hirdetés
hirdetés

A hatóság nem kegyelmez

Munka- és balesetvédelmi megoldások a Sicktől

Egyes üzemekben alkalmanként kényelmesebbnek és költségtakarékosabbnak gondolják a gépeknél kötelezően alkalmazandó munkavédelmi eszközök kiiktatását például a megfelelő karbantartás helyett. Egy ilyen lépés azonban súlyos emberi tragédiához, nem utolsósorban pedig egy cég csődjéhez is vezethet.

hirdetés

Az üzemi balesetek megelőzése a fejlett országokban hosszú évtizedek óta nem lehetőség, hanem kötelezettség. Olyan terület ez, amelyet egységes és egyre szigorodó európai szabályrendszer fed le, többek között alkalmazva az idehaza a közlekedésbiztonságból is ismert objektív felelősség elvét. Mindez azt jelenti, hogy a szabályok és kemény szankciók alól a cégek és azok vezetői, valamint a hanyag munkavállalók számára sincs kibúvó: ha valaki megsérül, felelős mindig van.

A hatóság nem kegyelmez

A munkavédelmi, baleset-biztonsági szabályok betartását, megfelelőségét ellenőrző Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) pedig meg is találja azt, aki egy előzetesen feltárt hiányosságért vagy egy, már bekövetkezett, végzetes balesetért felelős. – Aki úgy gondolja, hogy „inkább lenyeljük a büntetéseket, de nem változtatunk”, az nagyon rossz úton jár, egyrészt azért, mert ez hosszú távon nem lehet megoldás, másrészt pedig a kiszabott bírságok összege egyre súlyosabb, és indokolt esetben 10 millió forint is lehet, ami egy kisebb-közepes cég esetében akár a működés végét is jelentheti. Márpedig a legtöbb hiányosság éppen a hazai tulajdonban lévő kis- és közepes méretű vállalatoknál van, a nagyobb, jellemzően multinacionális gyártó vállalatok nagyon komoly erőfeszítéseket tesznek a munkahelyi biztonság megteremtése érdekében.

A balesetvédelmi eszközöket rendszeresen ellenőrzik és karbantartják, a munkavédelmi területnek saját felelősei vannak, a gyártásban dolgozó munkavállalókat megfelelően képzik – mondta Simovics Tamás, az ipari szenzorokat gyártó Sick GmbH magyarországi kereskedelmi vezetője. A munkavállalói tudatosság rendkívül lényeges, hiszen az üzemekben az operátoroknak komoly felelőssége van: ha a gép munkavédelmi eszköze vagy rendszere nem működik, az előírások szerint a munkavállalónak meg kell tagadnia az adott munkafolyamat elvégzését. Ha a munkáltató mégis munkára kényszerítené a munkavállalót, az már bűncselekménynek minősülhet.

Mi a gond?

Ellenőrzés, baleset, büntetés, presztízsveszteség. Bőven van mitől félni, a cégek, üzemek között azonban mindig akad olyan, sajnos nem is kevés, amely a „biztonság nem termel profitot” elvet hirdetve egész egyszerűen úgy tesz, mintha ezzel a kérdéskörrel nem is kellene foglalkoznia. Nem sokkal jobb az a vonulat, amely a biztonság hitében él, vagyis egyszer (valamikor) foglalkoztak a kérdéssel, leginkább a gépek beszerzésekor, de onnantól kezdve vajmi kevés gondot fordítottak a munkavédelmi eszközök működésének ellenőrzésére, ami egyébként napi kötelezettség lenne.  Rendkívül veszélyes az a gyakorlat is, amikor a meghibásodott védelmi eszközöket nem javíttatják meg, nem tartják karban vagy – mert kényelmetlenné teszik egy berendezés kezelését – egész egyszerűen kikötik.

Saját szomorú tapasztalataink azt mutatják, hogy a baj vagy tragédia csak ideig-óráig várat magára – hívta fel a figyelmet Simovics Tamás. A Sick magyarországi kereskedelmi vezetője szerint már az eredmény, ha egy adott cégnél van tényleges felelőse a balesetvédelem kérdésének, önmagában azonban ez is a biztonság megalapozatlan érzetét keltheti. Többek között azért, mert a kisebb cégek ritkán engedhetik meg maguknak, hogy olyan szakembert alkalmazzanak, aki kizárólag a munkavédelmi feladatoknak szenteli idejét. A mellékesen ráakasztott megbízatás pedig legtöbbször nyűg azon kolléga számára, aki amúgy saját szakmai munkáját végzi. Leginkább ez szokott félmegoldásokhoz, barkácsoláshoz vezetni. A „mi megpróbáltuk” vagy a „mi úgy tudtuk, hogy…” magyarázatok egy OMMF-ellenőrzés vagy bekövetkező baleset esetén azonban nem sokat érnek.

Értenek hozzá

Az üzemek számára a legkézenfekvőbb, ha a munka és balesetvédelmi terület folyamatosan változó nemzetközi és hazai szabályrendszerét, egyben a megfelelő technikai megoldásokat is felvonultató szervezethez fordulnak. Ez nemcsak a szakszerűséget kapun belülre hozó megoldás, hanem a kisebb cégek esetében valószínűleg a legolcsóbb is, hiszen a saját munkavédelmi munkatárs bérét nem könnyű kigazdálkodni. – Mi egy világszerte bevált megoldást kínálunk: munkavédelmi specialista munkatársunk a vállalatok, cégek vezetőivel, felelős szakembereivel közösen bejárja az érintett üzemegységet, és biztonsági szempontból átvizsgálja a termelési rendszert, rámutatva a gyenge vagy hiányzó pontokra.

Ezt követően javaslatokat teszünk, hogyan és mivel lehetne jobbá, ténylegesen biztonságossá tenni a gépeket és a teljes rendszert. Munkavédelmi auditunk nem csak egy falra akasztható papírt ad: ez a dokumentum a TÜV által elismert megfelelőségi bizonyítvány arról, hogy a balesetvédelmi eszközök vagy a teljes rendszer minden érvényben lévő szabványnak megfelel.  Mostanáig mintegy 80 ezer gépbevizsgálást végeztünk világszerte, ami jól mutatja, hogy az emberi élet, nem utolsósorban pedig az értékek védelme kiemelten fontos a vállalatok számára. A nyugat-európai, amerikai és japán szemléletben a munkavédelemre költött pénzre sokszorosan megtérülő befektetésként tekintenek, és nem bosszantó költségtételként könyvelik le – fogalmazott Simovics Tamás.

A Sick munka- és balesetvédelem kapcsán is büszkén kínálja szakértelmét, hiszen az 1946-ban Ervin Sick által alapított német vállalat éppen e területről indulva, optikai érzékeléstechnológiai megoldásaival vált vezető gyártóvá. Többek között olyan világújdonságokkal, szabadalmakkal írta be magát a technikatörténetbe, mint az 1952-ben bemutatott első munkavédelmi fényfüggöny. A balesetvédelmi eszközök úttörőjeként saját piacán a mai napig a leginnovatívabb vállalatnak tekinthető a k+f ráfordítások alapján. A folyamatos fejlesztés eredményeképpen mára óriási baleset- és munkavédelmi eszközkínálattal szolgálja ki az ipari felhasználókat: a megoldások sora a vészleállító gomboktól a fényfüggönyökön át a rendkívül flexibilis területvédelemre alkalmas lézerszkennerekig terjed.

Ezek az eszközök nem csak a gép-ember kapcsolatban, hanem a gép-gép/eszköz páros vagy gép-ember-infrastruktúra hármas interakcióiban is alkalmazandók. Mindkét említett esetre jó példát szolgáltathatnak a targoncák. Előbbi esetben a vezető nélküli targoncák egymással és raktári, üzemi tárgyakkal való ütközése, míg utóbbiban az ember vezette targoncák tárgyakkal (gépek, polcok, áruk) való ütközése kerülhető el a megfelelő szenzorok alkalmazásával. A gép-gép védelem a robotalkalmazásoknál is kötelező elem, tehát a megfelelő balesetvédelmi eszközök beépítésével itt is jelentős, a lehetséges károkból fakadó költségek kerülhetők el.

Segítenek

Az emberi balesetekből származó vagy a gépekben keletkezett károk miatti költségek elkerülése persze nehezebben kalkulálható, mint egy olyan költség, amelyet egy módosított folyamat hatására számottevően csökkenteni lehet. Éppen ezért szoktuk elmondani, hogy egy okos munkavédelmi megoldással akár pénzt is lehet termelni. Egyszerű példaként: ha egy présgéphez fényfüggönyt szerelünk fel, nincs szükség a kötelezően előírt kétkezes indítómodulra, hiszen a fényfüggöny érzékeli, hogy az operátor a munkadarab betétele után kivette a kezét a munkatérből, így elindítja a prést. Természetesen a munkatérbe való behatolás esetén azonnal le is állítja azt. Egy ilyen megoldással jelentősen növelhető egy-egy gép, végső során egy egész üzem termelékenysége is. Így válhat a biztonság profittermelővé – mondta a Sick magyarországi értékesítéséért felelős vezetője.

Megjegyezte: a magyar szakemberek számára minden évben megrendezik a Sick Safety Day című szakmai eseményt, amelyen a vonatkozó szabályozásokról, azok változásairól és egyéb praktikus megoldásokról számolnak be az érdeklődőknek. Emellett a Sick németországi központjában a magyar cégek által is megfizethető díjért magas szintű munka- és balesetvédelmi kurzusokat is tartanak. Természetesen a hazai Sick-iroda is szívesen áll a tájékozódni kívánó szakemberek rendelkezésére, hogy megválaszolja a felmerült kérdéseket, illetve segítse a megfelelően biztonságos, egyben ergonomikus és termelékeny munkakörnyezet kialakítását.

Szabó Márton
a szerző cikkei

hirdetés

kapcsolódó linkek

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
A hatóság nem kegyelmez
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés