hirdetés
hirdetés

A negyedik hullám elbizonytalanít

A koronavírus delta-változatának megjelenése és a megbetegedések számának abból fakadó gyors emelkedése, valamint az oltások lendületének elakadása nyomán tartani kell attól, hogy az ősz folyamán – egyes politikusok azt tagadó nyilatkozataival ellentétben – némely korlátozó intézkedések újbóli bevezetése válik szükségessé Németországban. 

hirdetés

A pandémia erősödése egyes ágazatok tevékenységére erősen fékező hatást gyakorol a külföldről, jellemzően Európán kívülről származó alapanyagok és alkatrészek beszerzésénél kialakult hiányhelyzet.

A Német Szövetségi Bank augusztus utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott előrejelzésében korrigálta a gazdaság fejlődésére vonatkozó korábbi előrejelzését. A fentiekben említett, vélhetően az ősz folyamán kiteljesedő terhek, továbbá a júliusban Rajna-Pfalzot és Észak-Rajna-Vesztfáliát sújtó, az infrastruktúrában és a termelői kapacitásokban milliárdos nagyságrendű károkat okozó árhullám hatására a bank szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy az idei éves gazdasági növekedés nem fogja elérni a júniusban jelzett 3,7 százalékot.

A növekedési előrejelzés lefelé történő módosítása még akkor is figyelemre méltó, ha a fejlődési dinamika a nyár folyamán megerősödött, s – főként a szálloda- és vendéglátóipar, az utazási irodák és a kiskereskedelem válság utáni magához térése folytán – meghaladta a tavasz folyamán tapasztaltat.

Kamarai felmérés a nyersanyag- és alkatrészbeszerzés nehézségeiről

Az ipari és kereskedelmi kamarák által a közelmúltban csaknem háromezer belföldi és külföldön tevékenykedő vállalat körében végzett felmérés során az abban részt vevő cégek 83 százaléka jelzett a nyersanyagok és alkatrészek szállítási nehézségeiből és abból adódó áremelkedésekből adódó problémákat.

A nyersanyag és az ellátási lánc anomáliai ráadásul nem csak az exportorientált ipart, hanem „a német gazdaság teljes spektrumát érintik" – figyelmeztetett Volker Treier, a kamarai szövetség (DIHK) külkapcsolatokért felelős főtitkárhelyettese, hozzátéve, hogy „a jelenlegi fejlemények jelentősen megnehezíthetik a gazdaság válság utáni fellendülés folyamatát”.

A pandémia nyomán kialakult kihívások hosszú távra szólnak: a vállalatok alig ötöde számít arra, hogy az év végéig pozitív irányú fordulat történne. Ezzel szemben 53 százalékuk biztosra veszi, hogy a helyzet csak a jövő évben fog javulni, egy negyedük pedig nemigen tudja becsülni, mikor javulnak a szállítási feltételek, s áll meg az árak emelkedése, ami Treier szerint a jelenlegi helyzet nagyfokú bizonytalanságára utal.

Számos ipari ágazatban szinte minden vállalatot érintenek a nyersanyagbeszerzés nehézségei, továbbá a beszerzési árak jelentős emelkedése. A gumi- és műanyagiparban, a fémiparban és vegyiparban az érintett vállalatok aránya meghaladja a 90, a járműiparban a 92, az építőiparban pedig a 94 százalékot, miközben a villamosiparban ez az arány 85, a kiskereskedelemben 83, a szállításban és a logisztikában 67 százalék.

A nyersanyaghiány fő okai a felmérésben részt vevő vállalatok szerint a megnövekedett keresletre és – tekintettel a világjárvány különböző aspektusaira – a termelési kapacitások korlátaira (70 százalék) és a szállítási problémákra (53 százalék) vezethető vissza. Utóbbiak esetében jellemző a konténerek és a szállítást végző hajók, továbbá az utak és sínek, valamint a repülőgépek szűkös számban, illetve kapacitással történő rendelkezésre állása.

A felmérésben részt vevő vállalatok 88 százalékát érinti a termékei és szolgáltatásai előállításához szükséges anyagok és alkatrészek beszerzési árainak emelkedése, már pedig ez – mint Volker Treier fogalmazott – „egyre inkább megterheli a globális gazdaságot és cégeink nemzetközi üzleteit."

A vállalatok kétharmada úgy érzi, hogy kénytelen áthárítani a megemelt árakat az ügyfelekre (67 százalék). Emellett új vagy további beszállítókat keresnek (64 százalék) vagy - ahol ez lehetséges - növelik a készletek szintjét (57 százalék). „A nyersanyaghiány azt jelentheti, hogy a jelenleg növekvő infláció nem marad átmeneti jelenség, hanem közép- és hosszú távon is érinteni fogja a világgazdaságot" - figyelmeztetett a kamarai szövetség külkapcsolatokért felelős főtitkárhelyettese.

Összefogás a jövőért

Bár a szeptember végi választásokat követően lejár a jelenlegi szövetségi kormány megbízatása és biztos, hogy új kancellár veszi át Európa vezető hatalma irányítását, pár héttel ezelőtt hosszútávra szóló együttműködésről tanácskoztak a politikai élet és a gazdasági szervezetek vezető tisztségviselői a német ipar kihívásait és esélyeit illetően.

A gazdasági miniszterek konferenciája (WMK) és az ipar jövője szövetség képviselői augusztus 10-én videokonferencia formájában megtartott tanácskozásuk során megállapodás született a szövetségi kormány és a tartományok közötti együttműködés megerősítéséről, melynek célja az iparvállalatok versenyképességének erősítése és Németország ipari telephelyi feltételeinek hosszú távú biztosítása, javítása.

A tanácskozás kapcsán Peter Altmaier szövetségi gazdasági és energetikai miniszter hangsúlyozta: „Az iparvállalatoknak meg kell birkózniuk a jelenlegi válsággal, ugyanakkor a digitalizációval és az éghajlatvédelem irányába történő mélyreható változással is. Ez az innováció fellendülését igényli, de egyben nagyszerű lehetőségeket is kínál. (...) Ha Németországnak sikerül sikeresen összekapcsolnia az éghajlatvédelmet és az ipar versenyképességét, világszerte példaképpé válhat.”

Andreas Pinkwart professzor, Észak-Rajna-Vesztfália gazdasági minisztere, a WMK soros elnöke a 2022-re valamennyi tartományi miniszter részvételével tervezett tanácskozás napirendjére "a gazdaság klímasemleges átalakításával kapcsolatos kérdéseket” helyezte, különös tekintettel az energetikára. Hubert Aiwanger, bajor gazdasági miniszter, a gazdasági miniszteri testület alelnöke külön kiemelte a széndioxid-kibocsátás megfékezése jelentőségét, amit össze kell kötni az energetikai adórendszer reformjával; figyelembe véve, hogy Németország ez idő szerint azon európai országok közé tartozik, ahol legmagasabbak az energiaárak.

Prof. Dr. Siegfried Russwurm, a Német Ipari Szövetség (BDI) szerint „csak a megfelelő az innováció révén lesz sikeres az klímasemlegességre való áttérés, s egyben biztosítható a digitális versenyképesség. A klímavédelmi megoldásoknak exportsikerré kell válniuk. Ennek érdekében a politikának gazdaságilag vonzóvá kell tennie az éghajlatbarát folyamatokba és digitális technológiákba történő hatalmas beruházásokat úgy, ahogy azt az ipari szövetség már korábban is javasolta.”

Az Ifo-index tovább mérséklődött: az aktuális helyzet megítélése kedvező, de az üzleti várakozások romlottak.

A müncheni gazdaságkutató intézet által mintegy kilencezer vállalat megkérdezése alapján számított Ifo-index a júniusi 101,8 pontról júliusban 100,7 pontra csökkent, majd augusztusban 99,4 pontra tovább mérséklődött.

Ezen belül az aktuális helyzet és az üzleti várakozások alakulása egymással ellentétes tendenciát mutat:
miközben az aktuális üzleti helyzet megítélése a júniusi 99,8 pontról júliusban 100,4, júliusban pedig újabb egy százalékponttal 101,4 pontra javult, az üzleti várakozások mutatója a júniusi 103,8 pontról júliusban 101,0, augusztusban pedig 97,5 százalékra tovább romlott, aminek az oka az Ifo szakértői szerint az alkatrész- és előgyártmány-hiány súlyosságában és a Covidban megbetegedettek számának folyamatos emelkedésében keresendő.

Az egyes gazdasági tevékenységek közül a feldolgozóipari vállalatok összesített mutatója azért romlott, mert – miközben az aktuális helyzet megítélését nagyfokú elégedettség jellemzi – az üzleti várakozások a 2020 novembere óta mért legalacsonyabb szintre estek vissza.

A szolgáltatási és a kereskedelmi tevékenységet folytatók körében hasonlóak a tapasztalatok: az üzleti légkörre vonatkozó mutató úgy romlott, hogy az aktuális helyzet megítélése javult, a jövőbeni kilátások viszont negatív irányban változtak.

Az építőipar az egyetlen olyan tevékenység, ahol - a futó üzletekkel való elégedettség és az üzleti várakozásaikkal kapcsolatos bizakodás együttes hatására – a két szempont összegzéséből adódó üzleti index pozitív irányban változott a korábbi, júliusi felméréshez képest.

Az állami költségvetésben egyelőre hatalmas a hiány, de nincs ok pánikra

A koronavírus-járvány leküzdését szolgáló intézkedések az újraegyesülés óta eltelt három évtized második legmagasabb szintjére röpítette az állami költségvetés hiányát: a szövetség, a tartomány, az önkormányzatok és az állami társadalombiztosítás kiadásai csaknem 81 milliárd euróval haladták meg a bevételeket, az ebből adódó deficit eléri a bruttó hazai termék 4,7 százalékát. Ennél magasabb féléves hiányt csak 1995-ben jegyeztek fel, amikor az állami vagyonügynökségnél, azaz a „Treuhand-anstalt”-nál keletkezett kiadási többlet ráterhelték az állami büdzsére.

Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza a „gyors gazdasági élénkülés árnyoldalának” nevezte a csaknem rekordnagyságú hiányt. „Azáltal, hogy az állam nagyrészt helytáll a járvány gazdasági káraiért, a gazdaság még az év vége előtt eléri a válság előtti szintet”, de ez „tovább terheli az államháztartást”.

Emlékezetes, hogy 2011 után a járvány által befolyásolt múlt év volt az első olyan esztendő, amikor kiadási többlet keletkezett az állami pénzügyekben. A szövetségi bank számítása szerint ennek éves szintje meg fogja haladni a GDP 5 százalékát. Az okok a járvány után a gazdasági szereplőknek nyújtott áthidaló segítségekben, a kórházak terven felüli támogatásokban, az oltóanyagok beszerzésében, valamint a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak támogatásában keresendők.

A jövő évre vonatkozóan a szövetségi bank szakértői jóval derűlátóbbak: a gazdaság élénkülése mellett a vállalatoknak átmeneti jelleggel történt kifizetések lassan kifutnak, az adó- és járadékbevételek erőteljesen emelkednek, mindezek együttes hatására a hiánynak a GDP-hez viszonyított aránya 1,5 százalékra mérséklődik, nagy lépést téve a tulajdon-képpeni cél, az ún. „fekete nulla” irányában. A Deutsche Welle idézi Holger Schmiedinget, a Berenberg Bank szakértőjét, aki szerint Németország az állami deficit ügyében még mindig sokkal jobban áll, mint a fejlett világ számos más országa: a hiánynak a GDP-hez viszonyított aránya az Egyesült Államokban elérheti a 14, az Egyesült Királyságban pedig a 9 százalékot.

Közgazdászok széles köre osztja Sebastian Dullien, az düsseldorfi székhelyű a Zöldekhez közeli makrogazdasági és konjunktúra-kutató intézet (IMK) kutatási igazgatója véleményét, mely szerint nincs ok adósságpánikra. Egyrészt: megtörtént a fordulat a bevételek és a kiadások normalizálódása irányában; másrészt – az emelkedő adósságállomány ellenére – a kamatkiadások mérséklődni fognak. „Az év egészére vonatkozóan azzal lehet számolni, hogy a német álam a bruttó hazai termékhez viszonyítva olyan keveset fog adósságszolgálatra kifizetni, mint amilyenre még nem volt példa a statisztikai feldolgozásnak újraegyesülés után létrehozott rendszerében”, mondta az IMK szakértője.

Tartózkodjon az állam a korlátozó intézkedések újbóli bevezetésétől!

A koronavírus negyedik hullámának megjelenése nyomán augusztusban napról napra országszerte emelkedett a megbetegedések száma. A tíz legfertőzöttebb városból kilenc – Leverkusen, Wuppertal, Solingen, Mönchengladbach, Hagen, Krefeld, Bielefeld, Dortmund, Herford – Észak-Rajna-Vesztfáliában található, közéjük – a második legfertőzöttebb városként – csak a bajorországi Rosenheim „szorult”. A legalacsonyabb fertőzöttségi mutatóval három keleti tartomány, nevezetesen Szászország, Szász-Anhalt és Türingia rendelkezik.

A pandémia újbóli felerősödése nyomán – emlékezve némely ágazatok a lezárások okozta súlyos forgalomkiesésére és számos vállalkozás egzisztenciális veszélyeztetettségére – több gazdasági szervezet a járvány elleni védekezést szolgáló korlátozások újbóli bevezetésének kockázataira hívta fel a politikusok figyelmét. „A szálloda- és vendéglátóipar nem tud megbirkózni egy újabb lezárással - sem anyagilag, sem pszichológiailag, sem érzelmileg", figyelmeztetett Ingrid Hartges, az ágazati szakmai szövetség (Dehoga) főtitkára. A Német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE) szintén óva intett a lezárások újbóli napirendre tűzésétől: „Az a tény, hogy végre maguk mögött hagyhatták az üzletek bezárásának idejét, reménysugár volt a kereskedők számára. Nem szabad őket a kilátástalanságba visszaküldeni”, mondta Stephan Tromp, a szervezet főtitkárhelyettese.

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) is egyértelműen elutasítja az üzleti tevékenység korlátozását. „A német vállalatok számítanak egyes politikusok azon ígéretére, hogy megakadályozzák az újabb lezárást" – fogalmazott egy sajtóinterjúban Achim Dercks, a kamarai szövetség főtitkárhelyettese. Hozzátéve, hogy „a gazdasági élet csak egy emelkedő oltási kvótánál tud fokozatosan közeledni egy újabb normalitás irányába”.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[276008] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés