hirdetés
hirdetés

Menta 2017

A digitalizáció természetes (II.)

Folytatjuk az IVSZ idei Menta konferenciáján elhangzott gondolatok összefoglalását. A gondolatébresztő előadások fókuszában a digitális transzformáció hármas alapkérdése, az ipar 4.0, az adatgazdaság és a munkaerő-transzformáció állt.

hirdetés

„Az IoT-boom miatt szükség van komolyabb adatbiztonsági rendszerekre” címmel Mátéfi Gergely, az Ericsson rendszermérnöke tartott előadást blockchain-témában. Rögtön az elején leszögezte, hogy a blockchain nem csupán a bitcoin és a kriptovaluták, amelyek mindenkinek eszébe jutnak a kifejezésről, a technológia messze jelentősebb minden vállalati területen.

Csillag Péter, Starschema-alapító (fotó: IVSZ)
Csillag Péter, Starschema-alapító (fotó: IVSZ)
Az első fokozat az adminisztráció digitalizálása, a smart szerződések világa, ahol a különböző blockchain-megoldások előtérbe lépnek, de hamarosan azzal is szembesülünk, hogy a digitális világot nem lehet üzemeltetni analóg módszerekkel. Nem kérdés, hogy IT-biztonsági kérdéssé válik a blockchain. Szorosan az adatokhoz kapcsolódva a big data és a BI (business intelligence, magyar fordításban üzleti intelligencia, de valójában hírszerzést jelent) jövőjéről Csillag Péter Starschema-alapító, CTO elmesélte, hogy már 13 éve annak, hogy az akkor csupán négy hónapos céggel elvállaltak egy elrontott migrációs projekten belüli adattárházas részt úgy, hogy senki más hozzá se mert nyúlni a harminc napos határidő miatt. A problémát megoldották, kivitelezték, és még tesztelni is maradt idő.

Csillag Péter azt jósolja a 2017–2020-as időszakra, hogy a ipari big data kiemelkedő terület lesz, a szenzor- és IoT-adatok ipari felhasználása a gyors megtérülés miatt kiugróan gyors szegmenssé válik. A fejlett, nagy céges felhasználásra alkalmas BI/big data-technológiák iszonyú iramban terjednek. A szabályozás lesz a harmadik olyan terület, amely segíti, de időnként lassíthatja is a fejlődést, minden esetre az adatok kezelése, elemzése egyre szabályozottabbá válik.

Az ipar 4.0 és az IoT munkába állt

Az első nap programját panelbeszélgetések is érdekesebbé tettek, ezeken szakértők, Jeránek Tamás (Siemens, Digital Factory ágazati igazgató), Dömeny István (Eltec,elnök), Vámosi Attila (Videoton, VT-Asyst, ügyvezető) vitáztak Vityi Péter moderálásával a digitalizációval járó meglepő fordulatokról. Olyan kérdéseket feszegettek, hogy miben több egy szenzorokkal teleszórt gyár, hogy ezzel mennyit lehet megtakarítani, létezhet-e ma gyár mesh nélkül? Teljes egyetértés volt abban, hogy az ipar 4.0 pénzt takarít meg, javítja a termelést, és növeli a kapacitást. A technológiai szekció panelbeszélgetése a

„Digitális transzformáció a motorháztető alatt” címmel futott, ahol az üzleti innovációk mögött álló IT-fejlesztésekről folyt a beszélgetés Koczka Dániel (MKB), Csillag Péter (Starschema) és Bende Richárd (T-Systems) között Tarsoly Balázs moderálásával. Visszatértek az alapokhoz, megvizsgálták a digitalizációt az IT oldaláról. Olvan kérdésekre keresték a választ, hogy miért pont az az architektúra, miért nem három évvel korábbi, miért nem minden felhő, és lehet-e tényleg security-re alapozva tervezni? A beszélgetésben három fő területet érintettek mint nagy digitális átalakítót, az egészségügyet, valamint a banki és az ipari szektort.

Üzlet és ember

Az első nap délutánján HR- és üzletfejlesztési blokkokban vizsgálták a digitalizáció hatásait. Az informatikushiány, a magas és egyre csak növekvő IT-s bérek senki számára nem ismeretlen problémák, de míg a közönség csak az újságcikkekben találkozik ezekkel a gondokkal, addig a vállalatvezetőnek azokat a mindennapi üzletmenetben is kezelnie kell. Vajon következik-e még egy év, amikor 30 százalékos béremeléssel kell készülni? Be lehet építeni ezt az ügyfélárakba előre? Illetve a rutinosabb cégvezetők már nem is a toborzásra, hanem sokkal inkább a megtartásra figyelnek. Mi kell az informatikusnak a sok pénzen kívül, hogyan lehet kivívni a lojalitást? Ezekről szólt Róna Péter IT recruitment-tanácsadó előadása.

Kovach Anton, a Shiwaforce alapítója (fotó: IVSZ)
Kovach Anton, a Shiwaforce alapítója (fotó: IVSZ)

Kovach Anton, a Shiwaforce alapítója, vezérigazgató a nagyvállalatok alkalmazkodóképességét vizsgálta előadásában. A nagyvállalatoknál már divatos a trendekkel együtt mozdulni, a digitális forradalom vezényszavai megérintik a cégvezetőket is. A lassú, vastag páncélú, de stabil szervezetek, nevezzük őket teknősnek, azonban nem tudnak nyúlként ide-oda ugrálni, ugyanúgy egy hagyományos nagyvállalat sem lesz agilis csupán attól, hogy bevezetnek néhány külsőséget. Hogyan lehet mégis rávenni a vezetőnek az alatta lévő szervezetet vagy beszállítót, hogy mélységében is változzon?

Gyakorlati példák

Szeptember 15-én, az IVSZ Menta konferencia második napján a gyakorlati példákat bemutató előadások voltak porondon, valamint megalakult az IVSZ ipar 4.0 munkacsoportja, amelynek célja, hogy az ipar 4.0 felé vezető szemléletformálásban és piacteremtésben befolyásoló szerepet játsszon. Várnak minden olyan IKT-vállalkozást a munkacsoportba, amelyek a hazai termelővállalatok digitalizációjában üzleti lehetőséget látnak, és szeretnék megismerni a konkrét ipari modernizációt támogató programok részleteit is.

Munkaerő és adatgazdálkodás a 4. ipari forradalom idején

A Menta 2017 második napján három téma köré csoportosították a rövid előadásokat, ezek voltak az ipar 4.0, a munkaerő és adatgazdaság. Vityi Péter IVSZ-alelnök előadásában bemutatta, hogy mi az üzlet az ipar 4.0-ban, illetve felmérések adataiból szemezgetett, amelyből az is kiderült, hogy hazai kkv-k 80 százalékát érdekli az ipar 4.0, kicsit magasabb (87 százalék) arányban terveznek fejlesztéseket, de például a leant csak 37 százalékuk használja. (A felmérés során ezer hazai kkv-t kérdeztek meg telefonon.) Ezt követően Szabó Péter S&T-ügyvezető igazgató vállalatuk rendszerintegrációs eszközeit mutatta be, amelyek az utóbbi években kiegészültek az ipar 4.0 területek kiszolgálásával is. Havasi Zoltán olyan applikációkat mutatott be, amelyeket az IoT-rendszerek használnak. Az IoT-eszközök elterjedésének egyik gátja volt, hogy nem létezett megfelelő hálózati infrastruktúra ahhoz, hogy több ezernyi vagy akár milliónyi eszközt menedzseljünk. A probléma megoldva, de a megértéséhez ismertette, hogy milyen előnye van egy LTE hálózatnak, miben tud többet adni egy LPWAN, mit jelent a NarrowBand IoT. Nem mindegy, hogy nagy adatforgalom, hosszú rendelkezésre állás vagy a hatótáv, esetleg az egységnyi költség a szempont. Egyszerre nem fog minden menni, ismerni kell a variációkat, ezért részletesen bemutatta a Sigfox, LoRa és LTE technológiákat.

A konferencián kiállítók újdonságokat mutattak be a résztvevőknek (fotó: IVSZ)
A konferencián kiállítók újdonságokat mutattak be a résztvevőknek (fotó: IVSZ)

Nagy Judit, a Corvinus egyetem adjunktusa felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy bár sokat beszélünk arról, hogy az ipar 4.0 elsődlegesen a termelési folyamatok szervezését, transzparenciáját forradalmasítja, ugyanakkor hatásai nem állnak meg ezeknél a vállalati funkcióknál. A vállalatok teljes egészének a gondolkodását, működését átformálja, és előadásában ezt gondolta végig. Részletesen bemutatta, hogy a vállalati értéklánc különböző pontjain hogyan jelenik meg az ipar 4.0, hogyan jönnek létre hatására új képességek, a transzparens folyamatok és a teljes digitális integráció.

Adatvezérelt gazdaság

Az adatgazdasági szekcióban elhangzó előadások sorát Gál András Levente (DJP) kezdte azzal, hogy megvizsgálta, hogyan hasznosítja az adatokat a piac. Gyakorlatilag a témakör a biztonság és a üzlet köré épült, kezdve onnan, hogy az ügyféladatok digitalizációja hogyan épít fel új üzleti modelleket egészen odáig, hogy egy vállalat döntéshozót hogyan befolyásolhatja az a rengeteg adat, amely bár körülvesz mindent, de sokszor észre sem veszik, ahogy az Szántó Péter, a SpringTab alapítója előadásából kiderült. Dobó Mátyás alias Doranszky, Endless-ügyvezető is az adatvezérelt döntéshozatal fontosságáról értekezett, valamint arról, hogy menyire nem használják ezt még ki a meglévő vállalatok, városok, intézmények. A digitális transzformáció egyik új fogalma is megjelent az adatbiztonsággal kapcsolatban, a GDPR, amely az adatvédelmi rendeletet, egységes szabályrendszert jelenti. Ennek a hatályba lépési ideje 2018. május 25-e, és EU szintű versenyképességi célja, hogy segítse az egyéges digitális piac kialakulását. Tóásó Bálint, a KPMG Legal irodavezető ügyvédje előadásában részletesen bemutatta, hogy milyen változások lesznek az adatvédelmi rendelet kapcsán.

Nem a robotokkal van a baj

Talán a „Munkaerő-transzformáció” elnevezésű szekcióbeszélgetések vonzották a legtöbb hallgatót, hiszen minden vállalatvezetőt, HR-munkatársat az érdekel, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni a digitális vállalatban. Sári István Context-alapító, tulajdonos fontosnak tartja a tulajdonosi és vezetői fejlesztést, mielőtt a munkatársak fejlesztése elkezdődne, így lehet sikeres a digitális átállás. Szabados Andrea, az A-Coaching HR-fejlesztési tanácsadója azokat a fontos emberi erőforráshoz kapcsolódó tényezőket mutatta be előadásában, amelyektől sikeressé válhat egy innovátor, egy startupalapító. Szirtes Hajnalka, az IPS Services tulajdonosa, tanácsadó már a kkv-k növekedésmenedzsmentjének a fontosságáról beszélt, a maximális teljesítmény elérését mutatta be a vállalatukon keresztül, egy gyorsan változó környezetben. Steigervald Krisztián Emocionális Marketing-tulajdonos generációs problémákról, kihívásokról lebbentette fel a fátylat előadásában, olyan kérdésekre kereste a választ, hogy milyen elvárásai vannak a X, az Y és a Z generációs munkavállalókkal szemben, valamint hogy a középkorúak milyen kiszolgáltatott helyzetben vannak a kor munkaerőpiacán.

Szabados Andrea, az A-Coaching HR-fejlesztési tanácsadója (fotó: IVSZ)
Szabados Andrea, az A-Coaching HR-fejlesztési tanácsadója (fotó: IVSZ)

A szekció elgondolkodtató prezentációját Pulay Gellért Human priority-alapító hozta,  „Apokalipszis – avagy mit kezdjünk a szakember-elvándorlással az IT-piacon?” címmel, amelyben részletesen bemutatta, hogy milyen tényezőknek kell megvalósulniuk ahhoz, hogy az apokaliptikus IT-munkaerőhiányt meg lehessen oldani.

Laufer Tamás IVSZ-elnök a digitális transzformációban való tudatos részvételt találja a kor legfontosabb feladatának az ipar képviselői számára: „Ma azok a cégek sikeresek, amelyek keresik a változást, célokkal, vízióval rendelkeznek. Az IVSZ is ezeknek a cégeknek tud leginkább segíteni, ma már közel harminc ember dolgozik azért, hogy minél többen tudjanak kapcsolódni munkacsoportokhoz, szakmai feladatokhoz. Az ipar 4.0 programok fejlesztésében és kivitelezésében is kulcsszerepük van, most azon dolgoznak, hogy megvalósulhasson az informatikai képzés erősítése és a digitális oktatási módszertanok elterjesztése. A digitalizácó nemcsak a globális vállatoknak ad lehetőségeket, hanem helyi szinten is jelentős a hatása, sőt, esélyegyenlőséget teremt!”

Trapp Henci
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[212579] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés