hirdetés
hirdetés

67P/Csurjumov–Geraszimenko

A Rosetta letette a lantot

Erőforrások hiányában az űrszonda megfigyelése tárgyának felületén landolva adta át magát az örökkévalóságnak.

hirdetés

A végső nyughely (Fotó: ESA)

Két éves küldetése befejeztével Rosetta, az üstököskergető európai űrszonda szeptember 30-án lágyan becsapódott az általa megfigyelt, kacsa formájú égitestbe, amely megszállottan haladt a Nap felé.

A jármű hatalmas horderejű feladatokat látott el a küldetése alatt, amelyre befejezésül a folyó év kilencedik hónapjának végén helyezte fel a pontot. Az űrszonda a landolás előtt 3 kilométer per órás sebességgel közelítette meg a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstököst (Csuri).

Az Európai Űrügynökség tudta, hogy a mozzanat előbb-utóbb bekövetkezik majd.

A Rosetta rendeltetése az volt, hogy folyamatosan megfigyelje a 67P/Csurjumov–Geraszimenkón bekövetkező változásokat, amint a keringési pályája mind közelebb vitte azt a Naphoz. Az útja most már egyre távolabb sodorja őt a csillagtól, ami miatt egyre hidegebbé és sötétebbé válik. A Rosetta napelemei már nem jutottak kellő mennyiségű napfényhez ahhoz, hogy az űrszondát melegen, valamint működésben tartsák.

A kommunikáció is egyre nehezebbé vált.

A hatalmas portömegnek és sugárzásnak kitett, illetve a teljes üzemanyaghiány felé haladó űrhajó végül feladta, és megkezdte zuhanását a Csuri felé, ám közben még egy végső erőfeszítéssel csodálatos adatokkal örvendeztette meg a kutatókat.

A lassú esés lehetővé tette, hogy a felszínhez minden eddiginél közelebb vehessen mintát az üstököst környező porból és gázból, illetve a fedélzeti kamera is elkattintott néhány képet a végső nyughelyéül szolgáló, vermet szegélyező „libabőrről” (goose bumps).

A kutatók szerint az ide s tova egy méter szélességű dudorok még az üstökös megalakulása folyamán, az őt megformáló nyálkásabb anyag összetömörülésekor keletkeztek. Ez nagyjából a naprendszer születése idején következhetett be.

A Rosetta szelíd becsapódására a Deir el-Medinaként ismert 131 méter átmérőjű gödörben került sor.

Az utolsó fotót 51 méter magasságból küldte haza a szerkezet.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: PopSci)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés