hirdetés
hirdetés

Űrkutatás

A NASA legújabb roverje is sikeresen landolt a Marson

Magyar idő szerint február 18-án 21 óra 55 perckor számos elődjéhez hasonlóan a NASA Perseverance (Kitartás) nevű roverje is gond nélkül ereszkedett le a Mars talajára.

hirdetés

A leszállás drámai, hétperces műveletét követően a robot a vörös bolygó északi féltekéjén található 45 km széles Jezero-kráterben érte el a talajt, és négy perc múlva már haza is küldött egy fényképet a helyszínről.

Noha az elmúlt években a NASA már számos sikeres leszállást végrehajtott a Marson, az ilyen küldetések rendkívül nehezek, és valójában igencsak nagy az esély, hogy kudarcba fulladnak. A Mars és a Föld közötti távolság miatt a rádiójelek csak hosszú percek után jutnak el a földi irányítóközpontba, és e késedelem miatt az operátorok az utazásokat lezáró, különösen komplex landolási manővereknek gyakorlatilag csak passzív szemlélői lehetnek.

A Perseverance esetében a leszállási szakasz a NASA mérnökei számára már csak azért is ígérkezett különösen idegtépő fázisnak, mert az űrhajó olyan új navigációs rendszert használt, amely megfelelő működés mellett a marsjárót a Curiosity nevű elődjénél sokkal pontosabban tudja célba juttatni.

Az első képek (Forrás: NASA)
Az első képek (Forrás: NASA)

A szakemberek által csupán 7 perc terrornak (seven minutes of terror) becézett leszállási szakasz kezdetén a bolygóközi fuvart menedzselő, cruise stage nevű szervízmodul levált a rovert tartalmazó védőburokról.

Ez utóbbi tartály 19 500 kilométer per órával lépett be a Mars légkörébe, ahol kisebb hajtőművekkel tudta megtartani az irányítást saját maga felett. Miután a burok a légkörben hiperszonikus sebességről szuperszonikusra lassított, az ejtőernyőjét kibontakoztatta, majd pedig az időközben 1300 °C-ra forrósodott hőpajzsát levetette magáról.

Ekkor egy, a héjban rejtőző és a Perseverance-t is magához ölelő gép radarja egy új vizuális navigációs rendszerrel együtt működésbe lépett, hogy a lenti terepet tanulmányozva az ideális leszállási pálya megtervezéséhez a fedélzeti számítógép számára adatokat gyűjtsön. Két perc múlva a jármű immár a hátsó védőburkot is levetkőzve szabadesésbe kezdett.

A leszállás menete (Forrás: NASA)
A leszállás menete (Forrás: NASA)

A Skycrane nevű berendezés szerencsére csakhamar begyújtotta a saját hajtóműveit a lassításhoz, és a marsjárót egy daruhoz hasonlóan leeresztette a talajra. A rover elengedését követően a lebegő robot biztonságos távolságba arrébb húzódott, s minthogy eddigre már az üzemanyagtartálya kiüresedett, a Mars felszínébe csapódott.

A leszállás egyébként csak kiindulópontja a valaha megkísérelt, legambiciózusabb bolygóközi küldetésnek.  A 2,4 milliárd dolláros misszió elsődleges feladata a marsi élet esetleges nyomainak felkutatása lesz, és hogy különböző űrjárművek kisebb garmadája közreműködésével némi marsi kőzetmintát immár a Földre is eljuttasson.

A Perseverance nagyon hasonlít a korábbi Curiosity roverre, de sokkal fejlettebb nála, mivel az 59 kilogrammnyi új tudományos műszerrel együtt még egy robot helikopterrel is fel van szerelve, amely minden idők első, másik bolygóra küldött légi járművének számít.

Perseverance (Koncepciórajz; Forrás: NASA/JPL-Caltech)
Perseverance (Koncepciórajz; Forrás: NASA/JPL-Caltech)

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: New Atlas)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés