hirdetés
hirdetés

Német ipar

A gép- és berendezésgyártók nem csak a vírus ellen küzdenek

A gép- és berendezésgyártás, a forgalom nagysága alapján az autóipar után Németország második legfontosabb ipari ágazata; már pedig a német gazdaságban betöltött kiemelt szerepe folytán messze nem mellékes, hogyan vészeli át napjainknak a koronavírus-járvány által kiváltott válságát.  

hirdetés

2020 „a pandémia árnyékában nem kevés üzem számára évtizedek óta a legnehezebb év volt, s annál figyelemre méltóbb, hogy az üzemek termelésüket és szolgáltatásaikat meg tudták őrizni és a létszámcsökkentést szoros keretek között tudták tartani“ fogalmazott Karl Haeusgen, a szervezet október elején hivatalba lépett elnöke a Német Gép- és Berendezésgyártók Szövetsége (VDMA) a közelmúltban, (de még decemberben) virtuális formában megtartott éves sajtótájékoztatóján. „Kreativitás, lojalitás és a vállalatok összetartása – ezek azok a pozitív tapasztalatok, amelyekkel sikerült a gazdaságot működésben tartani és Németország és Európa számára stabil gazdasági alapot biztosítani“, folytatta az ágazat vezető reprezentánsa.

A német gép- és berendezésgyártók tavalyi éves termelése a VDMA előzetes számítása szerint 14 százalékkal, a 2019. évi 226 milliárd euróról 194 milliárd euróra csökkent. A visszaesés mértéke a teljes német GDP 5,5 százalékra becsült csökkenésének több mint kétszerese; bár szerényebb annál, mint amilyen termeléscsökkenéssel pár hónappal korábban számolt a szervezet. Mindent egybe vetve 2021-re vonatkozóan remény van arra, hogy a múlt év derekán feltételezett 2 százalékkal szemben 4 százalékkal növekszik az ágazat teljesítménye és ismét meghaladja a 200 milliárd eurót.

Annak, hogy a német gép- és berendezésgyártók nem tehetnek nagyobb lépéseket a termelés visszaépítése érdekében, a beruházási javak iránti kereslet alakulása körüli bizonytalanságok, a protekcionizmus, valamint az ágazat termékeit felvevő legfőbb ágazat, a járműipar szerkezetváltásából adódik. „2021 fellendülése szempontjából különös kihívást jelentenek a likviditási nehézségek“, tette hozzá Haeusgen, megjegyezve, hogy egy élénkebb konjunktúra és magasabb rendelésállomány esetén akár kedvezőbben is alakulhat az ágazat fejlődése a 2020 és 2021 fordulóján feltételezettnél.

A kihívások mellett esélyeket is kínál az ágazat fejlődése. „Egyrészt látható a korona okozta hullámvölgyből való konjunkturális gyorsulás, másrészt a technológiai változások felgyorsulása. E kettős gyorsulásban markáns potenciálok vannak mindazok számára az európai gépgyártásban, akik helyes válaszokat találnak a kihívásokra“, mondta a VDMA elnöke.

Karl Haeusgen, a Német Gép- és Berendezésgyártók Szövetségének (VDMA) elnöke
Karl Haeusgen, a Német Gép- és Berendezésgyártók Szövetségének (VDMA) elnöke

Az IW kölni gazdaságkutató intézet 43 gazdasági ágazatra kiterjedő, 2020/2021 fordulóján nyilvánosságra hozott felmérése szerint a gép- és berendezésgyártás azon 34 ágazat egyike, amelynek a vállalatai jellemzően rossznak tartották az aktuális helyzetüket, ugyanakkor azon 21 ágazat közé tartozik, melyek mérsékelt optimizmussal tekintenek a közeljövőbe. Az ágazatban végrehajtandó beruházások – 16 más ágazathoz hasonlóan – 2021-ben meg fogják haladni az egy évvel korábbit, a foglalkoztatottak száma viszont – 22 más ágazathoz hasonlóan – kevesebb lesz a 2020. évinél.

A gép- és berendezésgyártás a szövetségi köztársaság legnagyobb ipari munkaadója: 2020 decemberében az 50 főnél nagyobb létszámú üzemekben 1029 ezer főt foglalkoztatottak, ami 34 ezerrel kevesebb az egy és 36 ezerrel a két évvel korábbinál.

Haeusgen méltatta a rövidített munkaidő intézményét, ami – más állami támogatási programok mellett – sikeresen segítette a szakembereknek a vállalatuknál tartását. De – mint fogalmazott - a változás kényszere sürgős válaszokat igényel abban a tekintetben, hogy a vállalatok a lehető leggyorsabban megtalálják a válságból való kilábalás lehetőségeit. Az iparban nem lehet újabb leállás. A VDMA elnöke a sajtótájékoztatón az akkor érvényben lévő korlátozó intézkedések feloldását követelte (óvodák és iskolák nyitva tartása, hivatalos utazások feltételeinek könnyítése, stb.), de – mint tudjuk - január elején a vírushelyzet súlyosbodása miatt az ország és az egyes tartományok kormányzata a korábbi korlátozó intézkedések meghosszabbítására, sőt további súlyosbítására kényszerült.

Haeusgen fontosnak tartja, hogy az állami forrásokat a válság idején is hatékonyan használják fel az innováció és a jövőbeni fejlődés megalapozottságához szükséges beruházások érdekében, hangsúlyozva, hogy „az állam és az EU szükséges és helyes válságkezelése nem vezethet kicsinyes, túlszabályozott iparpolitikához“.

Az exportőrök optimális feltételrendszert várnak

A német gép- és berendezésgyártók forgalmában az export részaránya eléri a 80 százalékot, már pedig a világszerte súlyosbodó protekcionizmus akut veszélyt jelent az ágazatra. A teljes kivitelt 100-nak véve az EU-partnerországok részesedése 2020 első háromnegyed évében megközelítette a 43 százalékot, (ezen belül az euró-övezeté 28,5 százalék), míg a kelet-ázsiai térség részaránya 15,8, az EU-n kívüli európai országoké 14,7, az észak-amerikaiaké pedig a 12,3 százalék volt.

Országonként a német gép- és berendezésgyártók legfőbb exportpiacai az Egyesült Államok (11,3 százalék), Kína (11,0 százalék), Franciaország (6,7 százalék), Lengyelország és Hollandia (egyaránt 4,3 százalék) és Olaszország (4,2 százalék).

2020 első félévében a német gép- és berendezés-kivitel 43 százaléka az EU-partnerországokba kerül, ami azt igazolja, hogy Európa továbbra is az ágazat legfontosabb piaca. „Az elmúlt hónapokban az EU megmutatta, hogy pont a válságidőszakokban mennyire cselekvőképes és pótolhatatlan. Mindenesetre az ún. „Recovery Plan“-tól nem lehet csodát várni. Ez nem egy gyorsan ható konjunktúra-csomag, hanem egy a szerkezetváltást és kohéziót szolgáló prociklikus csomag.“

A VDMA becslése szerint 2020 végén a harmadik országokba irányuló német gép- és berendezés-export 35 százalékát érintették különböző keresedelmi akadályok. Ezért az ágazat vállalatai és a cégeket összefogó szakmai szövetség valamennyi piacon kellő mozgásszabadságot követelnek a gépek és berendezések, a tőke és a szakemberek számára.

A szervezet a kereskedelempolitikai feltételek liberalizálása jegyében utasítja el a külgazdasági jognak és az EU-n kívüli országokból származó befektetések szabályozásának a szövetségi kormány által tervezett szigorítását. Ahol szükséges, az EU-nak a legfontosabb partnereivel, különösen az Egyesült Államokkal új szabadkereskedelmi megállapodásokat kellene létrehoznia. A VDMA szerint törekedni kell a Mercosur és az EU között létrejött megállapodás gyors ratifikálására, mert ez nem egy egyszerű gazdasági megllapodás, hanem jelentős politikai dimenzióval is rendelkezik.

Az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt illetően a VDMA elnöke megállapította, hogy „Joe Bidennel és Kamala Harris-szal visszatér és tisztesség és megbízhatóság a Fehér Házba. Az új amerikai elnök egyértelműen az olyan multilaterális megállapodások híve, mint a párizsi klímamegállapodás és a WTO. Ez pedig többféle értelemben jót tesz a légkörnek.“ Pozitív az is, hogy Biden terveiben meghatározó jelentőségű „Green New Deal“ alapjaiban különbözik a Trump által követett irányvonaltól. Már pedig „az Egyesült Államok iparának tervezett átalakítása egy olyan, egyértelműen szociálisan- és klímaorientált ipart igér, amely új esélyeket teremt az európai gépgyártás számára. Ehhez azonban fel kell hagyni a nemzetbiztonsági feltételekre hivatkozva alkalmazott büntetővámokkal“, s az EU-nak ismét a vállvetve történő együttműködés útjait kell keresnie az Egyesült Államokkal.

A német gép- és berendezésgyártók mindemellett üdvözlik az Európai Unió és Kína a közelmúltban tető alá hozott beruházási megállapodását és az európai vállalatok versenyfeltételei a megállapodásban biztosított javítását. E tekintetben különösen fontosnak tartják a kínai fél által tett ígéretek teljesítését.

Esélyek a klímavédelemben

A klímavédelem Európa számára tartósan központi téma marad és az EU azon ambíciója, hogy a világ országai sorában a klímavédelem éllovasa legyen, nagy esélyeket kínál a német gép- és berendezésgyártás számára. „Az állam által történő központi irányítás azonban nem visz előre a klímavédelemben sem“, a politikának a piacgazdasági eszközök alkalmazását kellene előtérbe helyeznie, figyelmeztetett a szervezet éves sajtótájékoztatóján a VDMA elnöke.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés