hirdetés
hirdetés

Mit láthatunk?

A szakkiállítás a gazdaság tükre

Évről évre erősödik a német vásártársaságok külföldi aktivitása

A német vásártársaságok múlt évi eredményei és idei kilátásai tökéletesen visszatükrözik a német gazdaság tavalyi fejlődését és ez évi várakozásait.

hirdetés

Mint Peter Neven, a német vásár- és kiállítás-rendezők központi szervezetének (AUMA) főtitkára egy, az év elején Berlinben tartott szakmai rendezvényen elmondta, a különféle német vásár-központokban 2010-ben 159 nagy nemzetközi szakkiállítást és vásárt rendeztek, az ezeken részt vevő 174 ezres kiállítói szám 1, ezen belül a 91 ezer külföldi résztvevő 2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, (a 2009. évi 3-5 százalékos visszaesés után).

A kiállítók által kibérelt terület és a látogatói létszám évek óta csökken: a múlt évi, 6,9 millió négyzetméter kiállítási terület 3 százalékkal, míg a tízmillió főre becsült látogatói szám 2 százalékkal maradt el a 2009. évinél, (amikor a kibérelt terület a világgazdasági válság hatására még drasztikusabban, 6, a látogatói létszám pedig 8 százalékkal esett vissza a 2008. évihez képest). Az idén összesen 135 nagy, nemzetközi dimenziókban is jelentős szakvásárt rendeznek a nagy német vásárközpontokban.

Túlléptek a válságon
Túlléptek a válságon
Ez - csakúgy, mint a 156 ezerre becsült kiállítói, illetve a 9,2 millió főre becsült látogatói létszám – ugyan alacsonyabb a múlt évinél, de ez nem a gazdasági folyamatok kedvezőtlenebbé válásából, hanem a vásárnaptár összetételéből, a nagy nemzetközi szakkiállítások és vásárok számának – szaknyelven szólva – turnusszerű csökkenéséből adódik. A nagy német vásárközpontok tavaly mind a kiállítók számát, mind forgalmukat tekintve túlléptek az egy évvel korábbi válságon; megjegyezve, hogy az akkori visszaesés sem volt olyan drámai, mint ahogy egy-egy nagyobb, a világgazdaság változásaira különösen érzékeny ágazat (járműipar, gép- és berendezésgyártás, kohászat) megszenvedte a válságot.

Wolfram von Fritsch, a Deutsche Messe AG ügyvezetője szerint a Hannoverben a múlt év második felében rendezett kiállításokon és vásárokon már egyértelműen megmutatkoztak a gazdasági élénkülés jegyei, valamennyi rendezvényen nagyobb volt a kiállítói részvétel a korábban feltételezettnél, 2011-ben pedig a hannoveri vásártársaság forgalma akár 30 százalékkal is meghaladhatja az egy évvel korábbit. Hasonlóan derűlátóan nyilatkoztak a müncheni vásárigazgatóság vezető is.

Német vásárok külföldön

A nagy német kiállítás- és vásárrendezők optimizmusa – és ez a szakma másik sajátossága – külföldi vásárrendezési tevékenységük folyamatos szélesedéséből táplálkozik. 2011-ben a nagy német vásárrendezők 34 országban 261 rendezvényt terveznek, csaknem 20-szal többet, mint egy évvel korábban. A düsseldorfi vásártársaság éves forgalmának 30-40 százalékát ma már külföldi vásárok szervezéséből és rendezéséből teremti elő, de a külföldi tevékenységből adódó rész a nagy német vásárrendezők sorában a maga 450 millió eurós éves forgalmával vezető szerepet betöltő frankfurti vásárigazgatóság bevételében is eléri a 25 százalékot.

Földrajzi megoszlását tekintve a 19, külföldi tevékenységgel is rendelkező német vásárrendező elsőszámú célrégiója Ázsia 136 rendezvénnyel, (ez az összes külföldön rendezett kiállítás és vásár több mint fele), megelőzve az EU-n kívüli országokat (60), a Közel- és Közép-Keletet (22), Latin-Amerikát (20), Észak-Amerikát (10) és az EU-országokat (8) és Afrikát (4 rendezvénnyel). A nagy német vásártársaságok elsőszámú célországa a világ vezető exportőrévé előlépett Kína, ahol a düsseldorfi, a hannoveri és a müncheni vásártársaság az idén ünnepli az ezredforduló körül épített közös sanghaji nemzetközi vásárközpont megnyitásának 10. évfordulóját.

Mint oly sok más területen, itt is Kína a célország
Mint oly sok más területen, itt is Kína a célország

A harminc - a nürnbergi vásárigazgatóság által rendezett - nagy nemzetközi szakkiállítás és vásár kétharmadát szintén az országhatáron kívül, közülük 18-at a német export szempontjából legnagyobb növekedési esélyekkel kecsegtető BRIC-országokban, azaz Braziliában, Oroszországban, Indiában és Kínában rendezik; (igaz, a külföldön tartott rendezvények tavaly még csak 18 millió euróval járultak hozzá a cég teljes, 200 millió eurót meghaladó nagyságú forgalmához).

Német vásári részvétel külföldön, kormányzati támogatással

A német kis- és középvállalatok körében nagy népszerűségnek örvendenek a részint a szövetségi, részint a tartományi gazdasági kormányzatok által támogatott vásárrészvételi programok. 2010-ben a szövetségi kormány 40 millió eurós támogatásával 215, külföldön megrendezésre kerülő szakkiállításon és vásáron jelenhettek meg német kiállítók. Ebben az évben a támogatás összege 42,5 millió euróra, a szövetségi kormány által a német vállalatok részvételén keresztül kiemelten kezelt vásárok száma pedig 243-ra emelkedik.

Ezek két ötöde Ázsiában (108 rendezvény), egy negyede az unión kívüli európai országokban (71), több mint tizede a Közép- és Közel-Keleten (33), csaknem egy tizede Észak-Amerikában (23), illetve Latin-Amerikában (21) kerül megrendezésre. A vásártámogatási program kidolgozói bevallottan nem tartják indokoltnak az EU-tagországokban megvalósuló német vállalati részvétel támogatását, ezért csak tíz ottani vásárt vettek fel a programba: hármat Franciaországban, egyet-egyet az unió más-más tagországaiban.

A szövetségi vásárrészvételi programot jól egészítik ki a tartományok, melyek 127, a szövetségi programban nem szereplő rendezvényeken támogatják kis- és közepes vállalataik vásári részvételét, de ezeknél magasabb a különféle európai rendezvények aránya.

Magyar tapasztalatok

Informatikában a CeBIT a legfontosabb rendezvény
Informatikában a CeBIT a legfontosabb rendezvény
Az egyes nagy németországi szakvásárok országok szerinti részvételére vonatkozóan e sorok írásakor még csak a 2009. évi adatok állnak rendelkezésre. Ezek szerint magyar kiállítók tavalyelőtt 91 nagy, az adott ágazat szempontjából vezető németországi szakkiállításon és vásáron, valamint „második vonalbeli” prezentáción 545 magyar kiállító jelent meg, ami a világ országaiból megjelent összes kiállító 0,67 százaléka. Figyelemre méltó, hogy az EU új tagországai közül Lengyelországból 1517, a nemzetközi vásári részvételnek másoknál vélhetően nagyobb jelentőséget tulajdonító Csehországból 1028, Szlovákiából viszont mindössze 188 kiállítót regisztráltak.

A magyar megjelenések jellemzően tucatnyi nagy rendezvényre koncentrálódnak, mint a kölni Anuga élelmiszervásár (49), a berlini ITB utazási kiállítás (33), a düsseldorfi Medica gyógyszerészeti fórum (29), a hannoveri CeBIT elektronikai szakvásár (26), a friedrichshafeni Aero repüléstechnikai szakvásár (23), a nürnbergi Bio-Fach biotermék-vásár (22), a frankfurti könyvvásár (22), a düsseldorfi Pro Wein bor- és égetettital-vásár (21), a dortmundi Jagd & Hund vadászati kiállítás (19), a berlini nemzetközi zöld hét (18) és Fruit Logistica gyümölcs- és zöldségmarketing vásár (17) és a lipcsei beszállítói szakvásár (14 magyar résztvevővel).

A fenti összeállításból első pillantásra kiderül, hogy a magyarországi vállalatok németországi vásári részvétele messze nem tükrözi az ország külkereskedelmi forgalmának összetételét. Ennek oka abban az egyszerű tényben keresendő, hogy a magyar export túlnyomó részét a külföldi vállalatok magyarországi leányvállalatai biztosítják, már pedig azok jellemzően anyavállalataik kiállítói standján ajánlhatják termékeiket és szolgáltatásaikat.

A magyar tulajdonú, a magyar export szempontjából meghatározó jelentőségű ágazatokban a kis- és közepes vállalatok vásári részvételét egyrészt sokan nem tartják indokoltnak, (mert pl. a nagyvállalatokkal létre jövő beszállítói kapcsolatokhoz nem feltétlenül van szükség vásári részvételre) vagy még nem jutottak el odáig, hogy felmérjék a nemzetközi szakkiállításokon és vásárokon való megjelenés célját és értelmét.

Juhász Imre, Berlin
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
A szakkiállítás a gazdaság tükre
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés