hirdetés
hirdetés

Repülés

A hattyúk nyaka inspirálhatja a drónok kameráit

Repülés közben a kecses madarak fejének kilengése gyakorlatilag elhanyagolható.

hirdetés

A repülés mestereiként az énekes hattyúk még arra is képesek, hogy szárnyalás közben a le-föl liftező testükkel szemben egy szinten tartsák a fejüket. Mindez a csaknem 2,5 méteres fesztávolságú szárnyak csapkodása mellett biztos nem könnyű mutatvány. 

Forrás: Shutterstock

A Stanford Egyetem tudósainak nemrég elkészített tanulmánya szerint a titok nyitja a madár hosszú nyakában keresendő. A hattyú karcsú testrészében 200 izom és 20 csigolya található, míg például az ember teljes teste „mindössze” 33 csigolyát rejt magában.

A leírtak miatt, míg a hattyú teste a nagy szárnyak lengetése mellett le-föl mozog, a nyak igencsak figyelemreméltó csont-izomrendszere automatikusan korrigálja a kilengéseket, és így a madár feje függőleges irányban gyakorlatilag mozdulatlan marad. A hattyú tehát saját felfüggesztési rendszerrel rendelkezik, amely az egyébként rázós utazást az állat számára zökkenőmentessé teszi.


Érdekessége mellett a felfedezés, például a drónok megtervezésekor akár gyakorlati hasznot is hozhat az emberiségnek. A kutatók már el is kezdtek dolgozni a hattyúnyak robotikus verziójának kifejlesztésén, amely a jövőbeli pilótanélküli repülőgépek számára lehetővé tenné a stabil filmfelvételek készítését. A videókat rögzítő apparátusokat a hattyú fejének helyzetéhez hasonló elrendezésben aggatnák a drón egyik végére.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Popular Science)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés