hirdetés
hirdetés

BMG

3D-nyomtatás fémmel, házilag

Új korszak kezdődhet az additív gyártás történetében.

hirdetés

Az ipari printerek már relatíve könnyen megbirkóznak a fémnyomtatást igénylő feladatokkal, de a kereskedelmi 3D-nyomtatók szintjén még nemigen találkozhattunk a megoldással.

A Yale egyetem felfedezése azonban most minden eddiginél könnyebbé teheti a fémobjektumok additív gyártással történő előállítását.

A fémekkel az a gond, hogy nehéz nyomtatható állapotba hozni őket.  A probléma megoldása érdekében a kutatók a tömbi amorf fémekhez (bulk metallic glasses, avagy BMG) fordultak. A BMG olyan fémes anyag, amely a legtöbb fémötvözetnél lazább atomszerkezettel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy könnyebben is lágyul meg náluk, de magas rugalmassági határértéke, törési szívóssága és korrózióállósága miatt továbbra is erős marad.

Forrás: 123rf

Kutatásai során a Yale csapata egy könnyen hozzáférhető, cirkóniumot, titánt, rezet, nikkelt és berilliumot tartalmazó BMG-t használt. Az anyagot egy 460 °C-ra hevített adagolórendszeren passzírozták keresztül.

Kiderült, hogy így számos különböző alakzatú objektumot elő lehet állítani az ötvözetből. A csapat azt állítja, hogy már más BMG-kkel is sikeresen tesztelte a 3D-nyomtatási rendszert. Az egyik kutató, Jan Schroers nyilatkozata alapján a következő lépés az lesz, hogy még praktikusabbá és kereskedelmileg is felhasználhatóbbá csiszolják az eljárást.

A 3D-fémnyomtatás alkalmazási lehetőségei gyakorlatilag végtelenek. Csak hogy egy példát mondjunk, a szerelő kinyomtathatná a traumát szenvedett kocsink helyreállításához szükséges alkatrészeket.

Lehet, hogy a bronzkor és a vaskor után nem sokára a BMG-korba lépünk?

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Futurism)
hirdetés
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
Cikk[227839] galéria
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés