hirdetés
hirdetés

Gyártástervezés és -optimalizálás az IoT és a digitális gyártás számára

A digitális termelés hálójában

Az újításoknak köszönhetően ma már a termelésben keletkező valós adatokat digitális környezetben elemezhetjük, szükség esetén pedig a virtuális térben tervezhetjük meg az új paramétereket is. Azonban ez a merőben új megközelítés csak akkor lehet a jövőben széles körben elterjedt és sikeresen alkalmazható, ha a felhasználók innovációs kedvét nem törik meg a kiberbiztonsággal kapcsolatos aggályok.

hirdetés

„Mi lenne, ha…?”-analízisek

Az elmúlt egy-két évben egyre elterjedtebbé váltak az úgynevezett „Mi lenne, ha?”-analízisek. „Mivel szoftveres környezetben is lehetőségünk van már egy-egy új technológiát, módszert, eszközt vagy beállítást tesztelni, a gyártást nem kell megállítanunk vagy átszerveznünk a próbálgatások kedvéért. Anyagáram- és logisztikai szimulációkkal a teljes termelési folyamat tervezhető költségtakarékos módon, ráadásul értékes gépidő felhasználása nélkül is” – mondja Mészáros Zoltán, az Enterprise Group Siemens PLM-csoport ügyféltámogatási vezetője. Amellett, hogy az általa említett digitális anyagáram-tervezés olcsóbb és gyorsabb is, mint ha a gyártásban tesztelnék a változásokat, a számítógépes környezetben létrehozott tervek alapján a megvalósítás is biztonságosabb.

Gépek a digitális világban

A fenti szimulációk, illetve az ehhez hasonló megoldások azonban nem jöhetnek létre a digitális ikrek nélkül. A fizikai világ objektumainak digitális másolatai között zajló interakciókat számítógépes környezetben szimulálva, a termelés egészét ugyanúgy tesztelhetjük, mint egy robotcella vagy egy többtengelyes marógép mozgását. Ezek a digitális világban leképezett gépek – a szimulációban rejlő lehetőségeket kihasználva, illetve annak korlátait figyelembe véve – ugyanúgy működnek, mint a valódi tárgyak vagy termelőeszközök. Épp ezért használják előszeretettel számtalan műszaki alkalmazásban.

Szimuláció és gyártásütemezés

A szimulációknak köszönhetően valós képet kaphatunk arról, hogy elképzeléseink a való életben is működőképesek lehetnek-e. Ugyanakkor az adatcsere kétirányú: „A termelésben keletkező adatokat felhasználhatjuk a szimulációkban és a számításokhoz. Az anyagáramlás, illetve az erőforrások beosztása történhet tehát a termelési adatok felhasználásával, így határidő-kalkulációra, a beszerzés ütemezésére, valamint a termelési folyamat optimalizálására is felhasználhatjuk őket” – teszi hozzá Mészáros Zoltán.

Bár a legtöbbször komplett és magas szintű digitalizációról hallunk, fontos megjegyezni, hogy a kisebb projektekben is rengeteg lehetőség lakozik. A szakértők épp ezért arra biztatnak mindenkit, hogy vágjanak bele: a mérleg nyelve mindenképpen az előnyök felé billen majd.

Adat, biztonság, termelési hálózat

Ahhoz azonban, hogy a valós idejű termelési adatok felhasználásával ütemezhessük a termelést, megfelelő adatgyűjtési és adattárolási megoldásokra van szükségünk. „Sokat beszélünk az IoT-ről és az IIoT-ről (Industrial Internet of Things), azonban még több esetben kezeljük fenntartásokkal a termelési hálózatok biztonságosságát” – veti fel Mészáros Zoltán. E tekintetben még jelentős fejlődésen kell átesnünk, és nem biztos, hogy rögtön egy teljes körű IoT-hálózat létrehozására kell törekednünk a termelésben: „Fontos lenne, hogy az illetékesek megismerjék a technológiát, tisztában legyenek az IoT előnyeivel, hátrányaival, a működésével, illetve a pontos jelentésével is.” Ez a Gartner definíciója szerint ugyanis a következő: Az IoT (Internet of Things) egy olyan eszközökből álló hálózat, melynek minden egysége fel van szerelve a kommunikációhoz szükséges eszközökkel. Így képesek egymással, illetve a környezetükkel interakcióba lépni, adatokat továbbítani. Fontos kiemelni azonban, hogy az IoT bevezetését, ugyanúgy, ahogy a digitális gyártás, az automatizáció vagy az adatelemzés elindítását is, lépésenként célszerű elkezdeni. „Kezdetben egy-egy gép rendszerbe foglalása is elegendő lehet, a hálózat később bővíthető. Ugyanígy, első lépésként egy gyártócella vagy egy gyártóberendezés szimulációja is kihívás lehet” – mondja Mészáros Zoltán. A magyarországi ügyfelek leggyakrabban az adatbiztonság miatt aggódnak, azonban megfelelő kibervédelem mellett ez az aggály eloszlatható. A termelés digitalizációjában rejlő lehetőségekről pedig nem érdemes lemaradni. Bár a legtöbbször komplett és magas szintű digitalizációról hallunk, fontos megjegyezni, hogy a kisebb projektekben is rengeteg lehetőség lakozik. A szakértők épp ezért arra biztatnak mindenkit, hogy vágjanak bele: a mérleg nyelve mindenképpen az előnyök felé billen majd.

Kun Zsuzsanna
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés