hirdetés
hirdetés

Középkor

A rettegett kór nyomában

A lepra rettegett betegség volt a középkorban. Akin a kór jelei mutatkoztak, azonnal száműzték. A 16. században azonban hirtelen eltűnt. Vagy mégsem?

hirdetés

A kora középkori Európában általánosan elterjedt betegség volt a lepra. Miniatúrák, történeti források őrzik az emlékét annak a rettegésnek, amikor felhangzott a csengettyűszó vagy a kereplő (a leprásoknak kötelező volt jelezni érkezésüket) és megjelentek a szerencsétlen nyomorékok, hogy a számukra kijelölt telepre vonuljanak. Akin ugyanis a fertőzés jelei mutatkoztak, azt azonnal száműzték és csatlakozhatott valamely erdőben, vagy elhagyott faluban kijelölt lepratelepen, leprosoriumban tanyázó csoporthoz.

A 16. században azonban hirtelen és megmagyarázhatatlanul lecsökkent a megbetegedések száma. Biológusok és régészek fogtak össze annak a kérdésnek a megválaszolására, hová tűnt a lepra, eltűnt-e egyáltalán. Lehet, hogy a kórokozó „fulladt ki” és kevésbé veszélyes formája alakult ki. A régészek által Angliában, Svédországban és Dániában feltárt lepratemetők csontmaradványait átvizsgálva, sikerült dekódolni a leprát okozó baktérium, a Mycobacterium leprae genomját. Kiderült, hogy ezek szinte teljesen azonosak a ma ismert baktériumtörzzsel és hatásmechanizmusuk is hasonló – mondta el Johannes Kraus kutatásvezető, a Tübingeni Egyetem munkatársa a LiveScience-nek.

Tehát, ha nem a kiváltónál, akkor a befogadónál kell keresni a változás okát – mondta el Stewart Cole társ-kutatásvezető, a lausanne-i École polytechnique fédérale munkatársa a LiveScience-nek. Számos jel arra utal, hogy az emberek ellenállóbbá váltak a baktériummal szemben. A kórokozóra fogékonyakat ugyanis elszigetelték, nem „szaporodtak tovább”. A ma élő népesség azok leszármazottja, akik ellenálltak a kórokozónak. A vizsgálatok során kiderült egy másik érdekességmis: az európai lepratemetőkben megtalált Mycobacterium leprae baktériumtörzs szinte azonos a manapság a Közel-Keleten megtalálhatóval. Feltehetően a keresztes hadjáratokkal került át a baktériumtörzs Palesztinába, bár történhetett ez akár fordítva is – mondta el Kraus a LiveScience-nek.

Karosszékben
A lepra vagy bélpoklosság a bőrt és az idegeket támadja meg. Jeruzsálemben 1142-ben a bélpoklosok ápolására megalapították a Szent Lázár-lovagrendet, a lazarénusok rendjét (Lázár a leprások, a sírásók és egyben minden beteg védőszentje volt). Nagy Lajos (1326-1382) királyunk is leprában szenvedett. A lazarénusok Magyarországon Csurgón, Kolozsváron, Füzitőn, Borsán alapítottak ispotályokat.
Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[132043] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés