hirdetés
hirdetés

Mérgezés

A gyilkos polónium

Nem csak Jasszer Arafat halálát okozhatta polóniummérgezés, hanem a radioaktív anyag felfedezőjének lányáét is.

hirdetés

2004-ben Arafat nem tisztázott okok miatt meghalt a párizsi Percy Kórházban. Halála előtt hányingerre, gyomorfájdalomra panaszkodott, máj- és veseelégtelenség lépett fel nála, végül kómába esett. 2012-ben holttestét exhumálták, s személyes tárgyait is megvizsgálták, mivel felmerült a gyanú, hogy polóniummérgezés áldozata lett. A neves orvosi szaklapban, a Lancetben most megjelent vizsgálati eredményből kiderül, hogy polóniumnyomok voltak Arafat fogkeféjén, fehérneműjén és más személyes tárgyain, ami továbberősíti a polónium-gyilkosság gyanúját.

A polónium ugyan nem hatol át a bőrön, de lenyelve vagy belélegezve, súlyosan károsítja a testszöveteket, a szerveket és a DNS-t. A polóniumnak való kitettség növeli a rák kialakulásának kockázatát, egy sószemcsénél kisebb darab lenyelése pedig elég ahhoz, hogy megöljön egy felnőttet – írja a LiveScience.

Marie Curie a laborjában
Marie Curie a laborjában
Nem Arafat volt azonban az első, akinek a polónium okozta a halálát. Alexander Litvinyenko orosz disszidens londoni haldoklását 2006-ban az egész világ figyelemmel kísérte. Mindössze egy csésze teát ivott meg 2006 novemberében egy londoni bárban két másik orosz férfival, amikor néhány napon belül súlyos beteg lett, haja kihullott, míg végül kiderült, hogy a polónium 210-es izotópja került nemcsak a szervezetébe, de kimutatható volt annak jelenléte a bárban, a hátsó konyhában és a férfi lakásában is. Arafat esetében a 210polónium jelenléte nehezebben volt kimutatható, mivel az izotóp felezési ideje 50-100 nap és Arafatot – a családja kérésére – halála után nem boncolták. A Lancet szerzői azonban megállapították, hogy a hányinger, hányás, fáradtság, hasmenés, étvágytalanság, majd az ezt követő máj- és veseelégtelenség radioaktív mérgezésre utalhat – idézi a megállapításokat a LiveScience.

A polóniumot Marie Curie fedezte fel és nevezte el szeretett szülőhazájáról, Lengyelországról. Ám lánya, Irène Joliot-Curie lehetett az első áldozata is egy 1946-ban bekövetkezett laboratóriumi baleset miatt, amikor egy lezárt kémcső széttört és kiszabadult a benne őrzött izotóp. Bár Irène Joliot-Curie azonnal kezelést kapott a kezén keletkezett égési sérülésekre, nem sokkal később leukémiás lett és 1956-ban meghalt.

Karosszékben
A kétszeres Nobel-díjas Marie Curie férjével, Pierre Curie-vel 1898-ban fedezte fel a polóniumot, s ő maga is a sugárzó anyagok okozta rákos megbetegedésben halt meg. Irène Joliot-Curie férjével, Frederic Joliot-Curie-vel együtt kapott kémiai Nobel-díjat a mesterséges radioaktivitás felfedezéséért 1935-ben.
Juhari Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[139165] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés