hirdetés

Textilmenedzsment

A piszok is lehet a gazdaság fokmérője

Elég bizarr, ámde logikus az a megközelítés, miszerint az üzemekből kikerülő szennyeződött textíliák számán, illetve piszkosságuk fokán mérjük le a gazdaság mindenkori állapotát, a termelés felfutását vagy éppen mélyrepülését. Európa egyik vezető textilszolgáltatója, a Mewa által kimosott napi többszáz tonna textília pontos mennyisége és állapota hűen tükrözi az elpiszkoló ipari üzemek leterheltségének változását.

hirdetés

1908-ban alapította Hermann Gebauer a szászországi Ostritz-Altstadtban Mechanische Weberei Altstadt (Mewa) GmbH néven szövödéjét a géptisztító kendőkkel kapcsolatos teljes körű szolgáltatás kezdőlépéseként. Mára az eredetileg húsz dogozóval működő vállalat szövésen, mosáson és pótláson alapuló tisztítókendő-rendszeréből komplex, az ipart és a műhelyeket kiszolgáló textilmenedzsment-rendszer nőtt ki. A jelenleg wiesbadeni központú Mewa csoport 42 telephelyén dolgozó 4300 munkatárs tizenkét európai ország közel 160 000 vállalatát látja el tiszta és ápolt munka- és védőruházattal, többször használatos tisztítókendőkkel, olajfelfogó szőnyegekkel és munkavédelmi termékekkel.

Üzemeiben ma már évente 822 millió kendőt mosnak ki, és az ipari üzemek, műhelyek és kereskedelmi vállalatok 900 000 munkavállalója visel a Mewa által kezelt ruházatot. A máig családi tulajdonban lévő és családias szervezeti struktúra szerint működő cég folyamatosan bővül, árbevétele története során idén először várhatóan meghaladja a félmilliárd eurót.

Mosás, varrás, pótlás?

A szolgáltató működése letisztult, átlátható és főként tökéletesen kézben tartott folyamatokon alapul. A Mewa kezdőkontingensként eljuttatja megrendelőjének az igény szerint tanácsadása keretében felmért mennyiségben és minőségben a szükséges többször használatos tisztítókendőket, munka- és védőruházatot, de akár business öltözéket vagy olajfogó szőnyegeket. Ezután rendszeresen gondoskodik róla, hogy az elpiszkolódott, elhasznált textíliát az ütemezés szerint saját gépjárműflottájával beszállítsa üzemébe, ahonnan azokat mosás, szárítás, szükség esetén javítás vagy újra cserélés után visszajuttatja partnerének – tudtuk meg a Magyarországról begyűjtött kelmét is kezelő, a Bécs közeli Schwechatban működő üzem műszaki vezetőjétől. Stefan Janzen a folyamat egyes lépéseire külön is felhívja a figyelmet, miközben körbekalauzol a szaksajtó képviselői számára november 20-ára szervezett látogatáson először a munkaruházatot, majd a törlőkendőket újból gondozott, használható állapotba hozó üzemrészeken. 

Évi több százezer munka- és védőruhát kezelnek
Évi több százezer munka- és védőruhát kezelnek

A folyamat egyik sarkalatos pontja a munka- és védőruházati öltözékek pontos vonalkódos azonítása és követése a kezelés, illetve a teljes kihordási idő során, 100 százalékosan elkerülendő ezzel, hogy az üzemi dolgozó esetleg valaki más zubbonyát, munkásnadrágját vagy overálját kapja vissza a tisztítást követően. A fejlett IT-vel támogatott azonosítórendszerrel valamennyi darab útja nyomon követhető a teljes kezelési folyamatban, beérkezésétől visszaszállításáig. A pillanatnyi állapot folyamatosan leolvasható, azaz tudató, hogy a kérdéses ruhaféleség éppen mosásban, szárításon, javításra a varrodában van-e, illetve elhasználódása miatt újra cserélésre vagy éppen fuvarra előkészítve várakozik. A schwechati rendszerben mintegy 600 ezer vonalkódot tartanak nyilván és dolgoznak fel.

A legkisebb részletekig környezettudatos

A schwechati mosodában szinten valamennyi fázis hasonlóan működik, mint a családi háztartásokban, de sokkal takarékosabban és környezettudatosabban. Míg az otthoni mosógépeknél gyakran nem tartjuk be a szükséges (ideális) töltetre vagy mosószermennyiségre vonatkozó gyári előírásokat, addig a 200 kilogramm befogadóképességű és pontosan ilyen súllyal terhelt ipari mosógépeknél a legkorszerűbb automatika segítségével mosószerből a lehető legkisebb adagot és optimális összetételt vetnek be. Ez a hagyományos mosási eljárással szemben akár 85 százalékkal kisebb terhelést jelent a környezet számára.

Az öblítő- és mosóvíz speciális újrahasznosítási rendszerével, a kaszkádtechnikával a hagyományos mosási eljárással összevetve szélső esetben 50 százalék víz is megtakarítható. A mosó- és szárítóberendezésekből hőcserélőkön több lépcsőben visszanyert hő segítségével jelentősen csökkenthető a víz és az üzemi helyiségek felmelegítéséhez használt energia mennyisége. A Mewa saját tervezésű szennyvízkezelő berendezésével az olajokkal, zsírokkal, festékekkel és oldószerekkel szennyezett vizet 99,8 százalékos tisztaságúvá alakítják, ami tisztább vizet jelent, mint amilyet a kommunális szennyvízkezelési előírások megkövetelnek – sorolja Stefan Janzen a környezettudatosság számokban is mérhető bizonyítékait.

Betáplálni még nem tudnak

A kimosott szennyeződések – elsősorban a tisztítókendőkből származó fáradtolaj – termikus felhasználásával (elégetésével) a Mewa a tisztítókendők szárítási és mosási folyamataihoz szükséges energia 80 százalékát fedezi. Az ehhez szükséges gőzkazán-berendezéseket környezetvédelmi okokból magas hőfokú égéskamrával és füstgáztisztítóval szerelték fel. Az elhasznált levegőt gondos tisztítás után vezetik el. A fűtőolaj termikus felhasználása elsődleges energiát takarít meg, de a szolgáltatás további felfuttatásával akár a közműhálózatba is táplálhatnának be elektromos energiát, ahogyan van már erre példa a cégcsoport nagyobb volumenben dolgozó üzemeinél.

Saját kazánban állítják elő energiájuk 80 százalékát
Saját kazánban állítják elő energiájuk 80 százalékát

Egyébként az alsó-ausztriai telephelyen havonta több mint 5 millió textilkendőt és 70 ezer ruhadarabot varázsolnak tisztává, de ez messze nem a kapacitás felső határa. Ezért (is) törekszik folyamatos terjeszkedésre többek között hazánkban, hiszen például a nyugat-magyarországi vállalkozások számára földrajzilag igen kedvező helyen fekszik. A 2003 óta képviselet útján Magyarországon is jelen lévő Mewa két éve Budakeszin található saját központjából szervezi és bonyolítja le a hazai ügyfelek (egyelőre csak) tisztítókendőkkel való kiszolgálását. „Előretolt bázisként” a távlati tervek között szerepel egy üzem felépítése a Dél-Alföldön, amely Dél-Kelet-Magyarország ellátásán felül az erdélyi régióban való terjeszkedés kiindulópontja is lenne.

Virágh Judit
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[118994] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés