hirdetés
hirdetés

Művelt Mérnök

A Repülő koporsó a végzetébe szállt

Az egyik holttest a fán lógott, a többiek teteme elszenesedett. A közép-olaszországi Farnese közelében lévő Selva del Lamone-erdőben felfedezett maradványok egy 2. világháborús nehézbombázó, egy B-24 Liberator részei voltak.

hirdetés

Az amerikai fejlesztésű négymotoros bombázó sérülékenysége miatt hírhedt volt a pilóták körében. Nehézkes volt az irányítása, kiugrani belőle pedig a hátsó részben egyetlen helyen lehetett, vagyis a pilóták az ejtőernyővel szinte biztosan nem érhették el időben veszély esetén a kijáratot. A nehézbombázóra nagyon hamar ráragadt ezért a Repülő koporsó elnevezés. Mario Di Sorte történész a Discovery Newsnak elmondta, hogy a most megtalált roncsok ahhoz a B-24H-hoz tartoztak, amely a 736. repülőszázad tagjaként a dél-olaszországi Foggiában állomásozott.

Egy égő B-24-es (illusztráció)

A források és a leletek alapján rekonstruálni tudtuk az utolsó repülés tragikus történetét, amelynek szereplői dél-afrikai szökevények, olasz civilek és amerikai katonák voltak – mondta el Di Sorte. A B-24H 1944. március 3-án szállt fel San Giovanniból, hogy a Rómától mintegy 140 km-re északnyugatra lévő Bolsena-tó melletti Canino-repülőteret bombázza. Része volt annak a 277, kizárólag B-17 Repülő erődből és B-24 Liberatorból álló bombázócsapatnak, amelynek feladata aznap az volt, hogy a németek által megszállt hidakat, vasútállomásokat, repülőtereket bombázza.

A szerencsétlen sorsú B-24H annak a 18-as bombázó alakulatnak a tagja volt, amely 25 tonna bombát dobott volna le az Erich Hohagen ászpilóta irányította Canino-repülőtérre, ahol Focke Wulf 190-vadászrepülők állomásoztak. A felhős idő azonban megakadályozta a pontos célzást. A bombázók bombakészleteiknek csak a felét dobták le látható célpont hiányában – mondta el Di Sorte. Amikor két német vadászgép megtámadta a 10 fős B-24H-t, aminek William J. Goodwin Jr. volt a pilótája, csak két ember tudott ejtőernyővel kiugrani, Wallace H. Cleveland és John M. Ashby lövészek, egyedül ők élték túl a támadást. A B-24H a becsapódás előtt felrobbant, és három részre szakadt.

Egy B-24-es a földön
Egy B-24-es a földön

A helyszínre érkező olasz civileket borzalmas látvány fogadta. Megszenesedett tetemek feküdtek a roncs körül, egy holttest egy fáról lógott le ejtőernyőjével, William J. Goodwin pilóta pedig oxigénmaszkkal az arcán feküdt holtan a földön. 
Clevelandet a németek elfogták és koncentrációs táborba hurcolták. Ashbyt helybéli olaszok, a Sabatini család találta meg és bújtatta el két, olaszországi fogolytáborból megszökött dél-afrikai katonával együtt egy tulajdonukban lévő barlangban. Asbyt később a németek elfogták és koncentrációs táborba vitték, a két dél-afrikai katonának azonban szörnyű vég jutott. Robert Cartert és F. J. Crinallt 1944. június 4-én kapták el a németek. Két napig kínozták őket, majd megásatták velük sírjukat és belelőtték őket.

Karosszékben

A szövetséges csapatok 1943 szeptemberében szálltak partra Dél-Olaszországban, október elején már Nápolyt is elfoglalták, ekkor azonban előrenyomulásuk lelassult, 1944. január elején érték el Monte Cassino hegyét, ahol az offenzíva elakadt. A hegyet végül csak 1944 májusában, óriási veszteségek árán sikerült bevenni. Rómát június 4-én értek el, 1945 áprilisában foglalták el a Pó völgyét. A németek május 2-án tették le a fegyvert Olaszországban.

Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés