hirdetés
hirdetés

Művelt Mérnök

A Nobel-díj sötét oldala

A halál kereskedője - így nevezték Nobelt; a megdöbbent feltaláló díjat alapított neve megtisztításáért.

hirdetés

Bár Alfred Nobel díját azoknak szánta, akik a legtöbbet teszik az emberiségért, a Nobel-sztorit több ezrek halála, köztük saját testvéréé kísérte – idézi fel a LiveScience az idei Nobel-díjak odaítélésének előestéjén. Alfred Nobel 1833-ban született Stockholmban. Apja, Emmanuel Nobel, mérnök-feltaláló volt, aki azonban hazájában nem aratott sikert robbanó szerkezeteivel, ezért Szentpétervárra költözött családjával, ahol a cár érdeklődését felkeltették találmányai.

Alfred ragyogó tehetség volt, kitűntetéssel végezte a kémiai, fizikai és természettudományos tárgyakat, több nyelven beszélt, és költőnek sem volt tehetségtelen, ám ez utóbbi érdeklődését apja helytelenítette. Alfred tehát Párizsba utazott, hogy kémiai és műszaki tanulmányokat folytasson, ott találkozott az olasz kémikussal, Ascanio Sobreróval, aki 1847-ben fejlesztette ki a robbanóolajat, a nitroglicerint a glicerint salétrom- és kénsavval elegyítve.

Ám ebben a formájában az elegy annyira instabil volt, hogy gyakorlatilag semmire sem lehetett használni, ezért a Nobel-család – akinek ekkora már virágzó vállalkozásai voltak Oroszországban és Svédországban, folytatta az anyaggal a kísérletezést, hogy kereskedelmi forgalomba kerülhessen.

A pokoli anyaggal történő kísérletek itt vettek először tragikus fordulatot. Egy véletlen nagy erejű robbanásban 1864-ben összeomlott az egyik svédországi laboratóriumuk megölve több embert, köztük öccsét, Emilt is. A baleset azonban csak ösztönözte Alfredot, hogy biztonságosabb elegyet készítsen, de a kísérletekkel nem hagyott fel, amelyek során több ember is meghalt. Végül úgy találta, ha a nitroglicerint kovafölddel szívatja fel, stabilabb masszát kap, amit botszerű formára alakítva akár a bányászatban is alkalmazhatnak robbantásokra.

De hogy mennyire tisztában volt találmánya erejével, azt jól mutatja, hogy dinamit néven szabadalmaztatta a görög dunamis szóra utalva, ami hatalmat jelent. Persze a dinamitot nagyon hamar felfedezte a hadiipar is, s bár nem tudni pontosan, hogy katonai alkalmazását Nobel jóváhagyta-e, a feltaláló mesésen gazdag lett. Hogy mit gondolnak róla az emberek, az nagyon tragikus körülmények között lett világos számára. 1888-ban meghalt testvére, Ludvig.

A lapok azonban úgy vélték, Alfred halt meg, így tehát elolvashatta, milyen szalagcímekkel búcsúznának tőle: meghalt az ember, aki mások halála árán szerezte millióit, egy francia lap egyenesen azt írta: "Meghalt a halál kereskedője". A nekrológban pedig az állt, Nobel azzal vált milliomossá, hogy megtalálta annak a módját, hogyan lehet minél több embert minél könnyebben megölni.

Állítólag ekkor határozta el, hogy tesz valamit, amivel tisztára mossa nevét. 1896-ban, halála előtt egy évvel megírta végrendeletét, amelyben nagy összegű díjat alapított olyan kémiai, fizikai, fiziológiai kutatásra, ami az emberiség javát szolgálja, valamint irodalmi siker elismerésére és egy olyan ember jutalmazására, aki a leghatékonyabban segíti elő a béke ügyét – írja a LiveScience.

Karosszékben
1968-ban a Svéd Bank, a Sveriges Riksbanks kiegészítette a jutalmazottak körét a Közgazdasági Nobel-emlékdíjjal, s a díjat hivatalosan Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezte el.  Mivel a matematika tudományát Nobel nem sorolta a díjazhatók közé, azóta megalapították a matematikusoknak a Nobel-díjjal közel azonos értékű Fields-érmet és Wolf-díjat.
Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[138416] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés