hirdetés
hirdetés

Számítástechnika

Így néznek ki a Google álmai

A cég mesterséges neurális hálózatai „programozói ingerek” hatására éjszakai látomásokat idéző, mesebeli képeket tudnak létrehozni.

hirdetés

A Google szerverei kezelik a világ adatainak nagy részét és a vállalat egyik blogja szerint álmodnak is. A Google a mesterséges neurális hálózatai (ANN) mesterséges neuronok számítógépen futtatott és egymásra halmozott rétegeiből épülnek fel és a Google Képek feldolgozása a feladatuk. Ahhoz, hogy megértésék, miként is álmodnak a komputerek, először a gépek tanulási folyamatait kell appercipiálnunk. Egyszerűen fogalmazva, a Google programozók az ANN-okat úgy segítik hozzá például egy villa felismeréséhez, hogy az evőeszközről több millió képet mutatnak a komputernek, megerősítvén, hogy ez bizony egy „villa”. A neurális hálózat végül egy (jó) idő után megérti, hogy a villának nyele és kettő-négy éles foga (stb.) van, és ha a gép hibázik, a programozók kijavítják a tévedést, és újra próbálkoznak.

A programozók csapata időközben rájött, hogy ugyanez a képfelismerő folyamat képalkotáshoz is használható lehet. A valóság először azonban cáfolta a feltételezésüket, a számítógépek ugyanis a megtekintett képek ellenére sem tudtak „ideális” képet rajzolni az objektumokról. Mindezt jól szemlélteti, hogy a komputerek a súlyzóknak például szálkás karokat rajzoltak, hiszen számos képen ez utóbbi emberi végtaggal együtt szerepeltek.

A Google csapatának mindez segített tovább finomítani a cég képfeldolgozó képességeit, ám ők nem érték be ennyivel.

Elkezdték az ANN-t arra használni, hogy a hálózat megerősítse a képeken talált mintákat. Minden mesterséges neurális réteg más absztrakciós szinten működik, azaz míg egyesek apró kontrasztok alapján azonosították az éleket, mások formákra és színekre szakosodtak. A szín és a forma kihangsúlyozásához először továbbfuttatták a folyamatot, majd pedig „szabadjára engedték a hálózat fantáziáját”, tehát, hogy hangsúlyozzon csak ki mindent, amit felismer. Így, ha például egy felhő hasonlít egy madárhoz, a hálózat kicsi iterációkkal vég nélkül a madárról alkotott ideáját alkalmazza.

Meglehetősen furcsa módon a Google ilyen módon különböző mintákat talált. A kövek és fák például gyakran épületekké váltak, a levelek pedig madarakká és rovarokká.

A kutatók ez után mindig a hálózat által létrehozott képet jelölték ki az új képek forrásának, és így kicsi ráközelítésekkel iteratív folyamatot hoztak létre. A Google megfogalmazása szerint így „új impressziók végtelen áradatát” sikerült létrehozniuk. Amikor például fehérzajjal kezdték a folyamatot, a hálózat igencsak sajátos képeket alkotott: a vállalat ezeket a rendszer „álmainak” nevezte el.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: PopSci)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés