíthető. Így a német viszonylatban elért egész éves exporttöbbletünk a tavalyi mintegy 2,4 milliárd euróról a teljes magyar exporttöbblet közel felét kitevő 3,6 milliárd euróra emelkedik.

A magyar kivitel áruszerkezetét vizsgálva a legszembetűnőbb a gépek, gépi berendezések termékcsoport meghatározó szerepe, az exportban elért 65,7 százalékos részaránya. Ez több mint 2 százalékponttal magasabb a 2013 első nyolc havi 63,5 százaléknál, s több mint tíz százalékponttal meghaladja a teljes magyar külkereskedelmi forgalomban ez év első nyolc hónapban elért 54,1 százalékos részarányt, (melybe maga a német forgalom is beleértendő).

A német statisztika szerint is megdől a 20 milliárdos küszöb

A külkereskedelmi forgalom elemzésekor figyelembe kell venni, hogy a magyar és a német statisztikai nyilvántartás nem összehasonlítható, azokat egymástól függetlenül kell kezelni. Ugyanakkor a konkrét számok eltérésének rögzítése mellett figyelemre méltó, hogy a két ország statisztikai nyilvántartása nem egyszerűen „azonos irányba” mutat, hanem a magyar-német forgalom dinamikája a német össz-forgalom dinamikáját is messze meghaladja.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a Németországba irányuló magyar kivitel a 2013 első nyolc havihoz képest 15,4 százalékkal, 14,5 milliárd euróra, a Magyarországra irányuló német kivitel pedig 13,9 százalékkal, 13,1 milliárd euróra emelkedett. Ez tehát jóval meghaladja a teljes német forgalom dinamikáját: a német kivitel ugyanis mindössze 1,8, míg a behozatal 2,8 százalékkal haladta meg a 2013 január és augusztus közöttit. Ha ez a dinamika változatlan marad, az év végére a magyar kivitel – a múlt évi 19,5 milliárd euróval szemben, túllépve a 20 milliárd eurós küszöböt – 22,5, a behozatal pedig – a 2013. évi 17,5 milliárd euróról - 20,0 milliárd euróra emelkedhet. Ha pedig ez igaz, abban az esetben a múlt évben csaknem 2,0 milliárd eurót kitevő magyar exporttöbblet 2014-ben jó félmilliárddal, 2,5 milliárd euróra növekszik.

Juhász Imre, Berlin
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[160688] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés