hirdetés
hirdetés

Előrejelzések a német gazdaságról

A járvány előtti szintet csak 2022-ben fogják újra elérni

Az ősz beköszöntével Németországban megkezdődött a következő évre szóló prognóziskészítés és a különféle előrejelzések összehasonlításának időszaka. Ennek az évről évre visszatérő tevékenységnek az idén különös jelentőséget kölcsönöz a koronavírus-járvány megjelenése és tartóssá válása.

hirdetés

A munkaadókhoz közeli IW kölni gazdaságkutató intézet szeptember közepén nyilvánosságra hozott előrejelzés szerzői mérsékelt elégedettséggel nyugtázták, hogy a koronavírus-járvány okozta visszaesés után a nyári hónapokban ismét megjelentek az élénkülés első jelei.

Túlzás nélkül állítható, hogy a szövetségi köztársaság fennállása több mint hét évtizedes történetében még sosem érte olyan súlyos csapás az ország gazdaságát, mint a mostani járvány. Erősen visszaesett mind az export, mind a magánfogyasztás; miközben a vállalatokat segítő állami intézkedések, továbbá az építésgazdaság tekinthető azon területeknek, melyek a konjunktúrát táplálják. Jó hír viszont, hogy a zuhanásszerű visszaesést maga mögött hagyva az ipar is kezd kilábalni a hullámvölgyből. A bruttó hazai termék mennyisége az IW előrejelzése szerint az idén – a Peter Altmaier szövetségi gazdasági miniszter által prognosztizált 5,8 százaléknál erőteljesebben -, közel 6, 25 százalékkal mérséklődik, míg a jövő évre – feltételezve, hogy nem lesznek újabb, a gazdaság fejlődését fékező jelek és intézkedések – a gazdasági kormányzat aktuális előrejelzésével nagyjából azonos, 4,5 százalékhoz közelítő növekedést valószínűsít.

Ami a részleteket illeti – a kölni kutatók szerint a magánfogyasztás az idén 6, 5 százalékkal mérséklődik a múlt évihez képest. Mivel az idén az általános forgalmi adó az év végéig érvényes csökkentéséből fakadó előnyt kihasználandó lesznek, akik előrehozzák jövő évre tervezett vásárlásaikat, 2021 elején kisebb visszaesés várható, s ez is hozzájárul ahhoz, hogy a növekedés éves mértéke nem fogja meghaladni a 4 százalékot. A beruházások az idén csaknem 20 százalékkal maradnak el a múlt évitől. Feltételezve, hogy folytatódik a világgazdaság stabilizálódása, az IW kutatói a jövő évre 12,5 százalékos növekedést feltételeznek. Az építőipar az a terület, ahol a rövidített munkaidő és az ágazat tevékenységét sújtó bizonytalanságok folytán ugyan lassul a gazdasági teljesítmény növekedése, de az 2020-ban is a pozitív tartományban marad; míg jövőre újabb 1,5 százalékos növekedés valószínűsíthető. Az egész világra kiterjedt koronavírus-járvány és az annak nyomán kialakult válság hatására az export az idén 13,75 százalékkal marad el a múlt évitől, a jövő évre pedig – az ideihez képest – 9,5 százalékos növekedést várnak a kutatók. Az import az idén várhatóan 9,75 százalékkal mérséklődik, a jövő évben viszont az 9,5 százalékkal újra emelkedhet.

A járvány okozta válság sokkal érzékenyebben sújtja a munkaerőpiacot, mint azt a 2009. évi pénzügyi és gazdasági válság idején megtapasztaltuk. S noha a rövidített munkaidő intézménye folytán a vállalatok nagyszámú munkaerőt nem voltak kénytelenek elküldeni, a foglalkoztatottak éves átlagszáma 350 ezer fővel mégis mérséklődik, a munkanélkülieké pedig jó félmillióval meghaladja az egy évvel korábbit.
Michael Hüther, az IW elnöke szerint szerencsés, hogy a megbetegedések számának csökkenése nyomán javultak a német gazdaság növekedési kilátásai és – mint fogalmazott – „ha ez a fejlődés folytatódik, 2021/2022 fordulóján fogja elérni a válság előtti időszak teljesítményét“.

…és Berlinben

A DIW berlini gazdaságkutató intézet munkatársai a fejlődés tendenciáját illetően – nem meglepő módon – alapvetően egyetértenek a kölni kollégáikkal, de a részletekben vannak eltérések a két intézet előrejelzés között. „A német gazdaság túljutott a hullámvölgyön, de a felfelé vezető út kövekkel van kirakva“ – olvasható a DIW jelentésében, amely szerint a második negyedévben elszenvedett, százalékban kifejezve kétszámjegyű visszaesés után az élénkülés gyorsabbnak látszik, mint azt nyáron feltételezték.


Mindent egybe vetve a DIW kutatói – ugyancsak azzal számolva, hogy nem kerül sor újabb, a koronavírus miatti fertőzéshullám nyomán bevezetett korlátozásokra – erre az évre kereken 6 százalékos visszaesést, a jövő évre – az ideihez képest – 4,1, 2022-ben pedig – a jövő évi bázishoz képest – újabb 3,0 százalékos gazdasági növekedést jeleznek. A mérsékelt optimizmus alapja, hogy a magánháztartások a vártnál hamarabb túljutottak a koronavírus által okozott veszteségeken. A rövidített munkaidőben foglalkoztatottak száma fokozatosan mérséklődik, s ezzel párhuzamosan emelkednek a magánfogyasztásra rendelkezésre álló jövedelmek; amihez az értéktöbbletadó átmeneti csökkentése és az infláció alacsony, 0,6 százalékos volta is hozzájárult. Igaz, hogy a munkanélküliségi ráta a német számítási módszer szerint a nyár végére 6,4 százalékra emelkedett, míg éves átlagban 6,0 százalékos átlag várható; ez a jövő évben 6,2 százalékra tovább növekszik, majd 2020-ban 5,6 százalékra mérséklődik.

Az olyan fontos exportpiacoktól, mint az Egyesült Államok és az európai partnerországok, a gazdaság és a foglalkoztatási helyzet romlása folytán nagyon mérsékelt az olyan német exportcikkek (gépek, járművek) iránti külföldi igény. S bár Kínában a többi exportpiacnál jóval gyorsabb az élénkülés üteme, a világgazdaság 4 százalékos visszaesése mellett a kínai piactól sem lehet elvárni, hogy az kihúzza a német exportőr vállalatokat a hullámvölgyből. A helyzetet súlyosbítja, hogy néhány, a német export szempontjából fontosnak számító országban az elkövetkező hónapokban ugrásszerűen megnövekedhet a csődbe jutott vállalatok száma.
Már csak ezért is fontos, hogy a politika tartsa magát a stabilizációs irányvonalhoz és a munkahelyek megőrzését szolgáló intézkedéseihez. A DIW kutatói szerint ez idő szerint nem időszerű a pénzpolitikai intézkedések visszavétele annak érdekében, hogy a jövő évben visszatérjenek az adósságfék betartásához. Az, hogy a gazdasági mentőcsomagot nem használták ki teljes mértékben, nem jelenti azok hatástalanságát.
Szerencsés lenne a jelenlegi rövidtávú stabilizációs programot egy hosszabb távúval kiegészíteni. Ezeknek elsődlegesen a digitalizáció, képzés, infrastruktúra, valamint a kutatás és fejlesztés területén kellene megtörténnie. A DIW kutatói szerint ez fontos üzenet lenne a gazdaság szereplői számára, s egyértelműen előnyös lenne a gazdaság szereplői számára.

Két évtizedre szóló állami elkötelezettség

Az adóbevételek előrejelzésével foglalkozó, kormányzati tisztség-viselőkből, a kutatóintézetek, a Szövetségi Statisztikai Hivatal, a Német Szövetségi Bank, az „öt bölcs”-nek nevezett független szakértői tanács, valamint a tartományok és az önkormányzatok képviselőiből álló szakértői grémium szerint jó egy évtized folyamatos növekedése után a német kincstár adóbevételeiben keletkező 81,6 milliárd eurós adóbevétel-kiesés és a különféle támogatások finanszírozására a szövetségi költségvetés által felvett hitelek nagysága összességében el fogja érni a 217,8 milliárd eurót, ami a 2010-ben, az akkori válság nyomán felvett állami hitelek csaknem ötszöröse. Ennek nagy részét 2023-tól kezdődően húsz éven belül kell majd törleszteni. Arra kérdésre, hogy szükségessé válik-e majd az adóemelés eszközéhez nyúlni, Olaf Scholz szövetségi pénzügyminiszter a szakértői csoport ülése kapcsán egyelőre „egy fair, igazságos és a teljesítményekkel összhangban álló adórendszerről” beszélt, konkrét részletek nélkül.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés