hirdetés
hirdetés

Alternatív megoldások a vízen

A tengerhajózás jövője

A nagy óceánjárók akár napi 600 tonna üzemanyagot is elhasználhatnak, ezért egyre jelentősebb a törekvés az alternatív megoldásokra. Visszatérnek a vitorlák?

hirdetés

A világ legnagyobb hajótársasága, a Royal Caribbean International (RCI) nemrég jelentette be, hogy már lehet jegyeket foglalni a cég vadonatúj – még el sem készült – kirándulóhajójának, a Harmony of the Seasnek az első, 2016. júniusi útjára. Szintén nem régi hír, hogy elkezdődtek a munkálatok a Harmony testvérhajóján is, amely várhatóan 2018-ban lesz kész. Az új óriás, amely nem mellesleg a világ leghatalmasabb hajójának számít, teljes kihasználtság mellett akár 6300 utast is fel tud venni. Ha ehhez hozzászámoljuk a személyzetet, az csaknem 9000 embert jelent maximális terhelés mellett; sok olyan magyar város van, amelynek a teljes lakosságát fel lehetne költöztetni a Harmony of the Seasre.

Az úszó város

Méreteiket és egyéb adataikat tekintve már régebben sem volt haszontalan dolog a tengerjáró hajókat kisebb városokkal összevetni, már csak azért sem, mert a napokig, néha hetekig a tengeren közlekedő járművek sok szempontból tényleg külön városokként működtek/működnek. Például az előbb említett Harmony of the Seas 130 ezer lóerős (LE) beépített gépteljesítményéből mintegy 40 ezer LE megy el a villamosberendezés igényének a fedezésére (ez majdnem a Titanic teljesítményének felel meg). A nagy teljesítmény nagy fogyasztással is jár; a hajó 6 óriási dízelmotorjában teljes terhelés mellett óránként 25 tonna olaj tűnik el (azaz naponta kb. 600 tonna). Ez az érték ugyan sokkal kevesebb annál, mint amennyit a múlt század hatalmas és gyors gőzhajói fogyasztottak, de azért mégiscsak 600 tonna olaj elégéséről van szó. A modern kirándulóhajók okozta környezetszennyezés (és egyéb károk) ellen már több kikötőváros önkormányzata is tiltakozott. A hajótársaságok jövőbeli terveiből pedig látszik, hogy a egyre nagyobbak lesznek a kirándulóhajók, számuk is folyamatosan nő, amely még az egyre modernebb dízelmotorok mellett is jóval nagyobb károsanyag-kibocsátást jelent. De akkor mi lesz a környezettudatossággal?

A hajótársaságok persze nemcsak a fenti problémák miatt vannak lépéskényszerben, hanem az egyre emelkedő üzemanyagárak miatt sem engedhetik meg maguknak sokáig a hatalmas fogyasztású, kizárólag a fosszilis energiahordozókra támaszkodó óriáshajók üzemeltetését. És ne feledkezzünk meg a környezettudatos ügyfelekről sem! Ma már reklámnak sem utolsó (sőt!), ha egy ilyen hatalmas cég odafigyel a környezetre.

Harmony of the Seas
Harmony of the Seas

De milyen modern, zöld megoldásokkal igyekeznek majd a jövőben a hajógyárak- és társaságok csökkenteni a flottájuk környezetterhelését? „Realitási sorrendben” haladunk, azaz a már megvalósult eljárásoktól kezdve a közeljövőben bemutatandó újításokon keresztül az egészen képtelennek tűnő ötletekig.

Lassan a (hajó)testtel!

Akinek van autója, biztosan megfigyelte már, mennyit számít a fogyasztásban, ha mondjuk autópályán 130 km/h helyett csak 110 km/h-val megy. A hajóknál ugyanez a helyzet (persze kisebb sebességek mellett), csak a megtakarított üzemanyagot nem literben, hanem köbméterben (tonnában) érdemes mérni. Az eljárás ráadásul a „sehova sem siető” kirándulóhajóknál nem olyan nagy probléma (persze egy ponton túl már igen, hiszen ha túl sokat tölt a hajó a tengeren, akkor kevesebb utat lehet évente betervezni). A manapság 18-21 csomóval közlekedő kirándulóhajók a jövőben lehet, hogy csak 15-17 csomóval fognak haladni. Így kisebb gépteljesítmény is elég, azaz csökken a fogyasztás.

Elsőre furcsán hangozhat, de a hajók hatalmas méreteinél már olyan, jelentéktelennek tűnő dolgokon is komoly üzemanyag-mennyiséget lehet megfogni, mint péládul a megfelelő festék alkalmazása. A jó festék egyrészt kisebb ellenállást fejt ki, emellett a tengeri élőlények is kevésbé tapadnak a hajótestre (ez régebben az egyik legnagyobb probléma volt a vízi járműveknél).

Napelemek

Ahogy a szárazföldi energiatermelésben, úgy a hajóknál is kezdenek megjelenni a napelemek. Sajnos áruk, egységteljesítményük és hatásfokuk miatt egyelőre még csak kis teljesítményt tudnak leadni, de az legalább nem a dízelmotorokat terheli. A 2010-ben elkészült Allure of the Seas (amely a fentebb említett Harmony testvérhajója, és annak átadásáig a legnagyobb személyhajó a világon) felső fedélzetén összesen 80 kW-nyi villamos teljesítményre képes napelemeket helyeztek el. Ez természetesen nem elég arra, hogy mondjuk a hajó hajtásába akár csak egy kicsit is beleszóljon, viszont például a világítást és/vagy a szellőztetést már ki lehet segíteni ekkora teljesítménnyel. A jövőben a napelemek árának a csökkenésével valószínűleg egyre gyakrabban (és egyre nagyobb arányban) találkozhatunk velük az új hajókon.

Allure of the Seas
Allure of the Seas

A vitorlák visszatérnek?

Noha a kereskedelmi vitorlásokkal (pláne személyszállítókkal) már 100 éve is csak elvétve lehetett találkozni (a Panama-csatorna 1914-es átadása és persze a világháború adta meg nekik a kegyelemdöfést), volt az „öreg szélzsákoknak” egy hatalmas előnye a géphajókhoz képest: ingyen volt az „üzemanyag”. Pontosan emiatt gondolt már több hajótársaság is az elmúlt években arra, hogy ha az olajárak tovább emelkednek, illetve tovább szigorodnak a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó törvények, akkor egy ponton túl már egyszerűen túl drága lesz egy út géphajóval.

És itt jön a képbe a vitorla. Természetesen nem a klasszikus 18-19. századi vitorlások térnének vissza, hanem olyan dízelhajók, amelyek megfelelő körülmények esetén vitorlákkal is képesek lennének haladni. Persze a vitorlák sem az Onedin család című sorozatból ismerős, emberi erővel mozgatott vászondarabok lennének, hanem a legmodernebb anyagokból készült (alumínium vagy üvegszálas árbocok, szénszálas szövetből készített vitorlák), teljesen számítógép-vezérelt kiegészítő hajtásról lenne szó. A számítógép-vezérlés miatt nem lenne szükség plusz személyzetre, és a rendszer azt is meg tudná határozni, mikor milyen üzemállapotban a leghatékonyabb a haladás, és persze időjárás-figyelő berendezésekkel időben összecsukná a vitorlákat, ha vihar közeleg.

Az elgondolásnak persze még rengeteg hátránya van, pl. a vitorlásoknál jellemző dülöngélés (amelyet a mai hajóknál dinamikus vízballaszt-rendszerekkel próbálnak ellensúlyozni) ekkora méreteknél már elég jelentős lenne, illetve az árbocok miatt kevesebb helyen tudna átkelni egy ugyanakkora hajó. A modern kereskedelmi vitorlásoknak egyébként nem annyira a személyhajóknál, inkább a konténerszállítóknál jósolnak nagy jövőt, ahol a fent említettek közül egyik hátrány sem jelent akkora gondot.

Ennél még egy fokkal futurisztikusabb az az elképzelés, amely nem vitorlákat, hanem óriás szélerőműveket helyezne el a hajón (igaz, ez is inkább a teherszállításnál jöhetne szóba). Ezek szintén a szél energiáját hasznosítanák, de nem úgy, mint a vitorlák, hanem a megtermelt áram segítségével közvetve a hajócsavarokra hajtanának. Ez az elképzelés persze még távolabb áll a megvalósulástól.

Óriás trimaránok

Újabb problémát jelent, hogy a hatalmas hajótesteknek hatalmas menetellenállása is van. Mivel a modern hajókat a sekély kikötők miatt célszerű kisebb merülésűre építeni (9 méter alatt), ahhoz, hogy a kívánt stabiltás megmaradjon, a szélességet kell megnövelni, ami megint nem tesz jót a menetellenállásnak.

Az inkább a kompokra, a kisebb jachtokra és a versenyvitorlásokra jellemző, a több hajótestből álló felépítés (katamarán, trimarán) a jövőben akár az egészen nagy kirándulóhajóknál is megjelenhet. A kisebb ellenállás mellett ennek további előnyei is vannak, például sokkal stabilabb a hajó, illetve szélesebbre lehet tervezni a menetállánállás számottevő növekedése nélkül. A karcsú hajótesteknek köszönhetően újra divatba jöhetnek a nagy sebességek (akár 35-40 csomó), illetve a korszerű, jet-skiknél és gyors jachtoknál használt úgynevezett vízsugár-hajtómű is elterjedhet ebben a méretosztályban.

Természetesen – mint a jövőbeli terveknél általában – itt is hosszan lehetne még sorolni a hihetetlenebbnél hihetetlenebb megoldásokat, elképzeléseket. Annyi azonban biztos, hogy a 20. századhoz hasonlóan a 21.-ben is nagy változások várnak a tengerhajózásra.

Veit András
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés