hirdetés
hirdetés

A jobbkezes Neander-völgyi talán beszélt is

A kezesség együtt jár az agyféltekék kialakulásával, és a beszéd képességével. Márpedig a Neander-völgyi jobbkezes volt.

hirdetés

A lelőhelye után Regourdounak elnevezett Neander-völgyi férfi csontmaradványainak elemzésével kiderítették, hogy „unokatestvérünk” ugyanúgy jobbkezes volt, mint a mai ember nagy többsége. Regourdout 1957-ben találták meg Franciaországban, az őseink sziklarajzaival díszített Lascaux-barlang közelében. Kutatók a jobb és a bal kéz csontszerkezete miatt korábban is azt feltételezték, hogy a Regourdou jobbkezes volt, de bizonyosságot csak a legújabb fogvizsgálat szolgáltatott.

A Neander-völgyiek fogaikat afféle harmadik kézként használták a tárgyak megragadásánál, darabolásánál. Ez jól kivehető fogaik kopásából, a rajtuk látható karcolásokból, sérülésekből. David Frayer, a Kansas Egyetem munkatársa, a kutatás résztvevője a LiveScience-nek elmondta, a karcolások szögéből az is megállapítható, hogy a férfi melyik kezével ragadta meg az ételt, vagy valamilyen tárgyat és miként darabolta fogaival.

A jobb keze volt ügyesebb. Márpedig a kezesség nem az emberfélék sajátja, eddig úgy vélték, kizárólag a mai embernél jelent meg. Most az új kutatás azt támasztja alá, hogy már ez is megfigyelhető a Neander-völgyinél is. A kezesség megjelenése az agyi lateralizációra ­– a nagyagy jobb- és balféltekére való válására – utal, amelyek eltérő területek működésében játszanak szerepet. Ez az előfeltétele a kutatók szerint egyáltalán a beszéd kialakulásának is, amelyet egyébként a bal agyfélteke irányít.

Virginie Volpato kutatásvezető, a frankfurti Senckenberg Intézet kutatója a LiveScience-nek elmondta, hogy fajunk esetében régóta ismert az összefüggés a kezesség, az agyi aszimmetria és a beszédképessége között. Azt hogy a 30 ezer éve kihalt Neander-völgyi valóban képes-e volt a beszédre, DNS-vizsgálatokkal, régészeti leletek elemzésével vizsgálják tovább. A lehetősége mindenesetre fennállt.

Karosszékben
Egyre jobban sikerül árnyalnunk unokatestvérünkről alkotott képünket. Már régóta nem tekinthetjük butuska, ámde robusztus lénynek. Nemrégiben óriási szenzációt keltett például a hír, hogy a spanyolországi Nerja-barlangban Neander-völgyi által festett sziklarajzokat találtak. Ezek szerint a barlangi falakra sem a mai ember festett először.
Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés