hirdetés
hirdetés

Félúton az ég felé

A világ legmagasabb felhőkarcolói

Gőzerővel halad a világ majdani legmagasabb építményének, a szaúd-arábiai Dzsidda városában épülő Kingdom Towernek az építése. Mintegy 9 hónappal az első kapavágás után nemrég elkészültek a több mint 1 kilométer magasra tervezett épület 25. emeletével.

hirdetés

Egy kilométer magas épület! Ezt még annak tudatában is ijesztő kimondani, hogy az elmúlt 1-2 évben elég gyakran cikkeztek a különböző oldalak a Kingdom Towerről, kiemelve a tényt, hogy az első építmény lesz, amely meghaladja az 1000 méteres magasságot. És ha hihetünk a megfelelő internetes oldalakon látható – nem is olyan távoli jövőben megépíteni tervezett – elképzeléseknek, ez még csak a kezdet. De ne szaladjunk ennyire előre. 

Kingdom Tower
Kingdom Tower

Gízától New York-ig – rekorderek a 20. század elejéig

Ha sorra vesszük a legmagasabb épületeket, egészen az ókori Egyiptomig kell visszanyúlnunk. A három híres gízai piramis legnagyobbika, Hufu (Kheopsz) fáraó sírhelye évezredekig tartotta a szóban forgó rekordot (ez valószínűleg rekord a rekordban). Építéskori 147 méteres magasságát – amely a legurult, elporladt vagy elhordott kövek miatt napjainkra 140-re csökkent – csak a 13. század végén, és mindössze 2 méterrel tudta megdönteni a mérnöki szempontból alig kisebb vállalkozásnak bizonyuló londoni öreg Szent Pál-székesegyház.

A saját korában hihetetlenül nagynak számító épület ezzel meg is nyitotta az európai templomok, katedrálisok és dómok közel 600 évig tartó versenyét a világ legmagasabb épülete címért. Azért persze attól, hogy nem lehet követni a cím vándorlását, most sem kellett tartani. Az első „csere” ugyan nem váratott magára sokáig - a szintén angliai Lincoln város katedrálisa hódította el 1300-ban, 160 méterrel – ezután 250 évig nem történt változás. Ettől kezdve viszont több alkalommal is érdekes helyzet állt elő, ugyanis a következő 300 évben 3-szor ismétlődött meg, hogy az aktuális rekordtartó egy alacsonyabb épültnek adta át a címet. Hogy lehet ez?

A lincolni székesegyház több száz éven keresztül tartotta a rekordot, végül a torony leomlása miatt egy nála alacsonyabb épületnek kellett átadnia azt
A lincolni székesegyház több száz éven keresztül tartotta a rekordot, végül a torony leomlása miatt egy nála alacsonyabb épületnek kellett átadnia azt

1549-ben ledőlt a lincolni székesegyház tornya, ezért a fél méterrel alacsonyabb tallinni Szent Olaf-templom lett a világon a legmagasabb. A Szent Olaf 1625-ben leégett, így a legmagasabb épület a 151 méteres stralsundi (ma: Németország) templom lett, amelybe viszont 1647-ben villám csapott, és hasonló sorsra jutott – strasbourgi társának továbbpasszolva a megtiszteltetést. Újabb 250 évig különböző európai egyházi épületek között vándorolt a rekord, 1901-ben azonban közbeszólt a „világi építészet”. A 167 méteres philadelphiai városháza nemcsak az első „nem-templom” épület volt, amely megelőzte azokat, hanem az olyan első rekorder is, amely Amerikában épült fel, ezzel mintegy „megmutatva”, melyik országban is fog tanyázni a cím az új évszázadban. 

A felhőkarcoló-uralom – rekordok napjainkig

Metropolitan Life Tower
Metropolitan Life Tower
Az 1900-as évektől elképesztő fejlődés vette kezdetét az Újvilágban. 1909-ben megépült az első 200 méternél magasabb felhőkarcoló (Metropolitan Life Tower, New York – 213 m), majd 1930-ban a híres New York-i Chrysler-épület 321 méterrel abszolút csúcstartó lett, megelőzte az amúgy a felhőkarcolók között nem jegyzett párizsi Eiffel-tornyot is – hogy aztán egy évvel később továbbadja a stafétát a pár háztömbbel arrébb épült még híresebb, még magasabb Empire State Buildingnek. A sokak által New York legszebb felhőkarcolójának tartott art deco-stílusú Empire State Building magassága 381 méter volt (ma a ráépített tévéantenna miatt még magasabb – 445 méteres). New York-ot úgy tűnt, egyszerűen nem lehet legyőzni. Az Empire State Building mintegy 40 évig volt a világ legmagasabb épülete. Amikor 1972-ben elhódították tőle a címet, az mindössze egy fél várossal költözött odébb: egyenesen a tragikus sorsú World Trade Center ikertornyokhoz.

Az Empire State Building (balra) a Chrysler Building (jobbra), az ikertornyokat leszámítva az egymáshoz legközelebb álló rekordtartók
Az Empire State Building (balra) a Chrysler Building (jobbra), az ikertornyokat leszámítva az egymáshoz legközelebb álló rekordtartók

New York végül két évvel később, 1974-ben vesztette el a megtiszteltetést, amikor átadták a 442 méteres chicagói Sears-tornyot. A könnyen felismerhető, kétantennás, „hasábonként karcsúsodó” felhőkarcoló még csaknem 25 évig a legmagasabb épület maradt a világon (ha leszámítjuk az abszolút csúcstartót, az 553 méteres kanadai CN-tornyot, ami szintén nem számít felhőkarcolónak; illetve az akár 600 métert is elérő tévéantennákat. Az, hogy mi számít „épületnek”, elég pontosan meg van határozva, kilátótornyok, adó- és tévétornyok, valamint a gyárkémények például nem).

A 90-es években már látszott, hogy a nyugati félteke nem sokáig tudja tartani a rekordot. Az 1992-ben elkezdett, és 1998-ban befejezett Kuala Lumpur-i Petronas-ikertornyok (452 m) ugyan nem sokkal, de megelőzték az amerikai felhőkarcolót, majd 2004-ben a Tajvan fővárosában felépített 500 méternél is magasabb (510 m) Taipei-101-nél landolt a rekord.

A jelenlegi rekorder, a 2010-ben átadott 828 méteres dubaji Burdzs Kalifa
A jelenlegi rekorder, a 2010-ben átadott 828 méteres dubaji Burdzs Kalifa

Az legutóbbi csúcstartó átadására biztosan sokan emlékeznek az olvasók közül, ugyanis a hivatalosan 2010 elején megnyitott Burdzs Kalifáról rengeteg helyen lehetett olvasni, és nem csak azért, mert az addig szinte elképzelhetetlennek számító 828 méterével több mint másfélszer magasabb az előző csúcstartónál. A Burdzs Kalifa új fejezetet nyitott meg a felhőkarcolók és az építészet történetében, egyszerűen felrakta a térképre Dubajt, az Egyesült Arab Emírségeket és a Közel-Keletet (ha esetleg úgy gondoljuk, hogy az addig átadott dubaji építészeti látványosságok ezt nem tették volna meg). A Dubajban és az emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban az elmúlt 10-15 évben átadott hatalmas épületek egyértelművé tették és teszik, hogy a jövő nagy építészeti remekműveit már nem Európában vagy Amerikában kell keresni, és az évtized végére, illetve 2020 utánra megvalósuló tervekből is világosan látszik, hogy ez még csak a kezdet. Ehhez azonban még a szomszédos Szaúd-Arábiának, illetve a távoli Kínának is lesz egy-két szava.

1000 méter felett – A Kingdom Tower

Az egyik ilyen „válaszlépés” lesz a bevezetőben is említett Kingdom Tower, amely az Arab-félsziget másik felén, a Vörös-tenger partján fekvő nagyvárosban, Dzsiddában épül fel. A hatalmas felhőkarcoló minden szempontból megelőzi dubaji vetélytársát, annak ellenére is, hogy részben megvalósíthatósági, részben pénzügyi okokból az eredeti tervekhez képest egy meglehetősen visszafogott változatot fogadtak el végül. Eredetileg a Kingdom Towert még magasabbra tervezték, a korai vázlatokon 1 mérföld, azaz 1610 méter körüli értékek szerepeltek, azonban kiderült, hogy ezt nem lehet megvalósítani a talajnyomás miatt. A válság alatt több lépcsőben 1200-ra, majd 1000 méterre csökkent a megcélzott alsó határ. Jelenleg 1008 méter a megadott érték, de a torony majdnem biztosan magasabb lesz ennél – a Burdzs Kalifához hasonlóan a Kingdom Tower esetében sem árulják el a pontos magasságot, amelyet a tetőre szerelt antenna segítségével viszonylag könnyen lehet változtatni.

Kingdom Tower
Kingdom Tower

A méterek mellett az emeletek száma a másik fontos adat az új felhőkarcolónál. Ugyan erről is több becslést lehet olvasni, abban mindegyik egyetért, hogy a Kingdom Tower lesz az első épület a világon, amely 200-nál több emelettel rendelkezik, a legmerészebbek szerint pedig a 250-et is meghaladhatja a szintek száma.

A tövis alakú toronynak egyébként nemcsak a magassága lesz figyelemreméltó, hanem a kinézete is, ugyanis a 157. emeleten, azaz csaknem 650 méteres magasságban egy teraszos kilátót terveznek kialakítani. A 30 méter átmérőjű terasz kilátóként, szabadidő-központként és étteremként is funkcionál majd; mind a méretét, mind a kialakítását tekintve egyedülálló ez az elképzelés.

Teraszos kilátó 650 méteres magasságban
Teraszos kilátó 650 méteres magasságban

Az extrém méretek miatt a torony egyéb tekintetben is különleges, sőt, vannak olyan problémák, amelyekkel eddig egyedül ennél az épületnél találkoztak a mérnökök. Hogy csak egy példát említsünk, a lifteket nem lehet egy bizonyos sebességnél gyorsabban járatni, mert a nyomásváltozás ekkora magasságoknál már gondot okozhat az utasoknak. Az épület teteje és a földszintje között akár 10 százalékos nyomáskülönbség is előfordulhat – utóbbit egyébként a torony szellőztetésénél hasznosítják.

A Kingdom Tower dubaji vetélytársához képest olcsón épül, a költségvetése 1,5 milliárd dollár, ami nagyjából megegyezik a 200 méterrel alacsonyabb és 10 évvel korábban épített Burdzs Kalifáéval. Az előkészítő munkálatokat 2013 tavaszán kezdték el, és tavaly szeptember óta zajlik a torony építése. A Kingdom Towert várhatóan 2018 végén fejezik be, és 2019-ben adják át, de az ilyen nagyszabású építkezések kiszámíthatatlansága miatt nem kizárt, hogy az átadás átcsúszik 2020-ra.

Hová nőttök, felhőkarcolók?

A fejlődés gyorsaságát mutatja, hogy ezeknek az extrém magas felhőkarcolóknak csak mostanában találtak ki új gyűjtőnevet. Egészen a közelmúltig elég volt a „supertall skyscraper” (szupermagas felhőkarcoló) megnevezést használni: ezt olyan épültre mondják, amelynek a magassága meghaladja a 300 métert. 20-25 évvel ezelőtt tényleg csak néhány tucat épület tartozott ebbe a kategóriába, ma az ekkora épületekkel telezsúfolt városokból is több tucat van. Ezért nemrég bevezették az új megnevezést, a „megatall skyscraper”-t, amely 600 métert meghaladó épületet jelent. Sőt, már lehet találkozni a még extrémebb „ultratall” vagy „hypertall” megnevezésekkel is, amelyeket az 1000-1200 méteres felhőkarcolókra tartogatnak!

Ugyan jelenleg a Kingdom Tower az egyetlen, amelyik ebbe a kategóriába tartozik, természetesen több komoly – és kevésbé komoly – elképzelés létezik világszerte az 1000 méteres álomhatárt átlépő felhőkarcolókról. Galériánkban ezekből mutatunk be néhányat. 

Veit András
a szerző cikkei

(forrás: www.skyscrapercity.com, www.infoplease.com, www.geek.com, www.npr.org)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés