hirdetés
hirdetés

A szomszéd kertje…

Nemcsak a kölcsönös áruszállítások mértéke, hanem Ausztriának Magyarország külkereskedelmi forgalmában elért részaránya is emelkedett 2012 első harmadában. Mind a szomszédos államba irányuló hazai kivitel, mind az onnan érkező behozatal nőtt.

hirdetés

Miközben a teljes magyar kivitel az idei év első hónapjaiban 1,6 százalékkal csökkent, az Ausztriába irányuló export közel 5 százalékos növekedést ért el, a szomszédos államból érkező import mennyiségének a növekedése pedig a 10 százalékot is meghaladta. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly sem lehetett ok a panaszra. A „sógorokhoz” irányuló tavalyi exportdinamika 24 százalékos javulást mutatott. A nyugati szomszéd mindezzel exportban és importban egyaránt a harmadik helyen áll Magyarország külkereskedelmi partnerei rangsorában, 5 százalékot meghaladó részaránnyal.

Az osztrák nyilvántartás szerint az alpesi köztársaságba irányuló magyar kivitel a tavalyi évben csaknem 16, az onnan származó behozatal pedig mintegy 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Mindennek eredményeként Magyarország Ausztria kilencedik legfontosabb áruforrása. A teljes osztrák behozatalban elért magyar részarány – 3,63 milliárd euróval – közel 3 százalékos, amivel csak Németország, Olaszország, Svájc, Kína, Csehország, Franciaország, az Egyesült Államok és Hollandia tudja felvenni a versenyt.

Az átlagosnál erőteljesebb forgalomnövekedés várható a vegyiparban, a gépgyártásban, valamint az építőiparban
Az átlagosnál erőteljesebb forgalomnövekedés várható a vegyiparban, a gépgyártásban, valamint az építőiparban

A kiviteli piacok között még előkelőbb helyet foglal el a magyar: 3,76 milliárd eurós forgalommal a hetedik helyen zárt Németország, Olaszország, az Egyesült Államok, Svájc, Franciaország és Csehország mögött. Az osztrákokra jutó gazdasági teljesítmény nagysága alapján a nyugati szomszéd a harmadik helyre lépett elő az Európai Unió tagországai sorában. Tavaly a bruttó hazai termék 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az egy főre jutó gazdasági teljesítmény alapján 2010-ben még az ötödik helyen álló országot tavaly már csak Luxemburg és Hollandia előzte meg az uniós tagországok közül.

Ipar és fejlődés

A legnagyobb növekedési dinamikát azok az osztrák tartományok tudták felmutatni, amelyek az országos átlagot meghaladó ipari termeléssel büszkélkedhettek. A WIFO bécsi gazdaságkutató intézet számításai szerint tavaly Felső-Ausztria és Stájerország, valamint Voralberg és Alsó-Ausztria fejlődött a leggyorsabban. A szolgáltatásorientált tartományok közül Burgenland és Salzburg a nemzetgazdasági átlag körüli növekedést produkált, míg Tirol és Karintia, valamint Bécs szövetségi főváros fejlődése elmaradt a szövetségi átlagtól. A bécsi szakemberek június végi jelentésükben az idei évre 0,6, jövőre pedig 1,3 százalékos gazdasági növekedést jeleztek előre.

Valamivel derűlátóbb az IHS gazdaságkutató intézet előrejelzése, amely szerint idén 0,8, jövőre 1,7 százalékos növekedés is lehetséges. Az európai viszonylatban kedvezőnek mondható fejlődés a gazdasági szakértők szerint a gazdaságpolitikai keretfeltételek változásainak, a nemzetközi konjunktúra pozitív hatásának, valamint az euró dollárral szembeni leértékelődésének köszönhetően lehetséges. Az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) az idei év elején a WIFO-nál derűlátóbb, 0,7 százalékos gazdasági növekedést valószínűsített, amit az első negyedévi adatok ismeretében június elején 0,9 százalékra módosított.

Az ezredforduló utáni első évtizedben az osztrák gazdasági növekedés még a németországit is meghaladta
Az ezredforduló utáni első évtizedben az osztrák gazdasági növekedés még a németországit is meghaladta

A 2013-ra korábban előre jelzett 1,6 százalékos növekedést az osztrák gazdasági helyzet további javulásában bízva egy tized százalékkal szintén fölfelé korrigálta Ewald Nowotny, a bank kormányzója. Optimista az osztrák gazdasággal kapcsolatban az OECD is: május 22-én nyilvánosságra hozott előrejelzésében 2012-re 0,8, 2013-ra pedig 1,6 százalékos növekedést jósolt. Az osztrák ipari vállalatok egyelőre kivárnak, mivel nagyban függnek az Európai Unióban végbemenő gazdasági fejlődéstől – jelezte Manfred Engelmann, az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) ipari tagozatának ügyvezetője a szervezet nyár eleji konjunktúra-rendezvényén.

Miközben az első negyedévben az ipari termelés még 7 százalékkal haladta meg az előző negyedévi adatokat, a rendelésállomány ismeretében az év második felére már csak 4 százalékos növekedést valószínűsített a kamarai vezető. Szerinte az átlagosnál erőteljesebb termelés és forgalomnövekedés várható a vegyiparban, a gépgyártásban, valamint az építőiparban. A WIFO számításai szerint a gépi beruházások volumene – a tavalyi kiemelkedően magas, 10,5 százalékos dinamika után – idén csupán 1,8 százalékkal, jövőre pedig 3,5 százalékkal bővül, míg a magánfogyasztás terén idén 0,8, jövőre pedig 0,9 százalékos növekedést várnak.

Keleti nyitás

Noha az osztrák nemzetgazdaság exportorientált, az áru- és szolgáltatás-kivitel 2010-es, éves bruttó hazai termékhez viszonyított 54 százalékos aránya jóval alatta marad a hazai 87 százalékos mutatónak. Tavaly a több mint 122 milliárd eurós export csaknem 70 százalékát, 82,5 milliárd euró értékű osztrák árut vettek fel az Európai Unió tagországai, miközben Európán kívülre az osztrák export 18,5 százaléka került.

Ebből több mint 9 százalékot vettek fel az ázsiai országok, a legfontosabb exportpiacok ezzel együtt is az Egyesült Államok, Svájc, valamint Oroszország és Kína. A behozatal értéke tavaly meghaladta a 130 milliárd eurót, ebből az Európai Unió tagországai 92,2 milliárd euróval, a teljes forgalom 71,3 százalékával részesedtek. Az EU-n kívüli országokból az importoldalon – az exporthoz hasonlóan – Svájc, Kína és Oroszország osztozott a dobogós helyezéseken. Az idei év első négy hónapjában a több mint 40 milliárd euró értékű áruexport 2,4, míg a 43 milliárd eurót meghaladó behozatal másfél százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakában regisztráltat.

Az európai viszonylatban kedvezőnek mondható fejlődés a gazdaságpolitikai keretfeltételek változásainak, a nemzetközi konjunktúra pozitív hatásának köszönhető
Az európai viszonylatban kedvezőnek mondható fejlődés a gazdaságpolitikai keretfeltételek változásainak, a nemzetközi konjunktúra pozitív hatásának köszönhető

Az unión kívüli országokkal lebonyolított forgalom dinamikája – Németországéhoz hasonlóan – Ausztriában is jóval meghaladja az EU-országokkal lebonyolított kereskedését. Miközben ugyanis az EU-országokba irányuló kivitel csupán fél százalékkal, 28,2 milliárd euróra emelkedett, az unión kívüli országok viszonylatában 12,5 milliárd eurónyi, 6,7 százalékos növekedést regisztráltak. Mindezek alapján az EU-országok részaránya 70 százalék alá csökkent, miközben az EU-n kívüli országoké először haladta meg a 30 százalékot.

Az import esetében még szembetűnőbb az unión kívüli országok térnyerése: mivel az EU-országokból származó behozatal 0,7 százalékkal csökkent a tavalyi év első négy hónapjában regisztrálthoz képest, a teljes importforgalom másfél százalékos növekedése az unión kívüli országokból származó behozatal 7 százalékot is meghaladó bővüléséből ered. A kamarai szervezet elnöke, Christopher Leitl szerint idén az ország exportja is meg fogja haladni a 125 milliárd eurót.

Az első négyhavi adatok ismeretében a WIFO gazdaságkutató intézet 2012-re 3,5, a jövő évre pedig 6,2 százalékos javulást jósol. Az importban idénre 2,9, míg a jövő esztendőre 5,6 százalékos eredménynövekedéssel, vagyis az importot meghaladó exportdinamikával számolnak. – Az európai adósságválság és a növekedés gyengeségei miatt felértékelődött a kevésbé eladósodott és gyorsan növekedő BRIC-országokba irányuló export jelentősége – erősítette meg Reinhold Mitterlehner idén júniusban.

Tavaly az Európán kívüli országok osztrák exportban elért részaránya 18,5 százalék volt, két százalékponttal magasabb, mint 2008-ban. A piacteremtéshez és a bővítéshez a minisztérium és a gazdasági kamara külgazdasági szervezete a „go international” (magyarítva „válj nemzetközivé”) program 2011 áprilisa és 2013 márciusa között 35 millió eurót bocsát az ország exportgazdasága rendelkezésére.

A cikk teljes terjedelemben a GyártásTrend Magazin augusztusi számában olvasható.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés