hirdetés
hirdetés

Az egészségügy digitális átalakulása

A gondoskodó tárgyak hálózata

A személyi számítógépek feltalálása óta hömpölygő adatgépezet most a személyi egészségügyi adatok integrálása, az Internet of Things óriáshálózatán belül az Internet of Caring Things kiépítése felé halad. A változásnak számos pozitív és veszélyes oldala is van.

hirdetés

Az életfunkciókat mérő hordozható kütyük, a drót nélküli információtovábbítás és a tanuló, adatértelmező gépi programok által okozott gyors egészségügyi-orvosi átalakulás az okoseszközeinken kopogtat. A közeljövőben az iparilag fejlett országokban az egészségügyi viselhető eszközök fogják megdobni a szélesebb értelemben vett viselhetőeszköz-piacot, mivel az eddigi egyszerű fitnesz-wellness segédeszközök kezdenek olyan technológiává összeállni, amely már direkt módon befolyásolja az orvosi diagnosztizálást és a betegellátást. A különböző szenzorokat tartalmazó tapaszok, a testtartás- és mozgásmonitorozó karkötők vagy az agyhullámokat mérő fájdalommenedzselő eszközök már a közeljövőben felhasználhatók lesznek a krónikus betegségek, pl. a szív- és cukorbetegség vagy a rák kezelésében, prevenciójában, a betegek monitorozásában vagy az idősgondozásban, olyannyira, hogy a Tractica piacelemző cég adatai alapján 2021-re a viselhető egészségügyi eszközök piaca globálisan évente 18 milliárd dollárnyi bevételt fog termelni (a 2015-ös adat: 105 millió). A Juniper Research 2014-es előrejelzése szerint idén 19 millió egészségügyi viselhető eszköz fog gazdára találni, 2018-ban már 110 millió.

Small data az egyénnek, big data az emberiségnek

Az egészségügy a nagy rendszerek (pl. bankrendszer, államigazgatás) közül az utolsóként esik át a digitális átalakuláson, de ennek a napjainkban beinduló változásnak a részeként a viselhető egészségügyi eszközök a hatékonyabb gyógyításon kívül lehetővé teszik majd, hogy az egészségpolitikusok jobban megtervezzék az egészségügyi ellátást, vagy a gyógyszergyárak kiterjesszék a klinikai vizsgálatokat, így hamarabb piacra juttathassák szereiket (az egyesült államokbeli Nemzeti Egészségügyi Intézet adatai szerint jelenleg az országban közel 300 olyan klinikai vizsgálat folyik, amelyben viselhető eszközt alkalmaznak).

A jól használható egészségügyi viselhető eszközök létrejöttét a szenzorok fejlődésén túl a hardverminiatürizáció, a drót nélküli adattovábbítás lehetőségeinek bővülése, a 24 órás hozzáférést és megoszthatóságot biztosító, felhőalapú adattárolás kialakulása és az adatelemző módszerek, a mesterséges intelligencia kutatása segítette elő, és a viselhető eszközök egészségügyi felhasználásának terjedése további fejlődésre fogja sarkallni a viselhető eszközöket általában is. Máris igen sokféle van e hordozható eszközökből, így van a piacon okosóra, -karkötő, -szemüveg (pl. sebészeknek), gyűrű és fejpánt, -cipő és -ruha, amelyek mérik a testtartást és -hőmérsékletet, a mozgást, a szívfrekvenciát és a vérnyomást, netán a környezet légszennyezettségét. Sok vállalat árul már otthon használható professzionális diagnosztikumokat is, így pl. a San Diegó-i Cue tavaly decemberben piacra került terméke vérben, nyálban és orrváladékban méri egy gyulladást jelző fehérje, a D-vitamin, a tesztoszteron és egy női termékenységi hormon szintjét, továbbá azt is detektálja, hogy van-e jelen influenzavírus. Az adatokat egy diagnosztikai szoftver értelmezi, amely aztán tanácsokat is ad. A kezdőcsomag 300 dollárba kerül, a vírusellenőrzés darabonként 10, míg a többi négy adat összesen 5 dollárból megvan. Fejlesztik a DNS-elemző hordható eszközt is, amely fertőzések kimutatásán kívül alkalmas lehet rákdiagnosztizálásra vagy a bélben élő baktériumok kimutatására.

A magánélet demokratikus halála?

A remények szerint a digitális egészségügy hatékonyabb lesz, már csak azért is, mert a viselhető eszközök révén többet fogunk tudni egy-egy terápiafajta hatékonyságáról, továbbá olcsóbb is lesz (pl. azért, mert jutalmazni lehet majd azokat, akik viselhető eszközeik adatai alapján tettek az egészségükért), továbbá szélesebb tömegeket fog elérni. Az esetenkénti orvos-beteg találkozásokat kiegészítve a viselhető eszközök folyamatosan valós idejű adatokat fognak generálni. Akár az egészségügyi ellátás demokratizálásaként is gondolhatunk a digitális egészségügy kialakulására, amit személyes szinten eddig az okostelefonok segítettek, napjainkban pedig az államok is forszíroznak központi adatbázisok kialakításával. Magyarországon pl. jövő év januárjában indul az Elektonikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, amelybe a közfinanszírozott egészségügyi ellátóknak minden újonnan generált betegadatot fel kell majd tölteniük.

Az egészségügyi viselhető eszközök azonban jelenleg még csak tesztfázisban vannak, a biztonságos felhasználásig számos kihívásnak kell megfelelniük.

Az első feladat a szenzorok és az algoritmusok pontosságának fokozása. A New Scientist című lap idéz egy tavalyi felmérést, amely megnézte, milyen pontosságú a piacon lévő 46 okostelefon-applikáció, amely a vércukorszint és a következő étkezés szénhidráttartalma alapján kiszámolja, mennyi inzulinra van szüksége a cukorbetegnek. Az eredmény szerint az appok kétharmada esetén áll fenn a helytelen dozírozás kockázata.

A konkrétumokon kívül elméleti kérdések is felvetődnek: a hordható eszközök kiürítik majd vajon az orvosi várókat, vagy épp ellenkezőleg, az újonnan diagnosztizált betegek vagy a hipochonderek egyenesen megrohanják őket? A cél természetesen az egészségével tudatosabban törődő ember létrejötte, aki ritkábban keresi fel az orvost, amikor pedig megteszi, saját adatokkal alátámasztott diagnózissal érkezik. Azonban ki fogja rávenni a lakosság elhízott felét, akik közül sokan okoseszközök nélkül is tudják, hogy egészségtelenül élnek, hogy lépésmérővel szaladgáljanak, és a kalóriamérővel is felszerelt okostelefonjukon érkező diétás tanácsokhoz tartsák magukat? Az optimista válasz szerint új foglalkozások fognak kialakulni, és ahogy már ma is vannak pl. életmódcoachok, a jövőben megjelennek majd a krónikus beteg időseket az állapotukat monitorozó eszközök felhasználására képző szakemberek.

Fals pozitív, fals negatív

A szenzorok pontosságával kapcsolatban aggódók szerint egyébként nemcsak az a veszély, hogy az egyelőre magas arányú fals pozitív eredmények vagy a nehéz értelmezhetőség miatt megnő az orvoshoz fordulók aránya, de az ellenkező irányú hiba, a fals negatív eredmények is félrevezethetik az embereket, akik így késve keresik fel orvosukat. Ez a kettős hiba a népességszintű szűrővizsgálatok elterjedését is visszaveti, mivel sokukról kiderült, hogy több kárt okoznak, mint hasznot. Ide kapcsolódik a következő kritika is: egy súlyos betegség diagnózisa traumatikus élmény lehet, és professzionális segítség hiányában nehéz összefüggéseiben látni a dolgokat. Ezért sokak szerint a viselhető egészségügyi eszközöknek ugyanúgy klinikai vizsgálatokon kellene átmenniük, mint a gyógyszereknek, azonban jócskán fejleszthető még a szabályozási környezet, mivel a forgalomban lévő eszközök túlnyomó többségét semmilyen egészségügyi hatóság nem ellenőrizte és nem engedélyezte.

El fogják-e fogadni az orvosok a betegek okoseszközei által gyűjtött információt? A PwC’s Health Research Institute felmérése szerint egyelőre csak az amerikai orvosok fele lenne hajlandó receptet írni okoseszköz által gyűjtött adatok alapján. További húsba vágó kérdés az adatbiztonság és a tulajdonjog: kié lesz az az óriási mennyiségű adat, amelyet ez a diagnosztikus forradalom fog generálni? Szintén a PwC derítette ki, hogy az emberek 76 százaléka aggódik egészségügyi adatainak biztonsága miatt, és 68 százalékuk tartja veszélyesnek orvosi adatai okostelefon-applikációban való tárolását. Ezek az emberek nem hipochonderek: a BMC Medicine egy friss tanulmánya megvizsgálta az okostelefonos egészségügyi és wellnessalkalmazásokat, és riasztó adatokra derített fényt. A helyben tárolt információt egyetlen app sem titkosítja, sőt az azonosító információt interneten továbbító appok kétharmada sem használ titkosítást. Ötödük nem rendelkezik titoktartási nyilatkozattal, hatoduk küld információt hirdetőknek, marketingcégeknek és olyan adatelemzőknek, akiket nem tüntettek fel az adatkezelési nyilatkozatban. A tanulmány konklúziója: a legtöbb app esetében lehetőség van a személyes adatok ellopására, holott az azonosított biztonsági problémák legtöbbje jól ismert, és megoldásuk nem igényelne nagy technikai tudást.

A gazdáikról gondoskodó tárgyak hálózatba szervezése nemcsak az adatbiztonságot veszélyezteti, de időnként a testi épséget is: estek már kibertámadás áldozatául infúziós pumpák, szívritmus-szabályozók vagy beültetett defibrillátorok is. Az optimisták mégis a digitális egészségügy újabb forradalmát várják, amikor a mesterséges intelligencia és a következtetések levonására is képes, mély gépi tanulással operáló rendszerek terjednek el az orvoslásban. Ennek a forradalomnak is lesz számos pozitív és veszélyes oldala egyaránt.

Zsebdoktorért 10 millió dollár

Az innováció ösztönzésére létrehozott Tricorder X Prize elnyeréséért versenybe szállóknak olyan kézi berendezést kell kifejleszteniük, amely képes 12+3 betegség diagnosztizálására, valamint hiányuk igazolására. Az első tucat betegséget (vérszegénység, pitvarfibrilláció, krónikus obstruktív tüdőbetegség, cukorbetegség, máj- és tüdőgyulladás, középfülgyulladás, alvási apnoé, agyvérzés, tuberkulózis, húgyúti fertőzés, fehérvérsejtszám-emelkedés) minden indulónak meg kell próbálnia kimutatni, a másik három kimutatandó betegség választható egy további 12 betegséget tartalmazó listáról.

A verseny döntőjében maradt tíz induló tavaly nyáron kezdte embereken tesztelni a „zsebdoktorokat”, eredményhirdetés jövő év elején várható. A nyertes eszköznek képesnek kell lennie 15 kórkép diagnosztizálására, továbbá öt életfunkció (vérnyomás, szívritmus, a vér oxigéntelítettsége, légzésszám, testhőmérséklet) monitorozására.

 

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés