hirdetés
hirdetés

Bécsi előrejelzés Kelet-Európáról

A válság keményen sújtott le térségünkre

A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WIIW) november utolsó hetében megjelent előrejelzése szerint az euró-övezet vártnál súlyosabb válsága a néhány hónappal korábban feltételezettnél nagyobb visszaesést okozott a kelet-európai országokban, (Kelet-Európához számítva az Európai Unióba 2004-ben és 2007-ben belépett országokat is).

hirdetés

Térségünk számos nemzetgazdasága recesszióban van. 2012-re a WIIW kutatói az osztrák exportőrök szempontjából különösen fontos viszonylatok közül Szlovéniában a bruttó hazai termék mennyiségének 2, Horvátországban 1,8, Magyarországon 1,3, Csehországban 1,2, míg az osztrák export szempontjából kevésbé jelentős délszláv köztársaságokban, nevezetesen Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban országonként eltérő, 0,6 és 1,0 százalék közötti visszaesésével számolnak.

Vaszilij Asztrov, a bécsi intézet szakértője szerint a térség azon országaiban, ahonnan az elmúlt két évben az export erőteljes növekedést mutatott, 2012-ben csaknem nullára mérséklődött a növekedés. E kedvezőtlen fejlődési tendencia alól csak az olyan nagy energiatermelők mentesültek, mint Oroszország és Kazahsztán - e két országban a WIIW szakértői ez évre 3,6, illetve 5,0 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak. Rajtuk kívül azon országok mutatnak fel az átlagnál erőteljesebb gazdasági növekedést, melyek kevésbé szenvedték meg az euróövezet válságát: Szlovákiában erre az évre 2,8, míg Lengyelországban 2,3, ezzel szemben hazánkban csupán fél százalékos növekedést valószínűsítenek a bécsi kutatók.

A foglalkoztatás területén alig mérséklődik az egyes közép- és kelet-európai országokat eltérően sújtó feszültség: a munkanélküliségi ráta Horvátországban az idén elérte a 15,5, Szlovákiában a 13,5, Bulgáriában pedig a 12,0 százalékot. A 10,9 százalékos magyar és a 10,2 százalékos lengyel mutató nagyjából azonos az „európai huszonhetek” 10,5 százalékos átlagával, a romániai 7,3 és a csehországi 7,2 százalék, (továbbá a 7,9 százalékos ukrán és a 6,5 százalékos orosz mutató) jóval kedvezőbb annál. Asztrov az előrejelzés nyilvánosságra hozatalánál emlékeztetett arra, hogy legalább 4 százalékos gazdasági növekedésre van szükség ahhoz, hogy a munkanélküliség érdemben mérséklődjön, „ettől pedig a legtöbb ország távol van”.

A foglalkoztatás területén alig mérséklődik az egyes közép- és kelet-európai országokat eltérően sújtó feszültség
A foglalkoztatás területén alig mérséklődik az egyes közép- és kelet-európai országokat eltérően sújtó feszültség

Az export gyöngülése a belföldi kereslet általános gyöngeségével párosul, amit a költségvetési hiány mérséklését szolgáló megszorítások számos országban tovább súlyosbítanak. „Ott, ahol ez a három tényező összetalálkozik, többnyire recesszióról kell beszélni”, fogalmazott a WIIW kutatója. A helyzetet súlyosbítja a jellemzően nyugati tulajdonú bankok üzletpolitikája, az a hitelszűke, ami mintegy a bizonytalanságok kifejeződéseként tovább fékezi a belső keresletet. Ez alól megint csak Oroszország és Kazahsztán jelent kivételt, ahol könnyen hitelhez lehet jutni.

A jövő évre szóló előrejelzés szerint 2013-ban az újabb, másfél százalékos visszaesést „produkáló” Szlovénia kivételével a térség valamennyi országában élénkülés várható, bár ennek mértéke országonként különböző. Olyan, jellemzően energiaexportőr országokban, mint Oroszország és Kazahsztán, az ideihez hasonló, erőteljes növekedés valószínűsíthető, (ez Oroszországban a GDP újabb, 3,8 százalékos bővülését jelenti). Az euróövezeti válság által kevésbé érintett balti köz-társaságokban, valamint a belföldi kereslet erőteljes élénkülését megélő Lengyelországban ugyancsak számottevő növekedés valószínűsíthető, (utóbbiban várhatóan 2,1 százalékkal bővül a gazdasági teljesítmény). A néhány év óta az euróövezethez tartozó Szlovákiában 2, Ukrajnában az idei egy százalék után 3, Bulgáriában és Romániában, (ahol 2012-ben Ukrajnához hasonlóan szintén mindössze egy százalékos növekedés várható), az ideinél szintén erőteljesebb, másfél százalékos növekedést valószínűsítenek a bécsi kutatók.

Növekedési impulzusokat mindenek előtt a belföldi keresletnek kell generálnia, amihez a restriktív takarékossági politika néhány országban várható lazítása is hozzájárulhat. Mindemellett hasznos lenne, ha az euróövezetben jelenleg is megfigyelhető konjunktúrális hullámzás végre befejeződne. Asztrov szerint, ha az euróövezet ún. „magországai” enyhítenének a költségvetési politikájukon, az a közép- és kelet-európai térség országai fejlődési esélyeire is kedvező hatást gyakorolna.

Magyarország, Csehország és Szlovénia gyöngélkedése különösen érzékenyen érinti az osztrák exportőröket, hiszen e három országnak a teljes osztrák kivitelben elért részesedése megközelíti a 10 százalékot. Az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) szakértői a jelenlegi helyzetben abban reménykednek, hogy a múlt évben a teljes osztrák export 2,4 százalékát felvevő Oroszországban, az oda irányuló kivitel növelésével sikerül ellensúlyozni a három válság sújtotta országba irányuló kivitel visszaeséséből adódó veszteségeket (vagy legalábbis azok egy részét).

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[118989] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés