Figyelemre méltó

Amiben egyenlő szinten állunk Japánnal

Jól teljesít, de fejlődnie kell a hazai elektronikai iparnak

Noha a hazai elektronikai ipar hatalmas mértékben járul hozzá Magyarország gazdasági teljesítményéhez, kutatás-fejlesztés nélkül könnyen veszíthetünk jelenlegi pozíciónkból. Ahhoz, hogy jó irányba forduljanak a folyamatok, elengedhetetlen a magas színvonalú természettudományos oktatás és a minőségi mérnökképzés.

hirdetés

Jelenleg a hazai elektronikai ipar – az Informatika Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) számításai szerint – a GDP-t tekintve a legnagyobb mértékben járul hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez. Természetesen nem kizárólag az elektronikai gyárakból kikerülő termékek képviselik ezt a hatalmas értéket. Számításba kell venni azt is, hogy számos egyéb iparágban, így például az autógyártásban vagy a háztartási gépek előállításánál is egyre nagyobb arányban van jelen az elektronika. Egy korszerű autó értékének körülbelül a 30 százalékát teszi ki az elektronika, és ez az arány – a kényelem, illetve a biztonság iránti növekvő igénynek köszönhetően – előbb-utóbb eléri az 50 százalékot.

Sajnos kevéssé ismert, de rendkívül figyelemre méltó tény, hogy Korea, Finnország és Japán után Magyarországon a legnagyobb az elektronikai ipar hozzájárulása a nemzeti ipari hozzáadott értékhez. Az elektronikai ipar nemzetgazdasági súlya, jelentősége szempontjából gyakorlatilag egyenlő szinten állunk Japánnal. Szintén figyelemre méltó, hogy a KSH 2010. augusztusi adatai szerint a feldolgozóipari termelés több mint ötödét adó számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása egy év alatt kiugróan, 35,7 százalékkal nőtt – tájékoztat Gacsal József, az IVSZ Elektronikai Tagozatának vezetője.

Megkétszerezhető volna a létszám

A hazai elektronikai ipar túlnyomórészt gyártás jellegű. Az elektronikai gyárakban jelenleg 70-100 ezer ember dolgozik. E létszámba nem számítanak bele azok a dolgozók, akik például egy autógyárban elektronikai szereléseket végeznek. „A 70-100 ezres létszámot tudatos munkával meg lehetne kétszerezni. Míg most az úgynevezett kékgallérosok, tehát a technikusok és a szakmunkások vannak túlsúlyban, addig a megnövelt létszámú csapatban a jelenleginél sokkal több fehérgallérost, alapvetően mérnököt lehetne foglalkoztatni. A lehetőség kínálkozik, csak élni kell vele” – fogalmaz Gacsal József.

Gacsal József: Gyakorlatilag egyenlő szinten állunk Japánnal
Gacsal József: Gyakorlatilag egyenlő szinten állunk Japánnal
De vajon miért volna jó Magyarországnak, ha ilyen mértékben felfuttatná elektronikai iparát? Az okok között egyaránt vannak nemzetköziek és hazaiak. A legnyomósabb ok, hogy világszerte és Magyarországon is óriási mérnökhiány van. Szinte hihetetlen, de a hazai állásbörzékre távoli országokból jönnek azzal a céllal, hogy magyar mérnököket toborozzanak. Ráadásul olyan országokba vinnék a hazai műszakiakat, ahol hatalmas mennyiségben képeznek mérnököket. Ennek dacára kész szerződéssel várják a fiatal magyar szakembereket. A másik ok az elektronikán alapuló, a beágyazott elektronikát tartalmazó eszközök (például mobiltelefonok, orvosi műszerek, gépjárművek) rohamos terjedése. Elsősorban a fejlett világra jellemző a népesség elöregedése, illetve az aktív életkor kitolódása.

Ebből fakadóan egyre több embernek lesz szüksége olyan életvitelt segítő eszközre, megoldásra, amelynek „lelke” ismét csak az elektronika. „Az iparág sajátja, hogy a cégek szeretik fizikailag egymáshoz közel költöztetni a gyártást és a kutatás-fejlesztést. Magyarországon rengeteg gyár van, azok gyakorlatilag lefedik az egész országot, ám a kutatás-fejlesztés terén nem állunk ilyen jól. Az volna a feladatunk, hogy a gyárak mellé elhozzuk a kutató-fejlesztő részlegeket; ezzel megerősíthetnénk a hazai elektronikai ipart, illetve bebiztosíthatnánk annak hosszú távú jelenlétét az országban” – mutat rá Gacsal József.

Kis magyarok a multik vonzáskörzetében

Meghatározó részt képviselnek a kicsik
Meghatározó részt képviselnek a kicsik
A hazai elektronikai iparban foglalkoztatott 70-100 ezer fő nagyobb része külföldi vállalatoknál dolgozik. E téren a régióban biztosan vezető szerepünk van, de Európában is nagyon jó a pozíciónk. Becslések szerint a Magyarországon működő nemzetközi elektronikai vállalatok teljesítménye vetekszik a németországiakéval. „Ez a helyzet lehetőségeket és veszélyeket is rejt magában. Ide lehet csábítani a kutatás-fejlesztést, és több munkát biztosítani a magyar mérnököknek, ugyanakkor fennáll a veszélye, hogy az adott cég másutt jobb, olcsóbb mérnököket talál, ezért továbbviszi a gyárat.

Van rá példa, hogy cégek, sőt még egészébe véve államok is képesek olyan országokba menni, ahol csak az ígérete van meg nagyszámú, magas színvonalú mérnökök képzésének. Az IVSZ ezért is szorgalmazza erőteljesen a hazai mérnökképzés felfuttatását, színvonalának emelését, illetve a természettudományos oktatás drasztikus átalakítását. Már most késő a folyamat elindítása, egyetlen percet sem szabad tehát késlekedni” – hangsúlyozza Gacsal József. Az elektronikai iparban meghatározó részt képviselnek a hazai kis- és középvállalatok, amelyeket – az IVSZ álláspontja szerint – a multiktól eltérő, kiemelt bánásmódban kell részesíteni.

Bizonyos helyi cégeknek megoldást jelenthet a külföldi piacra történő kilépés, de adott esetben a Magyarországon működő multinacionális vállalatok vonzáskörzetében is adódhat munkalehetőség. Egy külföldi nagyvállalat köré települő ipari park például számos hazai kis- és középvállalat számára kínálhat munkát anélkül, hogy nagyobb távolságra kellene a cég telephelyét átköltöztetni. Kiváló példának tekinthető a Nokia komáromi mobiltelefongyára köré épített ipari park, ahol a 12 ezer foglalkoztatottnak kevesebb mint a fele valóban a Nokia alkalmazottja, a többiek különféle beszállítóknál dolgoznak. Az természetesen már a kormányzat felelőssége is, hogy a beszállítók között minél nagyobb számban legyenek hazai vállalatok.

A cikk teljes terjedelemben a Gyártástrend Magazin 2011/1-2. számában olvasható.

Mallász Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Amiben egyenlő szinten állunk Japánnal
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés