hirdetés
hirdetés

Űrutazás

A grafén határozhatja meg az űrhajózás jövőjét

Az Európai Űrügynökség kísérletei azt sugallják, hogy a világ legvékonyabb anyagából készült napvitorlák lehetnek a jövőbeli kozmikus közlekedés motorjai.

hirdetés

Az Európai Űrügynökség (ESA) tudósai által végrehajtott tesztek alapján az űrjárművek mozgatására akár a grafénból készült napvitorlák is alkalmasak lehetnek.

A hagyományos űrhajók a meghajtásukra szolgáló üzemanyagot kénytelenek magukkal cipelni, márpedig számukra ez akkora többletterhet jelent, hogy csak óriási erőfeszítések árán tudnak elrugaszkodni a földtől. A napvitorlával felszerelt járműveknek nincs szükségük üzemanyagra, és így sokkal könnyebbek, az elindításuk pedig sokkal kevesebb vesződséggel jár. Az alkalmazásuk mellett szól, hogy amíg napfény éri őket, különböző gravitációs hintamanőverek nélkül is szakadatlan sebességnövekedést tudnak előidézni.

Az elmúlt évtizedben két űrhajón is tesztelték a technológiát, ám ezek poliimidből, illetve egy mylar nevű poliészter fóliából készült vitorlákat használtak.

Az egy atom vastagságú grafén ezeknél az anyagoknál sokkal könnyebb.

Forrás: ESA

A tudósok egy 3 milliméter széles graféndarabkán vizsgálták meg, hogy a filigrán lemez napvitorlaként mennyire állja meg a helyét. A korongot egy 100 méter magas brémai (Németország) toronyról dobták le, hogy a módszerük hatékonyságát ellenőrizzék. Amikor a szabadesés fizikai állapotába került, avagy a gravitáció hatásaitól megszabadult, a szakemberek egy sor lézerimpulzust bocsátottak a kísérleti elemre. A kutatók 1 watt teljesítményű lézerrel 1m/s2-os ütemben tudták felgyorsítani a korongot, amely így hosszú távon, az űrutazások alatt finoman szólva szédítő iramot is elérhet.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: ESA)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés