hirdetés
hirdetés

Brain Bar Budapest 2017

A robotok elveszik a munkádat, és ez jó!

2015-től évente megrendezik a Brain Bar Budapest tudásfesztivált, amelynek célja, hogy bekapcsolja a magyar fővárost a globális techkultúrába, és a jövőt meghatározó technológiai trendek emberi életre gyakorolt hatását taglaló fórum legyen. Idén kilátogattunk a rendezvényre, és meghallgattunk néhány előadást.

hirdetés

A Brain Bar Budapest egy olyan nemzetközi fesztivál, amelyen a világ élvonalbeli gondolkodói ütköztetik a véleményüket a technológiai fejlődés társadalmi hatásairól angolul, tolmácsok egésznapos munkája nélkül, ezzel is ösztönözve a magyar érdeklődőket az angol nyelv használatára. A főbb témák között a nagyvárosok, a vállalkozások, a mesterséges intelligencia, az egészség, a tudatos életmód és az innováció jövőjét meghatározó trendek és dilemmák szerepelnek. Hogyan lehet energiát nyerni a tengerből? Mi jellemzi a mostani ipari forradalmat? Milyen lesz a városi közlekedés a Jetson-korban?

Star Trek, és nem Star Wars

A háromnapos konferencia szinte minden témáját érintette a robotizálás, a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság. Az automatizálás filozófiáját, hatását a mindennapi életünkre Árvai Péter, a Prezi vezérigazgatójának előadása szemléltette a legplasztikusabban. „A munkahelyek automatizálásának olyannak kellene lennie, mint a Star Trek, és nem olyannak, mint a Star Wars!” – kezdte előadását az automatizálás beefogadásáról, amelynek fő üzente az volt, hogy ha lecserélnek minket a gépek, az nem feltétlenül rossz dolog, ha a megfelelő sci-fit válasszuk. Abba az irányba kell terelni a társadalmat, hogy az emberek az automatizálásban olyan önmegvalósítási lehetőségeket találjanak, ami a javukat szolgálja. Árvai szerint először újra kell értelmeznünk a munka fogalmát, és példáért a múltba nyúlt, miután a nagymamája megkapta az első mosógépét, már nem kellett végtelenített órában mosnia, több ideje lett, és már fizetésért is dolgozhatott. Ahogy régen, úgy ma is új célokat kell találni az emberek számára, egy technológia vezérelte jövőben. Mostanáig a gépek leginkább fizetés nélküli munkákat vettek át az emberektől, amivel az életüket rendkívüli mód megkönnyítették, ma leginkább attól félnek, hogy a gépek átveszik a valóban megfizetett munkákat is. A legtöbben most arra koncentrálnak, hogy mik a pénzügyi kérdései az automatizálásnak, olyan javaslatokkal jönnek, mint a robotadó, vagy az alapjövedelem. De ezek nem válaszolják meg a munka alapvető kérdését, mégpedig azt, hogy meg tudjuk-e határozni a munka jövőjét úgy, hogy az ne a boldogságunk rovására menjen. Árvai víziója az örömet szerző munka. Egy idézett tanulmány szerint a világon a dolgozó emberek csupán 13 százaléka elkötelezett a munkája iránt.

Testközelből a konferencia egyik fő témája, a virtuális valóság (forrás: Brain Bar Budapest)
Testközelből a konferencia egyik fő témája, a virtuális valóság (forrás: Brain Bar Budapest)

„Az olyan lélektelen munkák nélkül, amelyek jelenleg kitöltik az időt, az embereknek új és kiteljesítő életmódot kell majd találniuk, csakúgy mint a Star Trekben” – mondja Árvai, aki szerint az automatizálás három fő célja segíthet az embereknek teljesebb életet élni: jól használható munkahelyi megoldások, a test és az elme folyamatos fejlesztése, illetve erős és autentikus kapcsolatok fenntartása. Bárki, aki el akarja érni a boldogságot, nehéz munkát végez annak ellenére, hogy soha senki nem fizetett még (!) ezért. Jelenleg súlyos pazarlás folyik a humán potenciál és a mentális energia terén. A fenti három célt integrálni kell, ami egy pozitív jövőképet valósít meg. A Star Trek és a Star Wars univerzumai tökéletes példát kínálnak két egészen különböző vízióra a technológia által automatizált világgal kapcsolatban. Ezek az univerzumok megmutatják, hogy mit tudunk elérni az életünk folyamán, és az embereknek nem kell éhezniük azért, mert a technológia megoldja számukra. De hogy mire használják a technológiai fejlettséget, azt a felszabadult időt, amelyet a robotizálással nyerünk, már csak rajtunk múlik. Míg a Star Wars a folyamatos hatalomra törésről szól, addig a Star Trek embereit az motiválja, hogy kiterjesszék az emberi tudást. Természetesen a Star Trekben is van néhány hatalmi játszma, és a Star Warsban is van felvilágosodott Jedi, de ők nem azok, akik irányítják a történetet. A Star Trek magában foglalja azt a víziót, ahogy az embereknek élniük kellene.

Az emberi tudás megosztása okosan

A második nap előadásain a „future cities” volt a centrális téma, amelynek kapcsán beszélt Boyd Cohen okos árosokkal és fenntartható fejlődéssel foglalkozó stratéga, a The Emergence of the Urban Entrepreneur című könyv társszerzője, és az okosvárosokat értékelő Smart City Wheel létrehozója. Szerinte a technológia által vezérelt városoknak három generációja van jelenleg, az első, amelyikben már a technológiai, filozófiai háttér létrejött – tech cégek irányításával –, de még nem sikerült integrálni az ott élők mindennapi életébe (például Songdo Dél-Koreában vagy éppen Szolnok); a második generációs okosvárosokban már nem a tech óriások irányítanak, hanem a városvezetők mondják meg, hogy milyen szükségletei vannak a polgáraiknak a jobb életminőség eléréséhez, erre Barcelonát hozta kiváló példának. A harmadik generációs smart citynek nevezte például Bécs városát, ahol már a polgárok is beleavatkoznak a tudatosabb városi élet alakításába, például különböző sharing economy- (közösségi gazdasái) elemek használatával. Meglepő véleménye volt, hogy a jelentős kockázati befektetők által támogatott Airbnb és Uber platformok nem feltétlenül konzisztensek az intelligens városok harmadik generációjával, sokkal inkább hozzátesz a városlakók életminőségéhez egy közösségi szerszámmegosztó, egy közbringrendszer vagy épp egy kávéházi közösségi biciklijavító műhely.

Frissítő meditációkat is beiktattak a Budapest Brain Bar előadásai közé
Frissítő meditációkat is beiktattak a Budapest Brain Bar előadásai közé

Az okosváros témában Vitézy Dávid is előadott a Jetson-korról, sorra vette azokat a kihívásokat, amelyekkel egy metropolisznak szembe kell néznie a közlekedés tekintetében. Kiemelte a közösségi közlekedés fontosságát, a SUV helyett a SUB elvét, tehát, hogy minél többen üljenek át a városi terepjáróból villamosra, használjanak Bubit, valamint az elővárosi és országos vasúthálózat korszerűsítésének, fejlesztésének a szükségességéről is beszélt. Vitézy elmondta, hogy jó irányt vett Budapest fejlesztése, amikor a budai fonódó villamoshálózat kiépítésével, a közbringarendszer bevezetésével a közösségi közlekedés felé terelte a fejlesztéseket, és ha nem szűnt volna meg a politikai támogatása ennek a fejlődési vonalnak, akkor sikeresen állíthattuk volna előtérbe a közlekedésben az embert az autóval szemben.

A fesztivál hipotézise szerint – és szerintünk is –  új ipari forradalmat élünk. A technológiai átalakulás okozta politikai, társadalmi és gazdasági változások alapjaiban befolyásolják egyetemes kultúránkat, személyes identitásunkat és üzleti kapcsolatainkat, életünket a városban, viszonyunkat a természethez. Az emberek már nemcsak az élvezői az innovációknak, hanem a nyílt platformok (például a Tesláé) lehetővé teszik, hogy termékenyen, tevőlegesen részt vegyenek a világ alakításában. A technológia, a világ teljes digitalizációja lehetővé teszi, hogy felhasználókból alkotókká váljunk. A számos filozofálást követő előadás után üdítő volt egy fiatal ukrán származású izraeli innovátor nő előadása.

Apály+dagály=áram

Ki gondolná a régi idők szokásai szerint, hogy egy politológia–angol irodalom szakos hallgató feltaláljon egy tengerek hullámenergiából áramot termelő innovációt? Inna Braverman ukrán származású izraeli startupper vállalkozó, miközben a haifai egyetemen humán témákat hallgatott, találkozott egy panamai búvár- és szörftábor vezetőjével, akivel közösen kezdtek el gondolkodni azon, hogy lehetne teljesítményre bírni a tenger hullámenergiáját. Braverman mára alapítója a Eco Wave Power cégnek, amelynek kifejlesztett terméke egy vízen úszó szerkezet, illetve a hozzá csatolt parti infrastruktúra, amely a tengerszint emelkedéséből és csökkenéséből eredő hullámokból felszabaduló energiát elektromos árammá alakítja. 2016-ban egy nyolc egységből álló mólót alakítottak ki Gibraltáron, és csatolták be a kereskedelmi áramellátás rendszerébe. Az Eco Wave Power gyakorlatilag úgy néznek ki, mint az összekapcsolt úszó raklapok, amelyek flexibilis karokon keresztül csatlakoznak a mólóhoz, és az óceánnal együtt mozognak, még viharos körülmények között is biztonságosan. Az emelkedő és süllyedő mozgás erős nyomást hoz létre, amelyet hidraulikus munkahengerek hasznosítanak, és kábeleken keresztül továbbítanak a szárazföldön lévő generátorok, hidromotorok és akkumulátorok felé.

A rengeteg növény oxigéndús levegőt biztosított a teltház ellenére
A rengeteg növény oxigéndús levegőt biztosított a teltház ellenére

Mesterséges intelligencia? Ember nélkül mit sem ér!

A Brain Bar Budapest egy olyan jövőfesztivál, ahol a legizgalmasabb víziók csapnak össze különböző, mégis összefüggő témákban: emberek és robotika, urbanizáció és vidéki életforma, a mesterséges intelligencia jövője, a nagyvárosok és a média átalakulása, a technológia és a szex kapcsolata, sőt az időutazás lehetőségei is, valamint a test- és környezettudatos élet. Olyan világhírű gondolkodók, szakemberek és véleményformálók tartottak különböző előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket és vitákat, mint Greg Corrado, a Google technológiai igazgatója és a Google Brain Project társalapítója. A számítógépes idegtudomány és a gépi tanulás szakértője szerint a mesterséges intelligencia egy olyan eszköz, amely elég régóta a kezünkben van, nem kell túlmisztifikálni. Egyszerűen a könnyen elérhető, nagyméretű adathalmazok lehetővé teszik a technológia fejlődését és egyre több helyütt való bevethetőségét. A mesterséges intelligencia kapcsán Corrado is kiemelte, hogy felesleges félelmek vannak ezzel kapcsolatban az emberekben, mert ugyan lehet, hogy kevesebb emberi erőforrással, hatékonyabban el lehet majd végezni feladatokat, de a mesterséges intelligencia térnyerésével új, ma még láthatatlan munkahelyek jönnek létre. Pont úgy, ahogy az internet megjelenése előtt nem láttuk, hogy SEO-szakértők és bloggerek dolgoznak majd tíz-százezres nagyságrendben, úgy még ma sem látjuk, hogy milyen szakmákat hoz a MI. Corrado a hatékony jövőt a kollaborációban látja a különböző technológiai cégek, az ember és gép között. „A gépi tanulás hasznos eszköz, annak legjobb felhasználási módjait azonban még mindig emberek találják meg” – fejtette ki.

A június első hétvégéjén lezajlott Brain Bar Budapest az Akváriumban futurisztikus, mégis természetközeli élményt nyújtott közel 7000 látogatónak és 100 világhírű gondolkodónak. Az élőnövényes dizájn, a színpadokat körbefutó buja zöld fű biztosított oxigéndús környezetet a gondolkodó agyaknak, ezzel is illusztrálva egy vágyott zöld bolygó jövőképét.

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés