hirdetés
hirdetés

Hogyan tovább?

A Brexit németországi hatása és megítélése

Az iparszövetség felmérése szerint a brit kilépés Németországban leginkább az autóiparra, az energetikai szektorra, a távközlésre, az elektronikai termékek gyártóira, a kohászatra, a kiskereskedelemre és a pénzügyi szolgáltatásokra lesz hatással.

hirdetés

A brit polgárok döntöttek: a június 23-i népszavazáson az urnához járulók többsége Nagy-Britanniának az Európai Unióból való távozása mellett döntött. A szavazás eredménye meglepetést és egyszersmind megdöbbenést váltott ki a német gazdasági közéletben. Az idő előrehaladtával a szereplők mindinkább a „hogyan tovább?” kérdésre keresik a választ, bár a „Brexit” nyomán felmerülő kérdések megválaszolásához – a brit parlamentnek a népszavazás eredményét szentesítő döntése után – felsőszintű politikai tárgyalások sorozatára lesz szükség.  

Rainer Sontowski, a Szövetségi Gazdasági és Energetikai Minisztérium (BMWi) államtitkára egy, a kamarai szövetség és az Európai Bizottság által június 24-én, tehát a népszavazás eredménye közzétételének napján Berlinben rendezett befektetői konferencián hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani a brit választók népszavazáson kinyilatkoztatott akaratát. „Jóllehet a Brexit megrázza Európát, de nem jelenti a világ végét”. Véleménye szerint „Európának most új szövetségre van szüksége: új őszinteségre, új elhivatottságra, elkötelezettségre és új egységre”. Megerősítette, hogy a Brexit után az EU-ban nem mehetnek a dolgok úgy, mint korábban. „Tovább kell dolgoznunk egy új Európán”, fogalmazott az államtitkár.

Eric Schweitzer, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarai Szövetség (DIHK) elnöke egy, az ARD közszolgálati tévécsatornának adott interjúban „kiegyenlített megoldást” sürgetett Nagy-Britannia és az Európai Unió gazdasági kapcsolatai jövőjének meghatározásánál. „A német vállalatok alapvető érdeke fűződik a Nagy-Britanniához fűződő jó gazdasági kapcsolatokhoz”, már pedig Németországban „munkahelyek százezrei függnek” e kapcsolatok alakulásától. Ugyanakkor fontos, hogy a britekkel folytatandó tárgyalások során Európa összetartozása is kifejezésre jusson, „mert a német gazdaság összességében rá van utalva az integrált belső piac fennmaradására”. 

Marcus Kerber, a Német Ipari Szövetség (BDI) főtitkára mély sajnálatának adott hangot a referendum eredményével kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy az „riasztó jelzés az európaiak számára abban a tekintetben, hogy azok javítsák az unió versenyképességét”. A brit kilépés „keményen és közvetlenül érinti” a két ország gazdasági kapcsolatait. „A kétoldalú kereskedelem meg fogja szenvedni” a döntést, „új német beruházások aligha várhatóak a szigetországban”, fogalmazott a német ipar vezető tisztségviselője. 

Az Egyesült Királyságban mintegy 400 ezer főt foglalkoztatnak különböző német vállalatok leányvállalatainál; márpedig ők „bizonytalan idők előtt állnak, s olyan gyorsan várnak egy jó megállapodást, ahogy az csak lehetséges”. Az iparszövetség felmérése szerint a brit kilépés Németországban leginkább az autóiparra, az energetikai szektorra, a távközlésre, az elektronikai termékek gyártóira, a kohászatra, a kiskereskedelemre és a pénzügyi szolgáltatásokra lesz hatással.

A DIW berlini gazdaságkutató intézet június végén nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a német gazdaság ez év második negyedévében még stabilan fejlődött, de „a második félévben a konjunktúra érzékelhetően lendületet veszíthet, melynek oka mindenek előtt a Nagy-Britanniába irányuló export figyelemre méltó csökkenése lesz”.     

A berlini kutatók úgy látják, hogy a „Brexit” nyomán elsősorban a brit vállalatok termelésének várható visszaesése és a brit fontnak a szavazás eredménye nyilvánosságra kerülése óta megfigyelhető mélyrepülése terheli meg legjobban a német exportot. A brit import egy nyolcadával való csökkenése egy százalékpontos csökkenést okozna a német összexportban, s ez a közvetett hatások figyelembe vétele nélkül félszázalék pontos visszaesést okozhat a német gazdasági növekedésben. „A nyilvánvalóan csekély befektetési készség, s annak a munkahely-teremtésre gyakorolt hatása az elkövetkező hónapokban nagyban vissza fogja vetni a német ipart” – fogalmazott Ferdinand Fichtner, az intézet konjunktúrapolitikai szakértője, hozzátéve, hogy mindezen túlmenően „a Brexit további veszteségeket fok okozni az értékteremtési láncok szerkezeti átalakulásánál és a pénzpiacokon egyaránt, hogy csak a ma már látható következményeket említsük”.     

Újra bevezetik a vámokat?

Az IWD kölni gazdaságkutató intézet egy, a brit szavazás másnapján nyilvánosságra hozott tanulmányában emlékeztet arra, hogy a legrosszabb esetben akár a vámokat is bevezethetik a két ország közötti áruforgalomban. Ez pedig mind az EU-országokba irányuló brit, mind a Nagy-Britanniába irányuló uniós exportot érintené, (sújtaná). Az EU átlagos vámtarifája a nem mezőgazdasági jellegű termékeknél 4,2, az agrártermékeknél pedig 12,2 százalék. Az átlag ez esetben is nagy szélsőségeket takar: a ruházati termékek esetében az európai vámterhek átlagos nagysága eléri a 11,4, míg a személygépkocsik esetében a 10 százalékot.

Nagy-Britannia 2015-ben Németország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere volt: az oda irányuló német export elérte a 89, a szigetországból származó behozatal pedig a 38,3 milliárd eurót. A brit viszonylat részesedése a német kivitelben elérte a 7,5 százalékot, miközben a behozatalban nem volt több 3 százaléknál.

A német kivitel egyharmadát, 29,1 milliárd eurót tette ki a járművek és járműalkatrészek, egy tizedét, 8,8 milliárd eurót a gépek, csaknem 7,2 milliárd eurót a gyógyszerek, 6,2 milliárd eurót az adatfeldolgozási, elektromos és optikai gyártmányok, csaknem 6 milliárd eurót a vegyipari termékek forgalma. A brit exporton belül a járművek és járműalkatrészek forgalma megközelítette a 6, a vegyipari termékeké meghaladta a 4,2, a brit kőolaj és földgázszállítások értéke megközelítette a 3,7, a gépeké és berendezéseké meghaladta a 2,5, az adatfeldolgozási, elektromos és optikai berendezéseké pedig meghaladta a 2,8 milliárd eurót.

Magyar kapcsolatok

A Brexit azokat a magyarországi exportőröket, külföldi, (köztük német) befektetők hazai leányvállalatait és magyar kis- és középvállalatokat egyaránt érinti, melyek termékei a brit piacon landolnak. Az érintettek lehetnek közvetlen exportőrök, továbbá olyan beszállítók, melyek termékei más vállalatok végtermékeibe kerülnek beépítésre.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországnak az Egyesült Királyságba irányuló exportja 2015-ben meghaladta a 3,5 milliárd eurót, s a szigetország csaknem 4 százalékos részaránnyal a 8. helyet foglalta el hazánk exportpiacai sorában. Az onnan származó magyar behozatal 1,5 milliárd euró volt, azaz nem érte el a magyar kivitel kétszeresét, a magyar behozatalban elért brit részesedés pedig nem érte el a 2 százalékot.    

A kilépés ára

Bár a kilépési tárgyalások konkrét tartalmáról, a tárgyalások menetrendjéről ma még legfeljebb csak találgatni lehet, nyilvánvaló, hogy a Brexit legfőbb vesztese a szigetország gazdasága és társadalma lesz. A baseli székhelyű Prognos intézet, az egyik legrégibb és legtekintélyesebb gazdaságkutató és tanácsadó szerint a brit kilépés „az ottani gazdaság masszív visszaesését” fogja kiváltani, ámbátor a döntés közvetlen gazdasági kihatásai ma még nehezen számszerűsíthetőek. A Prognos a sok bizonytalanság ellenére mértékadónak nevezhető előrejelzése szerint a brit gazdaság teljesítménye 2025-ben 15 százalékkal lesz alacsonyabb annál, mintha nem lépnének ki az Európai Unióból. 

Juhász Imre
a szerző cikkei

hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kiadónk társoldalai

hirdetés