hirdetés
hirdetés

UFO

A roswelli titok

A szerző maga állt őrt a roncsok és az idegenek teteme mellett

Repülő csészealj zuhant le 1947-ben az amerikai egyesült államokbeli Új-Mexikóban, Roswell városka mellett. Az idegenek életüket vesztették a balesetben, így nem jelenthettek fenyegetést az emberiség számára, az űrhajójukból előkerült tárgyak azonban rekordsebességgel forradalmasították a nyugati technológiát – állítja A roswelli titok című, idén magyarul is kiadott kötetében Philip J. Corso és William J. Birnes.

hirdetés

Az utóbb magas rangú katonatisztként leszerelt Corso egyenesen azt állítja, hogy a baleset helyszínéhez közeli amerikai légitámaszponton, a Roswell Army Air Field területén maga állt őrt a roncsok és az idegenek teteme mellett. A földi civilizáció alakulását befolyásoló földönkívüli kultúrákról szóló elméletek korántsem új keletűek. Erich von Däniken svéd szerző 1968-ban nem kevesebbet állított, mint hogy az emberi civilizáció – köztük a keltáké, az inkáké, valamint az aztékoké – a földönkívüliek keze nyomán alakult ki.

Ezen (is) felbuzdulva a roswelli „ufóbaleset” titkait közel 90 éves korában, egy évvel halála előtt leleplező Corso úgy vélte, hogy a XX. század robbanásszerű informatikai fejlődése, a számítógépes csipek mellett a lézerek, valamint a modern harcászati eszközök is az idegenek szállítóeszközében található tárgyaknak, vagyis azok részletes elemzéséből származó tudásnak köszönhető. Beszámolójában egyebek mellett azt állítja, hogy a félvezetőket akkor már használó hadimérnökök a csészealjban talált szilíciumtartalmú lemezkék vizsgálata után gondoltak először arra, hogy a szóban forgó anyagok hasznosak lehetnek a hadsereg számára.

A földi civilizáció alakulását befolyásoló földönkívüli kultúrákról szóló elméletek korántsem új keletűek
A civilizáció alakulását befolyásoló földönkívüli kultúrákról szóló elméletek korántsem új keletűek

Így kerültek a később az egész számítástechnikai iparágat uraló, az amerikai kormányzattal szerződésben állt Bell és az IBM mérnökeinek a kezébe. Ennek alátámasztására Corso részletesen taglalja, hogyan küzdöttek az 1940-es években a szóban forgó cégek mérnökei az állandóan meghibásodó, akkor még szobányi méretű, fénycsövekkel működő számítógépekkel. Az akkori számítógépek nehézkes működését csak a csipek és az integrált áramkörök piacra dobása oldotta meg. Corso tanúkat citál, akik állítják, hogy a Bell kutatólaboratóriumában 1948-ban létrehozott első tranzisztort a semmiből állították elő, az idézett tanúk szerint a számítástechnikai ipart forradalmasító eszközzel derült égből villámcsapásként, mindenféle előzmény nélkül álltak elő az amerikai kutatók.

Ez nyitotta meg az utat az első – 1972-ben az Intel által előállított – csip megalkotásához, ami pedig kikövezte a Microsoft és az Apple cégek megalapításához, valamint a Szilícium-völgy létrejöttéhez vezető utat. Corso összeesküvést gyanít a lézer feltalálása mögött is. Szerinte korábban itt-ott már lehetett hallani rejtélyes állattetemekről, amelyekből ismeretlen elkövetők sebészi pontossággal, apró égési nyomok hátrahagyásával szerveket távolítottak el. A Roswellben lezuhant légi jármű leletanyagát állítólag személyesen átvizsgáló Corso szerint az űrhajóból került elő a koncentrált fénynyalábot létrehozó technológia, melynek megismerése utat nyitott a modern célzórendszerek és rakéták megalkotása.

A modern technológia XX. század második felében tapasztalható robbanásának efféle magyarázata méltán dúlja fel az emberi elme kreativitásában és teremtőképességében hinni akarókat. Mindezt a szerzők azzal az állítással fűszerezik, hogy a hidegháború során az Egyesült Államoknak kétfrontos háborút kellett vívnia, az egyik harctéren a kommunistákkal, a másikon pedig a földönkívüliekkel. A roswelli tárgyanyagból Corso bizonyítottnak látta, hogy az idegenek ártó szándékkal jöttek a kék bolygóra.

Állítása szerint a csillagháborús program éppen ezért nem is a Reagen elnök fémjelezte érában kezdődött, hanem három évtizeddel korábban, a hidegháború kiéleződésével egy időben. A roswelli rejtélyről szóló kötet feltehetően épp az efféle összefüggéseket citáló okfejtések miatt nem süllyedt el nyomtalanul a harmadik típusú találkozásokat boncolgató tengernyi irománnyal együtt.

Philip J. Corso – William J. Birnes: A roswelli titok. Sprinter Plusz, 384 oldal, 1990 Ft

Kerékgyártó György
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[97868] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés