hirdetés
hirdetés

Űrkutatás

A Merkúr veséjébe láthatunk a NASA új térképeivel

Az űrügynökség és partnerszervezetei által készített kompozíciókkal az űrkutatás szerelmesei most kivételes részletességgel deríthetik fel a bolygó felületét.

hirdetés

Az első „mappát” a hivatal szakemberei a Messenger (MErcury: Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) űrszonda által gyűjtött adatok alapján állították össze, amely négy évig folytatott megfigyeléseket a bolygó körül. Az űrhajó Merkúr Kettős Képfelvevő Rendszer (MDIS) nevű eszköze segítségével a kutatók le tudták fotózni a planéta északi részén terpeszkedő vulkáni síkságot. Felfedezték, hogy a régióban a korábbi vulkáni tevékenység körülbelül másfél kilométer vastag lávaréteggel vont be egy nagyjából a kontinentális Egyesült Államok kétharmad részével egyező területet.

A NASA a szonda röntgenspektrométerével (XRS) emellett a bolygó röntgenfluoreszcens spektroszkópiás térképét is létrehozta. Ez a kémiai térkép fogja a tudósok számára lehetővé tenni az égitest geológiai történetének tanulmányozását.

A harmadik térképet a marylandi Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának (APL) tudósai készítették. Ők a Messenger által gyűjtött kiváló minőségű fotók közül tízezer fénykép kombinálásával létrehoztak egy modellt, amely a Merkúr számos, az átlag fölé emelkedő, és a középérték alá süllyedő pontját bemutatja a szemlélő számára.

Forrás: NASA/Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory/Carnegie Institution of Washington

A bolygó legcolosabb pontja az egyenlítőtől délre, nagyjából 4,5 kilométerrel tornyosul a közepes magasság fölé.

A mélypont a közelmúltbeli vulkáni tevékenység által jellemzett Rahmanyinov-medence területén található, és körülbelül 5,4 kilométerre süllyed az „átlagos színvonal” alá.

Susan Ensor, az APL Messenger Tudományos Műveleti Központjának vezetője elmondta, hogy a négy évig a Merkúr körül keringő szonda által gyűjtött adatok már eddig is izgalmas felfedezésekre vezették a kutatókat, és a következő évtizedekben is ugyanerre lehet számítani.

A Messenger küldetése végén az irányítók úgy döntöttek, hagyják, hogy az eszköz a megfigyelése tárgyába (ti. a Merkúrba) csapódjon. Az általa betakarított információ azonban továbbra is értékes felvilágosítással szolgál majd a Naprendszer legkisebb bolygójáról.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Tech Times)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés