hirdetés
hirdetés

Interjú Seres Viktor szimulációs szakértővel

Áldozni kell a szimulációra

A székesfehérvári Alba-Tools Kft. 2016 januárjától az Autodesk akkreditált szimulációs oktatóközpontjává válik. Seres Viktorral beszélgettünk a szimulciós szoftverek főbb felhasználási területeiről.

hirdetés

Mikor szükséges a szimuláció alkalmazása?

Seres Viktor szimulációs szakértő
Seres Viktor szimulációs szakértő
A fejlesztési folyamatok nagyon felgyorsultak az elmúlt években, ha csak az autóipart nézzük, az eddigi 5-10 év helyett szinte évente történik valamilyen termékfrissítés. Ahhoz, hogy egy vállalat ilyen rövid határidőn belül hiba nélküli, ám költséghatékonyan gyártható terméket dobjon piacra, nélkülözhetetlen a szimulációs szoftverek alkalmazása már a fejlesztés legelső pillanatától. Bármilyen műanyag alkatrész, például burkolat, elektronikai kapcsoló, motortéri alkatrész, komolyabb műszaki alkatrészek, de akár egy vödör vagy lapát gyártásánál is lehet alkalmazni a szimulációt. Alacsony minőségi követelménnyel rendelkező termékek esetében kisebb lesz a megtérülés, bár volt már rá példa, hogy ilyen esetben is sikerült a szimulációval egy 40% selejtet termelő szerszámhibát kiiktatnunk.

Utólag is igénybe vehető a technológia?

Több olyan megbízásunk van, amelynek során a már meglévő alkatrész hibáit keressük, és próbáljuk kiküszöbölni azokat a technológiai figyelmetlenségeket, amelyekre nem derült fény még a fejlesztés során. Ezeket sajnos már csak utólag, a gyártás közben lehet megszüntetni, ha egyáltalán lehetséges. Időként előfordul ugyanis, hogy mindez nem elég, és módosítani kell a modellt, a szerszámot – ez azonban nagyon költséges. Technológiaváltáskor szintén érdemes a szimuláció nyújtotta előnyöket kiaknázni. Mi az ipari verzióban elérhető alapanyag-választó szoftver segítségével a megadott funkciós igényeknek megfelelően javaslatot tudunk tenni az anyagfelhasználásra is, amivel az adott funkciót jobban vagy olcsóbban el tudja látni a termék.

Mennyit spórol egy cég azzal, ha szimulációt használ?

Minél hamarabb alkalmazza, annál többet. Együtt dolgozunk egy dizájnirodával, amely ipari termékdizájnt fejleszt ügyfelei számára, és az egyik közösen kialakított prototípussal például olyan új terméket hoztunk létre, amely nemcsak esztétikus, de gyártható is. Ráadásul 20%-át megspóroltuk a szerszámgyártási költségnek, így a folyamat végére még olcsóbb is lett. Ugyanis az sem mindegy, hogy maga a szerszám hogyan épül fel, de apró változtatással olykor rengeteg pénzt tudunk megtakarítani.

Ennek ellenére, még így is költségként tekintenek a szimulációra a cégek, hiszen ha rámutatunk egy hibára, azt bizony ki is kell javítani. És ami pénzbe kerül, arról nehéz belátni, hogy ténylegesen költségcsökkentő lépés lenne, csak akkor nem kérdés, hogy muszáj a hibajavításra költeni, ha az alkatrészek törését okozza a probléma.

X-Senso Kft., X-Finder
X-Senso Kft., X-Finder

Mit is csinál egy szimulációs szakértő a gyakorlatban?

Szimulál! Alapvetően abban támogatjuk ügyfeleinket, hogy költséghatékony, gyártható és a piac számára is megfelelő alkatrészeket gyártsanak. A gyakorlatban általában új vagy már meglévő termékkel vagy termékproblémával kapcsolatos megkereséseket kapunk. Az alkatrész vizsgálata során először geometriai hibákat keresünk, mert ezeket viszonylag könnyen lehet javítani, ez alapján meghatározzuk, hogy indokolt-e egyáltalán a szimuláció. Ha igen, akkor következik a teljes folyamat felépítése az ügyfél igényei alapján. Egyes ügyfelek azt várják egy-egy ilyen fröccsöntött alkatrésztől, hogy rövidebb ciklusidővel tudjanak költséghatékonyabban gyártani, ilyenkor például a szerszám hűtőköreit vizsgáljuk meg, és javaslatot teszünk azok optimalizálására. Mechanikai terhelésnek kitett alkatrészek esetén feltárjuk a keletkező összecsapásokat, és alternatív javaslatokat teszünk arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne azokat kiküszöbölni. A folyamat végén készítünk egy összefoglalót, ahol részletesen leírjuk, hogy milyen munkát végeztünk, milyen szempontok szerint vizsgáltuk meg az alkatrészt, milyen analízist futtattunk le, mindezeknek milyen eredményeik lettek, majd ezek alapján megoldást javaslunk. Igénytől függ, hogy 3D-nyomtatóval gyártunk-e prototípust, de nagyon sokszor saját magunkat is ezzel ellenőrizzük, mégis csak más számítógépen látni és más kézbe fogni egy terméket. De szükség esetén a komplett fejlesztést is vállaljuk.

Mennyi ideig tart egy ilyen munkafolyamat?

Általában 2 hét az alap átfutási idő egy teljes folyamatnál. Többnyire már egy hét után megvannak az első eredmények és javaslatok, de előfordult már olyan is, hogy 2-3 hónapig foglalkoztunk egy problémával a folyamatos iterációk és változások miatt. Mindent igyekszünk megoldani, amit lehetségesnek tartunk.

Kik veszik igénybe a szimulációt?

A nagyvállalatok és az újonnan induló, magas hozzáadott értékkel bíró kis vállalkozások belátják, hogy a jó munkához érdemes előre gondolkodni. Vannak a megbízóink között startupok, és vannak nagy referenciáink is: sok autóipari beszállítónak mi vagyunk a szerződött partnerei ezen a területen. Mindazonáltal érdekes piaci tendencia, hogy a hazai közepes cégek – többnyire gyártó bázisok – veszik a legkevésbé igénybe a szimulációt, mivel költséget látnak benne, nem pedig fejlődési potenciált. Ennek egyik oka lehet, hogy a 90-es évek elején többen is végeztek szimulációt illegális szoftverekkel, ám kellő rendszerismeret és szakértelem nélkül, ami rengeteg hibát generált, és a szimulációs szoftverekbe vetett bizalmat is megingatta. Egy ilyen fröccsöntés-szimulációs szoftver akár 20-30 millió forintba is kerülhet, a sok-sok év egyetemi tanulmány is csak a legszükségesebb háttértudást adja meg. Erre jön még rá magának a szoftvernek a mély szakértői szintű ismerete.

Hogyan lehet a szükséges tudást megszerezni?

Én gépészmérnökként (Msc) végeztem a BME polimertechnika szakirányán, de már az egyetemi éveim előtt tudtam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. A családi vállalkozásunknak köszönhetően több mint 10 évvel ezelőtt találkoztam már fröccsöntés-szimulációs szoftverrel, és már akkor biztos voltam abban, hogy ez lesz a jövő. Az informatika mellett a mérnöki területeknek is ez a kitörési pontja: a 3D-nyomtatás, a szimuláció és a különleges fejlesztések. Az elmúlt 10 évben sokat változott a piac is, szigorodtak a szabályozások, egyre gyakoribbak a termékfrissítések, egyszerűen nincs lehetőség a hibázásra. A BME-n kiváló az oktatás, de szükség van a folyamatos utóképzésekre is. Mi nagy hangsúlyt fektetünk erre, munkatársaink folyamatos képzésben vesznek részt, legyen szó akár marketingről vagy mérnöki ismeretekről. Éppen most készülünk Las Vegasba az Autodesk Universityre, ahol a szoftver újabb funkcióit tanuljuk meg. Ha nem tartanánk lépést a fejlesztésekkel, nagyon hamar lemaradnánk.

Seres Viktor szimulációs szakértő
Seres Viktor szimulációs szakértő

Miért fontos a dokumentáció minősége?

Manapság a nagy cégek többsége már elvárja a műanyag-beszállítóiktól, hogy fröccsöntés-szimulációs dokumentációval lássák el az alkatrészeket, azonban a kiértékelésnél az esetek nagy részében komoly hiányosságokat fedezhetünk fel. Ezért is tartunk rendszeres oktatást partnereinknél, hogy képesek legyenek értelmezni akár a távol-keleti gyártók által készített jelentéseket is. Rengeteget számít egy ilyen dokumentáció tartalmi minősége. A világon mindenhova szállítunk, német, francia, amerikai cégekhez, a jelentéseink 90%-a angol nyelven készül, s bár a nyelvtudás fontos a mérnököknél, de a szimuláció, mint köztes nyelv, nagyon jól használható. Minden szakember ugyanúgy értelmezi a szimulációs dokumentációt a világ bármelyik részén. Ezért tartjuk fontosnak, hogy ügyfeleink képesek legyenek a szimulációs adatok megfelelő értelmezésére.

Szimuláció után adódhatnak még gondok?

Arra törekszünk, hogy végleges megoldást adjunk ügyfeleink kezébe. A szerszámgyártás és a fröccsöntés összetett szakma, előfordult, hogy egy nagyon bonyolult alkatrésznél felmerülő 10 hibalehetőségből a szimuláció végeztével 9-et javítottunk, de megmaradt egy minimális hiba, amit utólag lehetett korrigálni. A gyártás során változik a műanyagok mérete: zsugorodnak, vetemednek, ezt egy jól felépített analízis századmilliméteres pontossággal meg tudja mondani. Azonban elképzelhető, hogy van, ami első körben rejtve marad előttünk. Ezért végzünk minden esetben alapos és átfogó munkát, hogy lehetőleg minden hibát időben észrevegyünk és kiküszöböljünk. Ehhez az is szükséges, hogy az adott cég rendelkezzen saját tapasztalatokkal és tudásbázissal, ha ugyanis tisztában van a saját technológiája/alkatrészei/szerszámai alapvető hibalehetőségeivel, azzal a mi munkánkat is segíti.

Melyik jobb, a saját szoftver és szakembergárda, vagy a külső cég igénybevétele?

Egy szimulációs szoftver kezelése 15 évvel ezelőtt még bonyolult volt, parancssoros programozásszintű tudással lehetett kezelni. Mára már felhasználóbarát lett, és megfizethető áron, hatalmas beruházási költség nélkül, különféle konstrukciókban szükség szerint igénybe vehető. De ha nincs meg a cégnek a házon belüli saját kompetenciája, akkor érdemes külső szakértő céghez fordulniuk.

Annak a gyártónak éri meg igazán a szimulációs szoftvert megvásárolnia, ahol sok fejlesztés folyik, és van lehetőség a mérnöki gárdát is felduzzasztani/kinevelni. Nagyon nehéz megfelelő szakembert találni, főleg ezen a szakterületen, így ha ezek a kulcsemberek elhagyják a vállalatot, hiába van szoftver, újra fel kell építeni a cégen belüli kompetenciát. Egy külső szakértő cég esetében nincs ilyen kifogás, ráadásul sokkal szabadabban gondolkodunk mi, mint azok, akiknek a keze meg van kötve a cég belső szabályzata által, ez olykor hatalmas előnyt jelent a külső cégeknek.

A szimuláció fém alkatrészek esetén is alkalmazható?

A fémek analízise bizonyos szempontból egyszerűbb, mint a műanyagok esetén. Nincs például irányfüggő tulajdonságuk, máshogy zsugorodnak, vetemednek és a szakirodalom is jóval korábbra nyúlik vissza. A BME géptervező szakirányán az oktatás részét képezik a fém alkatrészek alapvető szimulációi.

Miért fontos a szimuláció szerepe?

Egyre szigorúbbak a szabályozások a gyártóipar minden területén. Egy termékvisszahívás komoly presztízs- és anyagi veszteséget jelent, emiatt fontos nagyon a szimuláció szerepe, hogy ne utólag derüljön ki a hiba, egy megfelelően elvégzett és dokumentált szimuláció a gyártási lánc minden szereplőjét védi. 

Sós Éva
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés