hirdetés
hirdetés

Történelem

A királynő kalóza is az átjárót kereste

A világ azért nem tud Drake felfedezéséről, mert azt titkolnia kellett I. Erzsébet királynő parancsára.

hirdetés

A nyugat-kanadai Vancouver-szigeten előkerült 435 éves érme alátámasztani látszik azt az elméletet, hogy az angol kalóz, kalandor és felfedező, Sir Francis Drake titokban eljutott a mai Kanada eme legnyugatibb részére két évszázaddal azelőtt, hogy spanyol tengerészek „hivatalosan” is a földjére léptek volna. A történeti források szerint spanyolok voltak az első európaiak, akik a mai Kanada Brit Kolumbia területére kiléptek 1774-ben, majd őket követte 4 évvel később a Brit Királyi Tengerészet kapitánya, James Cook.

Ám most egy pénzérme megdönteni látszik ezt a véleményt. Bruce Campbellnek az eszébe sem jutott, hogy felfedezése ilyen ádáz vitákat szabadít el. Számos történész véli úgy ugyanis, hogy az 1551-1553 között – VIII. Henrik fia, Erzsébet féltestvére, VI. Eduárd rövid uralkodása alatt – vert érme nyilvánvaló bizonyítéka annak, amit sok összeesküvés-hívő is állít, tudniillik, hogy Sir Francis Drake ilyen messze északig felhajózott 1579-es kaliforniai expedíciója során, amikor a nevezetes északnyugati átjárót kereste.

A világ azért nem tud Drake felfedezéséről – állítják –, mert azt titkolnia kellett I. Erzsébet királynő parancsára, aki semmilyen információt sem akart kiszivárogtatni ellenlábasainak, a spanyoloknak. Akkoriban a spanyol felfedezők Kaliforniától délebbre mozogtak, Kaliforniát ugyanis nem tartották elég érdekesnek. Samuel Bawlf, az úgynevezett Drake-elmélet vezető teoretikusa az AFP-nek elmondta, az érem alátámasztja azt a nézetet, hogy az angolok érkeztek először a mai Brit Kolumbia területére. Korábban már előkerült két másik lelet is, egy 1571-ben vert és Victoriában megtalált, illetve egy Tudor-kori, Quadra-szigetén megtalált érme. Drake, akinek titokban kellett tartania felfedezését, azért adta az érméket a bennszülötteknek találkozásukkor, hogy így jelezze az utána érkező európaiaknak, hogy Anglia már felfedezte ezt a területet – mondta el Bawlf az AFP-nek.

A Royal British Columbia Múzeum kurátora, Grant Keddie azonban szkeptikus Bawlf véleményével kapcsolatban. Szerinte kevés bizonyíték áll rendelkezésére és azok sem meggyőzőek. Az érmék kerülhettek a területre kereskedelem vagy egyszerű véletlen folytán is. Drake feljegyzései pedig a 17. században egy londoni tűzvészben elégtek. Ám ha egyszer mégis hitelt érdemlően bebizonyosodna Bawlf állítása, az igen nagy kavarodást okozhatna Kanada és az USA kapcsolatában, mivel a két ország között lévő államhatárt az európai gyarmatosítás alapján jelölték ki 1818-ban a 49. szélességi kör mentén – mondta el Keddie az AFP-nek.

Karosszékben
Az északnyugati átjáró Kanada északi partjai mentén a Jeges-tengeren át köti össze az Atlanti- és a Csendes-óceán vizeit. A 15. századtól az európai gyarmatosítók – főleg az angolok, illetve hollandok franciák – számos expedíciót indítottak, hogy találjanak egy Észak-Amerikát nyugatról és északról megkerülő, a spanyoloktól és a portugáloktól függetlentengeri útvonalat. A keresés rengeteg tragédiával járt, a legismertebb ezek közül Sir John Franklin 1845-ös útja. Végül az átjáró nagy részét a Franklin felkutatására indított expedíciók térképezték fel. Elsőként Amundsen hajózott át az átjárón 1906-ban.
Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés