hirdetés
hirdetés

Világgazdasági kilátások

A válságból való kilábalás több évig tartó folyamat

Német érdekeltségű vállalatok körében végzett konjunktúra-felmérés eredményei azt sejtetik, hogy lassan és térségenként eltérő módon kezd el enyhülni a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági világválság. 

hirdetés

A világ országaiban működő német érdekeltségű kamarai hálózat több mint 3500 tagvállalata, vállalati képviselete és külföldön működő leányvállalata körében elvégzett hagyományos őszi konjunktúra-felmérés eredményei azt sejtetik, hogy lassan és térségenként eltérő módon kezd el enyhülni a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági világválság úgy, hogy jellemzően csak 2021 végén vagy inkább 2022-ben sikerül visszakapaszkodni a válság előtti szintre.

A felmérésben részt vevő vállalatokról tudni kell, hogy azok két-két ötöde ipari és építőipari, illetve szolgáltatói, míg a maradék egy ötöd kereskedelmi tevékenységet folytat. Nagyságukat tekintve a válaszadók 47 százaléka 100 főnél alacsonyabb, mintegy negyede 100 és 1000 közötti, míg 29 százalékuk 1000 főnél magasabb létszámot foglalkoztat.

Forrás: Ceps.eu
Forrás: Ceps.eu

A leggyorsabban Kína lesz úrrá a válságon

Aktuális helyzetét a felmérésben részt vevő német érdekeltségű vállalatok 32 százaléka nevezte jónak, 22 százaléka pedig rossznak. Az ebből adódó 10 százalékpontos különbség – bár jóval kedvezőbb a fél évvel korábbinál –, még mindig nagyon messze van a válság kitörése előttitől, (a 2018. évi 50 százalékos különbségről nem is beszélve.)

A közeljövő kilátásait illetően - a felmérésben részt vevő vállalatok összességében 33 százaléka számol azzal, hogy az elkövetkező tizenkét hónapban javul, ugyanakkor 34 százalék tart attól, hogy tovább romlik a fogadó országban elért helyzete. Már pedig ez azt jelenti, hogy – mint a felmérés eredményeit összegző kamarai szakértők fogalmaznak – erőtlen lesz a globális konjunktúra 2021. évre valószínűsíthető élénkülése.

Az erőtlenség mellett markáns regionális különbségek várhatóak a világ egyes térségei között. Így

  • Kínában a saját helyzete további javulására számító vállalatok már ma meghaladja az 50 százalékot, míg a helyzet további romlásától mindössze 17 százalékuk tart; miközben
  • az euró-övezet országaiban és az Európai Gazdasági Térségnek az euró-övezethez nem tartozó országaiban az üzleti kilátásaik javulását váró vállalatok aránya nem több 25-27 százaléknál, szemben a kilátásaik további romlására számító vállalatok 41, illetve – az euró-övezethez nem tartozó országok esetében – 49 százalékos arányával.
  • A német gazdaság külkapcsolatai szempontjából fontos térségek közül Észak-Amerikában a felmérésben részt vevő vállalatok 32 százaléka számol saját üzleti lehetőségei javulásával, s 27 százalék tart azok további romlásával, míg
  • Ázsiában az üzleti lehetőségei javulására és romlására számító vállalatok 30-31 százalékos aránya nagyjából kiegyenlíti egymást.

Arra a kérdésre, mikor számítanak a konjunktúra élénkülésére a fogadó országban, a felmérésben részt vevő vállalatok 36 százaléka a jövő évet, 38 százaléka 2022-t, csaknem egy ötöde pedig egy annál is hosszabb időtávot jelölt meg.

Regionális megoszlásban (szintén a teljesség igénye, az összes térség felsorolása nélkül)

  • az érintett vállalatok egy negyede szerint Kínában már az idén bekövetkezik, további 44 százalék szerint pedig a jövő évre várható a gazdaság válság után általános élénkülése, miközben
  • az euró-övezet országaiban az élénkülés jövő évi megjelenésével az érintett vállalkozások csupán 32 százaléka számol, 44 százalék azt 2022-re teszi és csaknem egy ötödük, (az euró-övezethez nem tartozó tagországok esetében pedig egy negyedük)
  • az élénkülés ennél is hosszabb időszak utáni megjelenését és főleg megerősödését valószínűsíti.

Beruházások, foglalkoztatás

2020 őszén a felmérésben részt vevő, külföldön tevékenykedő német érdekeltségű vállalatok egy negyede számol azzal, hogy az elkövetkező tizenkét hónapban növeli beruházásai volumenét, miközben a beruházásai csökkenésével számoló vállalatok aránya még mindig 28 százalék. (Igaz, a beruházásai növelését tervező vállalatok aránya a félévvel korábbi felmérés során nem volt több 12 százaléknál, míg a beruházásai csökkenésével számolóké elérte az 54 százalékot.) Miközben a létszámbővítést tervező vállalatok aránya fél év alatt 11-ről 26 százalékra emelkedett, addig a létszámcsökkentést tervezőké 35-ről 21 százalékra csökkent.

A válság enyhülésének lassúságára utal, hogy a felmérésben részt vevő vállalatok 63 százaléka kifogásolta a termékei és szolgáltatásai iránt megnyilvánuló kereslet hiányát, miközben a gazdasági keretfeltételek kedvezőtlen alakulását pedig 48 százalékuk jelezte. Ennél jóval alacsonyabb az árfolyamok alakulását (28 százalék), a finanszírozási nehézségeket (27 százalék), a kereskedelempolitikai akadályokat (26 százalék), a szakemberhiányt (20 százalék) és a jogbiztonsággal kapcsolatos hiányosságokat (18 százalék) bírálók aránya.

A koronavírus-járványnak az üzleti életre gyakorolt közvetlen hatásai sorában a felmérésben részt vevő vállalatok háromnegyede jelezte kimondottan a koronavírus-járványnak a gazdasági-üzleti életre gyakorolt következményeként az utazási korlátozásokat (szemben a tavaszi 63 százalékkal), míg a kereslet csökkenését 53 százalék jelezte, (szemben a tavaszi 59 százalékkal). 33-ról 51 százalékra emelkedett a kiállítások és szakvásárok lemondására és 47-ről 49 százalékra a beruházások elhalasztására panaszkodók aránya. A megrendelések törlését, mint a koronavírus következményét az őszi felmérésben részt vevő vállalatok 38, míg a szállítási láncokban keletkező nehézségeket (főként India, az Egyesült Királyság, Új-Zéland, a Fülöp-szigetek és Románia vonatkozásában) csaknem egy harmaduk jelezte.

A koronavírusból adódó nehézségeken a felmérésben részt vevő vállalatok kétharmada költségei csökkentésével, mintegy három ötöde a vállalaton belüli digitalizáció erősítésével próbál úrrá lenni. Olyan klasszikus eszközökkel, mint a beruházások elhalasztása és a foglalkoztatottak létszámának csökkenése, a vállalatok 46, illetve 26 százaléka él. A szállítási lánc javítása céljából a vállalatok 16, míg új telephely felkutatására 12 százalékuk tervez lépéseket.

A közép- és kelet-európai térség országai közül egyelőre Magyarországon a legalacsonyabb, mindössze 19 százalék azon vállalatok aránya, amelyek az aktuális üzleti helyzetüket a „jó“ jelzővel jellemzik. (Szlovákia esetében ugyanez az arány 34, Csehország és Románia esetében pedig 35 százalék, Lengyelország vonatkozó mutatóját viszont nem emelték ki külön a felmérés eredményeit összefoglaló tanulmány szerkesztői). Mindeközben a térségben a tanulmánykötetben kiemelt országok közül Magyarországon a legmagasabb, 22 százalékos az aktuális üzleti helyzetet a „rossz“ jelzővel jellemző vállalatok aránya.

Német exportkilátások: ellentmondásos várakozások

A szeptember az ötödik olyan hónap volt, melyben folyamatosan, megszakítás nélkül emelkedett a német kivitel. Az elégedettséget nagyban korlátozza az a tény, hogy a szállítások értéke továbbra sem érte el a járvány előtt szintet: a szeptemberi kivitel – bár 2,3 százalékkal meghaladta az augusztusit - 7,7 százalékkal elmaradt a februáritól, a múlt év szeptemberihez képest pedig 3,8 százalékos volt az elmaradás.

A januártól szeptemberig számított 880 milliárd eurós német kivitel 11,7 százalékkal kevesebb a múlt év első három negyedévinél; a Német Ipari Szövetség (BDI) legutóbbi prognózisában abból indult ki, hogy az export éves visszaesése el fogja érni a 13 százalékot.

Az Ifo müncheni gazdaságkutató intézet 2.300 exportőr megkérdezésén alapuló előrejelzése – mintegy alátámasztva a BDI által az egész éves forgalomra vonatkozó óvatos várakozását - október végén nagyfokú bizalmatlanságot mutatott a német export közeljövőben várható alakulását illetően. Ennek oka Clemens Fuest, az intézet elnöke szerint „a fertőzések száma világszerte tapasztalható emelkedésében keresendő“.

Különösen nyomasztó a keresletnek a járvány terjedéséből adódó csökkenése olyan fontos partnerországokban, mint Franciaország, Olaszország és Spanyolország. Az export visszaesésével számolnak az élelmiszer- és italgyártók, de – mint Fuest fogalmazott – „jelenleg a textiliák és ruházati termékek gyártói sem boldogok külföldi piacaik fejlődésével“. Ezzel szemben egyértelműen javultak az elektronikai és optikai készülékek gyártóinak exportvárakozásai és a vegyiparban is a külföldi forgalom növekedése valószínűsíthető.

Egyesült Államok: remény a kapcsolatok újjáélesztésére és az összefogásra

Bizonyára a véletlen műve, hogy a német érdekeltségű cégek körében végzett kamarai felmérés eredményeinek nyilvánosságra hozatala időben egybe esett annak bizonyossá válásával, hogy a közeljövőben Joe Biden veszi át az Egyesült Államok elnöki tisztségét.

Peter Altmaier Németország gazdasági minisztere  – Forrás: wikipedia.org
Peter Altmaier Németország gazdasági minisztere – Forrás: wikipedia.org

Peter Altmaier szövetségi gazdasági miniszter egy, a Deutschland-funknak adott interjúban reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi kereskedelempolitikában „visszatérnek a rendezett pályára, erősödik a multilaterista szemlélet és kevesebb lesz az egyoldalú döntés“, továbbá, hogy az Egyesült Államok visszatér a párizsi klímamegállapodáshoz.

Dieter Kempf a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke – Forrás: Deutschlandfunk
Dieter Kempf a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke – Forrás: Deutschlandfunk

Dieter Kempf, a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke szerint „A német ipar azt várja a leendő amerikai elnöktől, hogy az vegye komolyan a transzatlanti piac óriási potenciálját. Az EU és az Egyesült Államok napi mintegy 1,7 milliárd euró értékű áruval kereskedik egymással. Partnerségünk az elmúlt négy évben nehéz vizekre került. A Trump-korszak után most az a feladat, hogy a kapcsolatainkat újjaélesszük és helyreállítsuk a sérült bizalmat. A nemzetközi biztonság, a klímavédelem, a digitalizáció a koronaválság nyomán még inkább megerősödött nagy kihívásainál az EU-nak és az Egyesült Államoknak szorosan össze kell fognia. Egy, az ipari termékekről szóló megállapodás és a szabályozási kérdésekben folytatott szorosabb együttműködés mindkét fél számára meghozná a növekedéshez szükséges impulzusokat. Elérkezett az ideje annak, hogy az EU és az Egyesült Államok állítson fel szigorú közös normákat a mesterséges intelligencia és a nemzetközi adatfelhasználás területén” – mondta a német ipar elsőszámú reprezentánsa.

Karl Haeusgen, a Német Gép- és Berendezésgyártók Szövetségének (VDMA) elnöke – Forrás: vdma.org
Karl Haeusgen, a Német Gép- és Berendezésgyártók Szövetségének (VDMA) elnöke – Forrás: vdma.org

Karl Haeusgen, a Német Gép- és Berendezésgyártók Szövetségének (VDMA) elnöke szintén olyan kiszámítható politikát vár Bidentől, amely megerősíti a transzatlanti együttműködést. Az amerikai elnökválasztás eredménye ismeretében többek között Joe Kaiser, a Siemens elnöke is kifejezte reményét „az Európa és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok javulásában”.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés