hirdetés
hirdetés

Újszerű trendek a német élelmiszeriparban

A fenntarthatóság mint az innováció motorja

A fenntarthatóság nem egyszerűen „divatos téma” az élelmiszeripar számára, hanem az ágazat saját érdeke – mondta Christoph Minhoff, a Német Élelmiszeripari Egyesülés (BVE) főtitkára az idei őszi Anugán, a világ vezető élelmiszer-szakkiállításán a „Fenntarthatósági trendek az élelmiszeriparban 2021-ben” című tanulmány bemutatásakor.

hirdetés

A tanulmány célja annak bemutatása, hogy „a német vállalatok milyen sokszínűek és innovatívak a fenntarthatóság területén, s hogyan valósítják meg azt sokféle szempont szerint – az új nyersanyagoktól a magasabb etikai normákig és technológiai megközelítésekig”.

Az élelmiszer-feldolgozó ipar a maga 185 milliárd eurós éves forgalmával Németország negyedik legnagyobb ipari ágazata. A hozzá tartozó vállalatok kilenctizede a kis- és középvállalatok köréhez tartozik, ez a mintegy 6,1 ezer cég összességében 610 ezer főt foglalkoztat. A német élelmiszerek minőségének és kiváló hírnevének köszönhető, hogy az ágazat termékeinek immáron egyharmada külföldi fogyasztók asztalára kerül.

A tanulmány eredményei azt igazolják, hogy a fenntarthatóság régóta a minőség és az innováció kulcsfontosságú hajtóereje, és így a németországi vállalatok nagyobb hozzáadott értéke és versenyképessége szempontjából is fontos tényező. Például a növényi alapú húsalternatívák gyártása 2019-ről 2020-ra 39 százalékkal nőtt, a termelés mennyisége pedig 60 ezerről 80 ezer tonna fölé emelkedett, 375 millió euró értékben. A tiszta volumennövekedés mellett a termékkör változatosabbá is vált: 2017 és 2020 között a húshelyettesítők választéka évente mintegy 8 százalékkal növekedett, a tejpótlók piaca pedig még dinamikusabban fejlődött.

Mindez nem változtat érdemben a hús mint élelmiszer népszerűségén. A hús és húskészítmények éves termelési értéke a húshelyettesítők még mintegy százszorosa, s 2020-ban mintegy 38,6 milliárd eurót tett ki.

Mindazonáltal maga a húsfogyasztás is megváltozott, és egyre fenntarthatóbbá vált. 2017 óta egyre több olyan húskészítmény került a boltok polcaira, melyek a hagyományos termékekkel összehasonlítva újabb és újabb fenntarthatósági tulajdonságokkal rendelkeznek. Így 2016-hoz képest csaknem megháromszorozódott a fenntarthatósági normáknak megfelelő termékek köre.

Dinamikus fejlődés jellemzi az élelmiszer-csomagolást is. A kevesebb csomagolóanyag iránti igény a csomagolás egyre intelligensebbé válásához vezetett, emellett egyre fontosabbá vált a csomagolóanyagok újrahasznosítása, valamint – a természeti erőforrások megőrzése érdekében – különböző alternatív csomagolóanyagok használata.

A tanulmány szerzői szerint a vásárlóknak a termékekkel kapcsolatos információigénye is sokat változott, bővült, amire az élelmiszergyártók mind Németországban, mind szerte a világon a csomagoláson feltüntetett és/vagy a weboldalokon ismertetett információk bővítésével reagálnak. 

„Mindez azt mutatja, hogy iparágunk jelenlegi átalakítása mennyire a találékonyságon és a technológián alapul, s hogy folyamatosan reagálunk a fogyasztók igényeire” – mondta Christoph Minhoff, aki szerint „a fenntarthatóságot nem szabad úgy, negatív módon értelmezni, hogy az lemondásokkal, korlátozásokkal vagy visszalépéssel párosul. Ehelyett a német élelmiszeripar a természeti erőforrások kíméletét szeretné elérni, az étkezés feletti élvezet megőrzése mellett”.

Igény a transzparenciára

„Legfőbb trendünk 2021-ben: az átláthatóság győzedelmeskedik” – írja a vizsgálódás eredményeit összegző tanulmány bevezetőjében Lu Anne Williams, az Innova Market Insights igazgatója. Aki szerint a német fogyasztók 75 százalékának fontos a termékinformáció; egyébként más országokban és térségekben is hasonlóak a tapasztalatok. A fogyasztók tudni szeretnék, hogy a termékek honnan származnak, mit tartalmaznak és hogyan készülnek. Ezért a vállalkozásoknak meg kell tanulniuk kapcsolatba lépni a fogyasztókkal, ma már nem elég, ha csak egyszerűen reklámozzák a termékeiket.

A megvásárlásra tervezett árukkal kapcsolatos információs igény és az élelmiszerek ezzel járó átláthatósága a felhasznált összetevőkről, az alapanyagok eredetéről és termesztési körülményeiről egyre fontosabb vásárlási kritériummá válik. Jól ismert és már bevált információk a piacon – „adalékanyagoktól mentes” vagy „bio” – még mindig fontos feltételek azzal kapcsolatban, miért választanak a német fogyasztók egy bizonyos terméket, s miért utasítanak el egy másikat. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az elmúlt években egyre nagyobb teret hódítottak az olyan kiegészítő információk, mint a növényi alapú receptek, a tisztességes munkakörülmények és az állatjólét, valamint a fenntartható alapanyag-termelés és -beszerzés.

A fenntarthatóság egyes konkrét megjelenési formái

Egyre jellemzőbb, hogy az egyes termékek mentesek bizonyos összetevőktől, és azt a címkéken is jelzik. Ezen, a fogyasztók által elutasított összetevők közé tartoznak a géntechnológiák, különböző adalékanyagok, peszticidek és tartósítószerek.

Világszerte minden ötödik fogyasztó mondja azt, hogy szívesebben vásárol helyben vagy regionálisan előállított termékeket a globális és importált árukkal szemben. Válaszul a gyártók egyre gyakrabban hoznak a piacra olyan termékeket, amelyek – megfelelve e követelményeknek – csak vagy jellemzően regionális összetevőket tartalmaznak.

A műanyag a legelterjedtebb csomagolóanyag. Fenntarthatósági céljaik elérése érdekében a gyártók optimalizálják a műanyag csomagolást, vagy lehetőség szerint olyan alternatívákkal helyettesítik, mint a papír, a felhasználás után újra hasznosítható (PCR) és a biológiailag lebomló vagy komposztálható anyagok.

Az élelmiszeripari vállalatok felelősséget vállalnak ellátási láncaikért, a termékekre, a környezetre és az emberekre összpontosítva, s figyelemmel vannak annak biztosítására, hogy a szállító országokban tartsák tiszteletben az emberi jogokat, tisztességes, a fogyasztók számára is hasznos és fontos kereskedelmi kapcsolatok jöjjenek létre.  

Állatjólét – az állati eredetű termékek a kiegyensúlyozott étrend és a fenntartható mezőgazdaság részét képezik. Ellátási láncuk részeként az élelmiszeripari vállalatok egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a magasabb állatjóléti szabványok elérése érdekében.

A gyártók – reagálva a fogyasztók fenntarthatóság iránti igényére – a fenntarthatóságról szóló információkat nemcsak címkéken, hanem mind inkább digitális médián keresztül juttatják el a fogyasztóhoz. A digitális fogyasztói tájékoztatás irányába mutató tendencia utat talál a csomagolás megtervezésében is, amint azt már számos példa igazolja.

A QR-kód-technológia segíti a fogyasztókat abban, hogy több információt szerezzenek az élelmiszerek tulajdonságairól. Ugyanakkor kétségtelen, Németországban még mindig a globális átlag alatt van a QR-kódon keresztüli információszerzési hajlandóság. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a feltörekvő országok (Indonézia, Kína, India, Brazília, Mexikó) műszakilag felkészült fogyasztói hajlamosabbak arra, hogy mobiltelefonjuk használatát összekössék az élelmiszerekkel kapcsolatos információk megszerzésével.

Cikkünk eredetileg a Gyártástrend decemberi lapszámában jelent meg.

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés